Állomás kereső: Állomások listája Vasútvonalak listája
|
914 Sárvár-Hegyfalu-Répcevis- Felsőlászló (A) vasútvonal leírása A vasútvonal állomásai <b>Zalabér-Sárvár-Bük-Kőszegi HÉV</b> (később Dunántúli HÉV) A vonal első, Sárvár és Bük közötti részét 1913. szeptember 27-én adták át a forgalomnak, míg a teljes vonal (beleértve a 928 Zalabér-Sárvár szakaszt is) megnyitóját november 8-án tartották. A vonal Bük után Répcevis, Locsmánd (Lutzmannsburg) érintésével Felsőlászlónál csatlakozott a Sopron-Kőszegi HÉV vonalába. Trianon után az Ausztria és Magyarország között létrejött egyezség értelmében a forgalom 1922 elején indult meg, a vonatokat Bük és Locsmánd között a MÁV, onnantól pedig a GySEV vitte. Később az osztrák szakaszon a BBÖ vette át az üzemet. 1930. máj. 15-től a forgalmat Locsmánd és Felsőlászló között a BBÖ beszüntette, majd a pályát több helyen megbontatta. 1937. júl. 5-től a MÁV és a BBÖ között létrejött csatlakozási szerződés értelmében az átmenet újra megnyílt, azzal a feltétellel, hogy a pályafenntartást Locsmánd bejáratáig az osztrák oldalon is a MÁV végzi. A DR 1944-ben az akkori birodalmi határtól a 86+45 szelvényig (Locsmánd és Répcesarud(Frankenau) között) a pályát felbontotta (a forgalom valószínűleg már ez előtt megszűnt). A front átvonulása során a magyar oldalon a Bük melletti Répce-hidat, és a községben lévő felüljáróhidat felrobbantották, emiatt a forgalom csak 1945. aug. 15-ével indult újra Sárvár és Répcevis között. 1974. május 26-tól a vasúti forgalmat a vonalon megszüntették, és közútra terelték. Az osztrák oldalon a még fel nem szedett, de használaton kívüli Felsőlászló és Répcesarud (Frankenau) közötti szakaszon 1946. augusztus 12-ével újra felvették a forgalmat. A répakampány idején jelentős forgalmat bonyolító vonalat aztán 1955-ben utolérte a "hatósági gazdaságossági elemzés" (lám, mégse magyar találmány...), a forgalmat beszüntették, és egy éven belül a teljes felépítmény elbontották. Forrás: Lovas Gyula: A nyugat-magyarországi kérdés vasúti vonatkozásai II. - Vasúthistória Évkönyv, 2002. |
Menetrend . Gyorsüzi . Minden jog fenntartva © 2024 |