|
110 éves (lenne) a földeáki vasúti közlekedés 1903. április 25-én átadták a forgalomnak a Hódmezővásárhely–Makó–Nagyszentmiklósi HÉV, Hódmezővásárhely–Makó közötti szakaszát. A jelentős eseményt az újságok is méltatták. A Makói Hírlap a következőket írta egy nappal a vonal átadása után: „Az ünnepélyes aktusnál részt vettek a minisztérium, az államvasutak kiküldöttei és a vasut építtető három nagy törvényhatóságnak, Vásárhelynek, Csanád- és Torontálmegyéknek előkelőségei s a megnyitás folyamán elhangzott beszédek dokumentálják legjobban, hogy milyen fontos közgazdasági érdekeket szolgál az Alföld eme két nagy őstermelő metropolisának az összeköttetése s mi várható az egész vasutvonal megnyitásától, amely a bánáti nemzetiségeket hozza összeköttetésbe a legtősgyökeresebb magyar városokkal.” Így aznap gördült be az első szerelvény Vásárhely felől a földeáki állomásra. A korabeli sajtó beszámolt ugyan a vonal átadásáról, de a földeáki eseményeket nem részletezte. 2009. december 13-a óta hiába keressük menetrendekben Földeák megállóhelyet: a vonal megszűnt. Az állomás, ahonnan közvetlen eljuthattunk (ha lassan is) Budapestre a „Nyugatiba”, ahonnan földeákiak százai jártak munkába, iskolába, mára elhagyatottá vált, bár néha még átgördül rajta egy-egy tehervonat. A földeáki vonatközlekedés 106 éve megérne egy tartalmas megemlékezést, ennek megírásáig következzen egy kis múltidézés (mikor és mit írtak a régi újságok a Földeákot érintő vasútvonal tervezéséről, létrejöttéről) és egy képgaléria az állomásról és környékéről. (A témában érdeklődőknek ajánlom továbbá a következő oldalt: http://www.trains.hu/cikkek/utolso-ora-utolso-nap.) Maros, 1902. április 6. Hódmezővásárhelyen, a tervezett új vasút kiindulási pontján Horánszky Nándor kereskedelemügyi miniszter titkára Halászy László vezetésével nagyszabású terepszemle és közigazgatási vizsgálat vette kezdetét. Az aradi folyammérnökség, a megyei állam-építészeti hivatalok, a „körös-tisza-marosi, szárazéri, Aranka vidéki és felső torontáli ármentesítő társulatok”, az érintet települések, köztük Földeák képviselői, valamint építési vállalkozók is megjelentek a nagyjelentőségű megbeszélésen. A részletek megbeszélése után az ideiglenes építési engedély kiadásra került, és még aznap folytatták a korábban megkezdett 4 km-es szakaszon „az uj vasut töltésének lécz szelvényeinek” felállítását, mintegy 1000 vásárhelyi munkás segítségével. A makói városházán folytatódott a tárgyalássorozat, Földeák ügyeinek megbeszélésével. Mivel semmilyen kifogás nem adódott, Földeák határban is elkezdődtek a földmunkák. Ekkor az építési engedélyt csak az óföldeáki út elérésig adták meg, mivel a Makóig vezető pálya nyomvonala tekintetében nem alakult ki egyetértés. Makó és Vidéke, 1902. szeptember 17. A rendkívüli megyei közgyűlésen Földeák község vasúthoz vezető útjának fenntartása ügyét is tárgyalták. Makó és Vidéke, 1902. december 25. Szakaszmérnököket jelöltek ki, akik felelősek az adott építési terület, épülő vonalszakasz balesetmentes épüléséért. A kivitelező „figyelmezteti a közönséget, hogy a pályán valo járkálás szigoruan tilos és hogy a lakosság az ut-járókon kocsikkal való közlekedésnél a legnagyobb óvatosságot fejtse ki.” Makó és Vidéke, 1903. január 11. A új vasútvonal tervezett megállóhelyei Vásárhely és Makó viszonylatban: