Magyarcsanád mrh. - Magyarország vasútállomásai és vasúti megállóhelyei

Magyarcsanád ezen, másik megállója az egykori Apátfalva-Magyarcsanád-Nagycsanád-Nagyszentmiklós vonalon volt, a falu keleti szélén. A megálló a mai 43-as úthoz nagyon közel, Nagylak felé haladva jobbkéz felé esett. Felvételi épülete ma is áll az úttól kb. 100 méterre, könnyű ráismerni, vasúti jellemvonásait meghagyták. Az épületben laknak, azonban a vasút nyomvonala felől megközelíthető. A sínek helyén a megálló előtt földút vezet, azonban Apátfalva felé a pálya folytatása nem ismerhető fel, ezért a vasúti átjárót megtalálni nem könnyű. Az átjárót, és így a megálló épületét legkönnyebben a buszmegálló segítségével találjuk meg. Magyarcsanád, malom nevű, a menetirány szerinti két szemközti megálló között volt a vasúti átjáró.
A megállótól délre az egykori Maros vasúti híd pillérei még állnak a folyóban.

Az Apátfalva-Magyarcsanád vonal és a Maros híd története

A vasútvonalat és Maros-hidat építtető Hódmezővásárhely-Makó-Nagyszentmiklósi HÉV vonalai az alábbi időpontokban épültek:

Hódmezővásárhely - Makó-Újváros 1903.IV.25. (26.75 km)
Makó-Újváros – Kákás kitérő 1903.IV.25. (4.62 km)
Apátfalva – Nagyszentmiklós 1903.XII.21. (18.07 km)

