Állomás kereső: Állomások listája
Vasútvonalak listája
917 Kőszeg-Felsőlászló (A)
vasútvonal leírása
A vasútvonal állomásai
<b>A Sopron-Kőszegi HÉV</b> (Sopron-Felsőlászló-Kőszeg)
A vonalon az első személyszállító vonat 1908. nov. 9-én indult Sopronból. A pálya Sopron-GySEV állomásról indult ki, Harka-Kópháza állomásig párhuzamosan haladt a DV szombathelyi vonalával, majd Felsőpulya (Oberpullendorf) és Felsőlászló (Oberloisdorf) érintésével Kőszegnél csatlakozott a Kőszeg-Szombathelyi Vasúthoz. A megnyitástól kezdve az üzemet a MÁV vette át.
A trianoni békediktátum és az azt követő velencei szerződés és népszavazás után az új határ három részre darabolta a vonalat, 45,2 km-t osztrák fennhatóság alá helyezve. A három érintett vasút (GySEV, BBÖ, MÁV) ill. Ausztria és Magyarország politikai vezetésének képviselői 1922. jan. 19-én (Bécsi döntések keretén belül) döntöttek a vasút további sorsáról: a vasútvonal tulajdonjoga a Sopron-Kőszegi HÉV Rt-é maradt, de az üzemeltetés a BBÖ feladata lett, amit az azon melegében közös megegyezéssel a GySEV-re bízott. A pályafenntartás viszont maradt a BBÖ feladata.
1929-ben a Népszövetség is tárgyalta a vonal ügyét. A meghozott döntés értelmében az osztrák állam megváltotta a vonalat a részvénytársasától, így vonal tulajdonjoga Ausztriára szállt, beleértve a magyar állam területén lévő szakaszokat is! Ez azt jelenti, hogy formálisan Kőszeg kiz. - Kőszeg oh. bez. ill. Harka oh. bez - Harka kiz. szakaszoknak ma is Ausztria (ill. az ÖBB) a tulajdonosa (akárcsak a kőszegi állomás északi oldalán lévő egykori laktanyának). A BBÖ 1931-ben felmondja a GySEV-vel kötött üzemeltetési szerződést, és a vonalat saját kezelésébe veszi. Az Anschluß után a DR a vonalat átépíti, nehézsínes felépítménnyel. [1]
Az 1931-es nyári menetrendváltástól tehát közvetlen vonatok közlekedtek Rőtfalva-Rendektől - mely az utolsó állomás Kőszeg előtt - Sopron érintésével Bécsújhely, illetve Ebenfurth irányába. Kőszegnél a határforgalmat ekkor tehát fölvették. [2]
A II. vh. után a forgalom 1947. szept. 1-ével indult újra, a forgalmat rövid ideig a GySEV, majd 1948 nyarától ismét a BBÖ vitte. Az eleinte zavartalan forgalmi kapcsolat a politikai helyzet változásával elhidegült. 1960. szept. 1-jétől az ÖBB a vonatai már csak Rőtfalváig (Rattersdorf-Leibing) közlekedtek, az osztrákok a pályában bekövetkezett csuszamlásra hivatkozva szüntették be az átmenetet, a pályát ezután Felsőlászló-Kőszeg között felbontották. [1]
Azóta az ausztriai vonalrészen egyre rövidebb szakaszon közlekedtek a személyvonatok, az osztrák szerelvények végállomása Sopronkeresztúr. A 2007-es menetrendváltás óta azonban néhány vonat ismét hosszabb útvonalon, Sopronnyék-Haracsony állomásig jár. [2]
Sopronnyék-Haracsony és Felsőpulya közötti 23 km-es szakaszon a vonatmentes időszakban hajtányos közlekedéssel is bír, a »sínmotorkerékpárok« a nyéki pályaudvar régi raktárépületében laknak. [2]
Források:
[1] Lovas Gyula: A nyugat-magyarországi kérdés vasúti vonatkozásai II. - Vasúthistória Évkönyv, 2002
[2] http://www.tastam.fw.hu/, Tasnádi Tamás honlapja, "Határeset"