A keceli Tőzegbánya Vállalat az 1952-53-as esztendőkben - jelentős állami támogatás mellett - építette ki az akkori tőzegbánya területén a mintegy 24 km hosszú bányavasút hálózatát. Az akkori tőzegbánya területe a Duna-völgyi Főcsatornán lévő -Kecel határában - úgynevezett "Dőlt-hídtól" a Császártöltési Téglagyárig húzódott, mintegy 14 km hosszúságban.
A bányavasút ezen a bányán kívül északon a Kecel-alsói iparvágányba csatlakozott, ami a "Dőlt-hídtól" Kecel felé még 1-1,5 km távolságban volt,a Kiskőrös-Kalocsai fővasút mellett.
Az iparvágányra kiállított vasúti vagonokba történt a tőzegbánya által kitermelt tőzeg berakodása,majd a vasúton történő elszállítása.
A bányában dolgozott mintegy 20 kisvasúti mozdony, ami egyenként 25 db 1m3-es csillét vontatott a kitermelési helytől az iparvágányig.

Fotó: Zakubszki Tibor

A tőzegigény változása, valamint a közúti szállítási lehetőség jó irányba történő változása, a vasúti szállítási díjtételek drágulása fölöslegessé tették az egyébként mind nagyobb költséggel fenntartható bányavasutat, majd az iparvágány fenntartását.
Az utolsó vasúti vagon az iparvágányról 1986-ban gördült ki.
A Keceli Tőzegbánya a bányavasúton és iparvágányon a mintegy 30-35 év alatt több millió köbméter tőzeget adott a Dunától keletre eső országrész gazdaságának, jelentős részben a mezőgazdaság fejlesztése érdekében.
Információ: Zakubszki Tibor, Kecel Tőzegbánya, 2012. április