A vasútvonalak felépítménye 9 méteres, 23.6 kg/fm súlyú „i” acélsínekkel épült, belül lapos, kívül szög hevederekkel, lengő illesztéssel. A 25 cm vastag folyami kavics ágyazatban átlag 73 cm-ként voltak a talpfák, mezőnként 11 darab.
Kákás forgalmi kitérő – Apátfalva között a HÉV az Aradi és Csanádi Egyesült Vasutak vonalát (5 089 vfm) használta peage forgalomban, amely 1883.V.20.-án nyílt meg a forgalom számára.
Magyar Csanád megálló-rakodóhely (75 m2 irodával és váróhelyiséggel bővített őrház, 22 m2 fa árúbódé, valamint 24 m2 oldalrakodó lejtős feljáróval) és Ős-Csanád állomás (93.5 m2 MÁV-HÉV III. osztályú szabvány épület) között az alábbi hidak épültek:
Magyarcsanád felől elsőként a 388+45-ös szelvényben egy 8 méteres, majd egy 45 méteres ártéri hídon (396+65) kelt át a vonat. Ezt követte maga a háromnyílású Maros híd a 404/407 szelvényekben, mely alsópályás, félparabola ívű, rácsos vashíd volt, 60+70+60 méteres nyílásokkal. (Tervezte Kossalka János). Építését 1902. tavaszán kezdték, terhelési próbáját 1903.IX.10.-én tartották meg. A mozdony nyolc homokkal rakott tehervagonnal állt a MÁV Gépgyárban gyártott acélszerkezetre. Végül a bal parton is volt egy 50 méteres ártéri híd (411+24). (A két hosszabb ártéri híd kialakítása a mederhíddal megegyezett, a 8 méteres pedig egy felsőpályás vasgerenda híd volt).
1920-ban a Maros folyó vált hazánk és Románia határfolyójává, a határ a híd közepén, a 405+84-es szelvényben húzódott. Ekkor alakult ki a szárnyvonalunk. A Maros híd bal part felé eső hídszerkezetét és az 50 méteres ártéri hídszerkezetet 1925 körül a CFR kiemelte és ismeretlen helyre elszállította…
1925-ben a 8422/8423 számú, egy 377-es sorozatú mozdonyból és 3 személykocsiból álló, két fő vonatkísérő személyzettel, 9 első, 43 másod és 160 harmad osztályú ülőhellyel közlekedő vonatok a teherforgalmat is ellátták.
1926.XI.26.-án a MÁV Hódmezővásárhely-Magyarcsanád-Hódmezővásárhely, 8422/8427 számú vegyesvonat pár a MÁV 377,307+MÁV C 50 637+MÁV C 50 565+MÁV B 20 121+MÁV C 50 388+SzCsV Gö 110 578+MÁV D 66 290 pályaszámú mozdonyból és kocsikból állt.
Az 1929-es nyári menetrendben szintén egyedül a 8422/8427 számú vegyesvonat pár szolgálta ki megálló-rakodót, mely 9:28 perckor érkezett Hódmezővásárhelyről, és 10 perccel később már vissza is indult.
1930-ban Magyarcsanád rakodó és a Maros híd között már hajtánnyal sem lehetett közlekedni, annyira el volt a talpfaállag korhadva…
Ugyanezen év IV.12.-én a szentesi BCamot 312 pályaszámú motorkocsival Hódmezővásárhely-Magyarcsanád között próbamenetet tartottak a pályasebesség felemelése miatt. Ekkor is papírra vetik, hogy Apátfalva-Magyarcsanád között nem lehet sebességet emelni az ágyazathiány és a rossz talpfaállag miatt.
1932 szeptemberében megtörtént a híd utolsó mázolása.
1932.X.2.-án a MÁV az Apátfalva-Magyarcsanád vasútvonal forgalmát megszüntette, Magyarcsanád rakodó megálló helyet lezárta. A HÉV vonalak államosítása a jogot, a szárnyvonal csak SzCsV-n keresztüli megközelíthetősége és csekély forgalma az indokot szolgáltatta ehhez a döntéshez.
1934-ben Apátfalvától a 397+50 szelvénypontig csak 377,-es gőzmozdonnyal és 5 km/h sebességgel lehetett közlekedni, a 397+50 szelvényponttól a hídig már csak kézihajtánnyal. 1940-ben a Maros híd megmaradt két tagján 7, 8 és 9 méteres „i” sínek voltak lefektetve. Ekkor tervbe lett véve a hidak pályáinak felújítása „c” sínekkel, Csilléry-féle dilatációs szerkezettel. Már a hídfák is megérkeztek a dombóvári (110 db) és püspökladányi (360 db) talpfatelítőből és Magyarcsanádon lettek deponálva, de végül a történelem nem adott lehetőséget erre.
1944-ben a híd középső tagjára még fel kellett helyezni a „hajózó nyílás” tábláját. Az ezévi harci cselekmények következtében az árubódé megsemmisült…
1945.X.-XII. hóban a 45 méteres ártéri hídszerkezetet kiemelték és elszállították a csongrádi Tisza híd pótlásához. A Maros híd két tagjáról is leszedték a felépítményt, a hídfák az algyői Tisza hídhoz kellettek.
1947-ben Apátfalva és az Országhatár közötti vonal (373+80-405+84) felbontásra került, a vissznyeremény 2 220 vfm. pályaanyag. Az apátfalvi állomásfőnök kérésére a vonalból egy 542 méteres csonka megmaradt a forgalomnak, így a 373+80 szelvényponton földkúp került elhelyezésre. Elbontásra került a szétfagyott téglaoldalú rakodó, viszont megmaradt és még napjainkban is lakott az őrház!
1956.VII. hóban a 375/376 szelvényközben a töltés át lett vágva az apátfalvi téglagyár agyagszállító kisvasútjának pályája miatt. Szintén ebben az évben a még meglévő, két Maros feletti hídszerkezetet is kiemelték és elszállították. Egyikük Sajóecsegre került, ahol a 94-es (Sajóecseg-Tornanádaska) vonal Sajó-hídjaként szolgál.
Mementóként a hídpillérek még napjainkban is állnak…
1962-ben még megvolt a csonka vágányból 265 méter, ezt 1964.XI. hóban bontották fel. Ekkor szűnt meg végleg ez a furcsa és keserű sorsú szárnyvonal.
(Felek Ferenc - Asztalos Endre, 2017 július)

Autóbusz kapcsolat

Magyarcsanád, malom megállóhelyről az alábbi településekre indulnak a Tisza Volán Rt. járatai: Apátfalva kh. bej. út, Apátfalva községháza, Békéscsaba aut. áll., Csanádalberti községháza, Csanádpalota községháza, Ferencszállás aut. vt, Gyula várfürdő, Kiszombor aut. vt., Kövegy kh. bej. út., Makó aut. áll., Medgyesegyháza vá., Mezőhegyes vasútállomás, Mezőkovácsháza aut. áll., Nagylak kendergyár, Nagylak községháza, Pitvaros italbolt, Szeged aut. áll., Szeged Indóház tér.