Hódmezővásárhely, Hódmezővásárhely-Újváros, Katraszél, Szikáncs, Gajdos, Földeák, MakóÚjváros. Tervezett menetidő: 1 óra 19 perc és 1 óra 26 perc közötti intervallumban állapították meg. Maros, 1903. április 26. „Az uj vasut megnyitása” címmel terjedelmes beszámolót találunk a Maros politikai lap 1903. április 26-i számában. A Hódmezővásárhely-Makó-Nagyszentmiklós vonal megnyitása műtanrendőri bejárással együtt történt, ezt ma talán műszaki átadásnak neveznénk. A Vásárhelyről induló szerelvényen minisztériumi, vasúti, illetve városi elöljárók és műszaki szakemberek foglaltak helyet. A hét kocsival induló vonatot zsúfolásig megtöltötték az érdeklődők. Minden egyes őrháznál majd negyedórát időzött a küldöttség, behatóan vizsgálva az ottani épület(ek) kivitelezését, szabályszerű működését. A virágokkal díszített szerelvényt az esős, borongós idő ellenére is tömeg fogadta Makón. Farkas József makói polgármester köszöntötte az egybegyűlteket, a tapasztalatokat jegyzőkönyvbe foglalták, majd a minisztérium munkatársa a kereskedelmi miniszter nevében az új vonal működésére az engedélyt megadta. A rangos vendégeket a Korona-szálló dísztermében gazdag ebéd várta. A menü a következőképpen alakult: „csirkeleves csigával; füstölt meleg sonka tormával; vegyes sült; idei rántott csirke; fiatal malac pecsenye; pulyka sült és borju vesés; vegyes saláta; turós lepény és almás rétes; jardinetto; rizlingi fehér bor, pezsgők, ásványvizek és fekete kávé”. Pohárköszöntőt mondott dr. Meskó Sándor főispán, Juhász Mihály Hódmezővásárhely polgármestere, a makói polgármester, valamint dr. Návay Lajos alispán. A felszólalók egyetértettek abban, hogy a közlekedés fejlesztésének jelen példája nagymértékben előmozdítja a környék fejlődését. Maros, 1903. május 7. A kereskedelmi miniszter az új vasút földeáki állomását marharakodó állomássá jelölte, felügyelő állatorvosok kijelölése mellett. Maros, 1903. május 3. Csanád vármegye törvényhatósági bizottsága közgyűlése tárgyalt a földeáki vasútállomást a közúttal összekötő út megépítésének szükségességéről. Maros, 1903. május 17. „A kereskedelemügyi m. kir. miniszter a forgalomnak folyó évi április hó 25-én átadott hódmezővásárhely-makó-nagyszentmiklósi helyiérdekű vasut Földeák állomását állami és magán táviratok kezelésére felhatalmazta.” Maros, 1904. november 13. A közzétett menetrend szerint Földeákról délelőtt és délután egy-egy vonat indult Makó ill. Vásárhely felé. Makóra 45, míg Vásárhelyre 60 percig tartott az utazás. Volt egyszer egy vasútállomás... (Képek és szöveg: Horváth Mihály, helytörténész.) Vissza a képriportokhoz Földeák  A felvételi épület egykoron egy korabeli utánszínezett képeslapon. Fotó: Horváth Mihály.  A felvételi épület napjainkban. Fotó: Horváth Mihály.  Utcafront. Fotó: Horváth Mihály.  Kijárat az állomásról. Fotó: Horváth Mihály.  Pénztár. Fotó: Horváth Mihály.  Várótermi csendélet. Fotó: Horváth Mihály.  Télen jó meleg volt. Fotó: Horváth Mihály.  Hangulatkép. Fotó: Horváth Mihály.  A sorompót is innen kezelték. Fotó: Horváth Mihály.  Amikor még volt darabáru feladás. Fotó: Horváth Mihály.  Nyomóskút. Fotó: Horváth Mihály.  A peronon. Fotó: Horváth Mihály.  Ez sem váltja már át senki. Fotó: Horváth Mihály.  Látkép. Fotó: Horváth Mihály.  Sorompók. Fotó: Horváth Mihály.  1974. Fotó: Horváth Mihály.  1980. Fotó: Horváth Mihály.  És vége, ennyi volt 106 év után. Fotó: Horváth Mihály.
|
