Állomás kereső:
Állomások listája
Vasútvonalak listája


666 Pelsőc-Nagyszabos

Pelsőc (660, 664)
Paskaháza
Kuntapolca
Csetnek-város
Csetnek
Restér
Martonháza
Rozsfalva
Slavošovce obec
Nagyszabos














Gyorsüzi
Minden jog fenntartva.
© 2018

Felhasználónév:

Jelszó:

Regisztráció




    Képek a netrőlKéptárHozzászólások


Nagyszabos
(Slavošovce)*

állomás SK (Szlovákia/Felvidék)
666 Pelsőc-Nagyszabos
 

2004.11.01.
Fotó: Iványi Csaba [wlab]


  Az állomás földrajzi koordinátái:
N48.719263° E20.269897° | N48° 43' 9.34" E20° 16' 11.62"
A koordinátákra kattintva a hely megtekinthető a Google Maps térképen.


Elnevezés
Az állomás (korábbi vagy idegen nyelvű) elnevezései:
- Slavošovce az állomás szlovák neve





Képtár - Nagyszabos


Fotó: Iványi Csaba
Dátum: 2004.11.01.


Képek a netről - Nagyszabos

Fotó: Jozef Kiss
Dátum: 2009.05.01.
http://www.panoramio.com/photo/31867992
[Tárolt változat]
 
Hozzászólások:
 
Ha te is szeretnél hozzászólást küldeni az állomáshoz, kattints ide: hozzászólás küldése
Az elküldött hozzászólás kizárólag ennél az állomásnál jelenik majd meg.
Az oldal szerkesztőjének küldendő üzeneted ne ide írd, azt továbbra is Gyorsüzi formájában
egyenesen a szerkesztőnek címezd.
Hozzászólások


cd196
e-mail: david.capras.kukac.gmail.com
elfogadott hozzászólás 31480
2018.04.17. 12:34.32
Gömör-áttörés
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Gömör-áttörés egy, a második világháború idején zajló vasútépítési projekt volt Szlovákiában, melynek a célja az volt, hogy négy, egymással a határok meghúzása miatt közvetlen kapcsolatban már nem álló vasútvonalat összekössön Gömörben. Építése az első bécsi döntést követően kezdődött el, és a Szlovák Nemzeti Felkelés idején szakadt félbe, majd okafogyottsága miatt már nem készült el.

Szakaszok

Erdőköz - Tiszolc (fogaskerekű szakasz rekonstrukciója), majd Tiszolc - Nagyrőce (befejezetlen, 24 km, 6 alagúttal)
Lubény - Nagyszabos (befejezetlen, 14 km, 3 alagút)
Csetnek - Alsósajó (projekt, 20 km, 5 alagút)
Rimabánya - Rimakokova (tervezett)
Dobsina - Imrikfalva (tervezett)

Története

Az első bécsi döntés következtében Dél-Szlovákia magyarlakta területei visszakerültek a Magyar Királysághoz. Ez nagy érvágás volt a szlovák vasúthálózatnak, hiszen több vonalat egyszerűen kettévágtak az új határok. Különösen így volt ez Gömörben, ahol Rozsnyó és Losonc visszakerült Magyarországhoz, a térség vasúti kapcsolataival együtt, így a hálózat egyes részeit csak Magyarországon keresztül lehetett megközelíteni. Ez hatalmas nehézségeket okozott. Különösen a nagyszabosi papírgyár sínylette ezt meg, amely működése erősen függött a vasúti kapcsolattól. A Breznóbánya - Tiszolc - Feled, a Pelsőc - Murány, és a Pelsőc - Nagyszabos vonalak szlovák területen egyáltalán nem voltak elérhetőek, így egy új, összekötő vasúthálózat megépítését vették tervbe. Ennek érdekében Tiszolc és Nagyrőce közé terveztek vasútvonalat, nagyszabású építkezéssel, valamint Lubény és Nagyszabos között, illetve Csetnek és Alsósajó között. Később imrikfalvai és dobsinai hosszabbítással kalkuláltak.
Építése

A Szlovák Közlekedési Bizottság már 1939 szeptemberében döntött az Alsósajó - Csetnek, Lubény - Nagyszabos, Murány - Tiszolc, és Rimabánya - Rimakokova szakaszok megtervezése felől. 1939 decemberében már készen álltak a tervek, a kivitelezés azonban lassan haladt, mert Szlovákia, mint Németország csatlós állama, elsősorban a hadászati szempontból jelentős vasútvonalak fenntartására és fejlesztésére volt rákényszerülve. 1940 decemberében kezdték csak el az építkezést, és 58 km-nyi szakaszon a 2. és 3. fázisban elkezdték a munkálatokat, az 1. szakaszon pedig már a legbonyolultabb műtárgyak is elkészültek, amikor a hadihelyzet változása miatt 1944-ben félbe kellett szakítani az egészet.

Tiszolcon az alagutat elkészítették (ez 1949 óta használatban is van), a Pod Dielikom alagút a Tiszolc - Murány műút alatt szintén szinte teljesen elkészült 2 km-es hosszban, de nincs használatban (tiszolci vége víz alatt áll). Baráttelke település határában a korpási alagút és egy igen látványos viadukt szintén elkészültek, de sosem használták őket. A 2400 méter hosszú nagyszabosi alagút szintén elkészült, de nincs használatban, teljes hosszában átjárható. Ezen műtárgyak mellett számos helyen töltések, hidak és átereszek is elkészültek.

Végül két okból nem vették használatba az egyébként előrehaladott állapotban elkészült szakaszokat. Az egyik, hogy a második világháború vége után Dél-Szlovákiát visszacsatolták Csehszlovákiához, és egyszerűen már nem volt szükség az új vonalra a régiek visszakerülésével. A másik, hogy bár magán-vasúttársaságok próbálkoztak volna a használatukkal, de az 1948-as kommunista államcsínyt követően a vasutakat államosították, így viszont szintén nem volt értelme a használatuknak. A befejezetlen pálya ma egyedülálló vonzerővel bír a turisták számára.

Érdekesség

A 2400 méteres nagyszabosi alagút belsejében ma kerékpárút vezet, így ez Európa legnagyobb kerékpáros alagútja, és a világon a harmadik legnagyobb.
Források

Ez a szócikk részben vagy egészben a Gemerské spojky című szlovák Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
https://hu.wikipedia.org/wiki/G%C3%B6m%C3%B6r-%C3%A1tt%C3%B6r%C3%A9s

VT22
e-mail: ___.kukac.freemail.hu
elfogadott hozzászólás 28444
2014.07.29. 11:45.11
2014 augusztus 29-én lesz különvonat Nagyszabosra

http://www.khkv.sk/img.php?class=img&id=62

Lennon15
e-mail: kispiros093.kukac.citromail.hu
elfogadott hozzászólás 20929
2011.04.29. 16:54.07
666-os vonalszám, haláli, sőt ördögi :D

Egyébként a vonalon 2003 februárja óta nincs személyszállítás.

Hozzászólás küldése ehhez az állomáshoz
Hozzászólások





Nagyrőce

Nagyrákó-Pribóc

Novi Sad

Nagysalló

Nagyszalánc