Állomás kereső: Állomások listája
Vasútvonalak listája
128 Békéscsaba-Kötegyán- Vésztő-Püspökladány
vasútvonal leírása
A vonal térképe
A vasútvonal állomásai
A vasútvonalat több részletben építették és adták át a forgalomnak.
A Békéscsaba-Gyula-Kötegyán szakaszt (mely természetesen folytatódott erdélyben egészen Hollódig) az Alföld-Fiumei Vasút építette, az átadásra 1871-ben került sor.
A vonal többi szakasza helyi érdekű vasútként épült, évekkel a helyi érdekű vasutak építéséről szóló 1880-as és 1888-as törvények után.
1891-ben a Gyoma-Dévaványa-Szeghalom-Vésztő-Kót vonal átadásával nyílt meg a Szeghalom-Vésztő szakasz, illetve ugyanekkor a fenti vonal szárnyvonalaként Szeghalomról Füzesgyarmatig vezető szakaszát is átadták. Ezt a vonalat csak jópár évvel később hosszabbították meg Püspökladányig, az átadásra 1898. december 9-ig kellett várni.
A Vésztő-Kötegyán szakaszt nyitották meg utolsónak 1899-ben.
<b>A Püspökladány-Füzesgyarmat vasútvonal</b>
A Püspökladány-füzesgyarmati helyi érdekű vasút részvénytársaság részére a vasútépítést az 1897. évi 38. törvénycikk engedélyezte. Az engedélyezett Gróf Kornis Károly szerepi földbirtokos volt. A vonalat Püspökladányból Nagybajomon és Füzesabonyon át Szeghalomig engedélyezték.
A pálya hossza 37,118 km. A részvénytársaság székhelye Budapesten volt, V. ker. Mérleg u. 3. sz alatt. Az engedélyezett tőke 1.225.000 Ft.
A vasútvonal Püspökladány területén mindenütt a vallásalapítvány földbirtokán vezetett, püspökladányi szakaszán két megállót is építettek: Álomzugban és Ürmösháton. A vonal ünnepélyes megnyitására 1898. december 9-én került sor, a vasútvonalat a MÁV később megváltotta, és a részvénytársaságot 1937-1938. évben számolták fel.