Minden jog fenntartva.
© 2005-2024.
|
|
A hozzászólások időben csökkenő sorrendben olvashatók egymás alatt, vagyis a legfelső a legfrissebb.
Hozzászólást küldeni egy állomáshoz az állomás saját oldalán is lehet.
A hozzászólás mellett lehetősége van mindenkinek saját képét feltölteni az állomáshoz. Várjuk mindenkitől szeretettel saját készítésű képeit!
Kardó
cd196, 2017.12.17 15:25.12 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
Felszedték a síneket. Videóra vették a munkásokat, az egyik a kamerába mondja, hogy nem érdekli, a másik hátat fordít, mert ő már tíz évet ült. https://youtu.be/lriPZRXl6SA
|
|
|
Újszivác
VT22, 2017.12.16 20:25.29 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
A 2017/18-as menetrend már nem tartalmazza. Valóban megszűnt, vagy csak kihagyták? Más megszűnt megállókat jelölnek még mint ahol áthalad minden vonat, itt a megálló neve sincs benne a menetrendi mezőben.
http://www.srbvoz.rs/ns_vrb_somb.pdf
|
|
|
Kaposvár
VT22, 2017.12.16 19:14.54 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
Fölösleges, de legalább sokba is kerül.
|
|
|
Jászboldogháza-Jánoshida
ROCOman, 2017.12.16 16:19.08 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
|
Egy konténerépület jelent meg a kerékpártároló mellett.
|
|
|
|
Jászberény
ROCOman, 2017.12.16 15:59.10 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
Részlet "JÁSZBERÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA" (2015. augusztus 3.; Készítette: ITS Konzorcium) című tanulmányból: "Vasútállomás intermodális csomóponttá fejlesztése
Jászberény város intermodális csomópontja egyszerre több városi közlekedési vonatkozású problémára is választ ad. A projekt alapvetően két pontra koncentrál
a városon belül: az egyik a vasútállomás és környékére (Rákóczi út és Vaspálya utca találkozása), a másik az autóbusz végállomás (Petőfi tér). Az állomás és környékének intermodális (közlekedési mód váltást lehetővé tevő) fejlesztése tehermentesíti a belvárost a buszok állandó környezeti és zajterhelésétől, de nem fosztja meg a lakosokat a távolsági busz szolgáltatástól. A projekt tervei szerint az alábbi fejlesztések valósulnak meg: A Vaspálya utcai területen kap helyet a Petőfi térről áthelyezett helyközi buszvégállomás és tárolási funkció. Az újonnan kialakítandó buszvégállomáson induló és érkező álláshelyek, valamint a felvételi épületben – a jelenleg is ott található vasúti funkciók mellett – az autóbuszos szolgáltató üzemi funkcióit kerülnek elhelyezésre. A fejlesztés eredményeként mind a helyi, mind a helyközi, távolsági autóbusz közlekedés járművei számára létrejönnek tároló helyek. A Vaspálya utcai intermodális csomópontban emellett P+R és B+R parkolók is kialakításra kerülnek a kombinált utazások kiszolgálása érdekében. Ezzel egyidejűleg a Petőfi téren az eddigi autóbusz végállomási funkció helyett egy megállócsoport kerül kialakításra, mely alkalmas a belvárosban jelentkező napi kb. 2500 fel - és leszálló utas és irányonkénti 200 körüli autóbuszjárat kiszolgálására. A vasútállomás épülete funkcionális átalakításokkal maradéktalanul be tudja tölteni az intermodális csomópont központi épületének szerepét. Racionális módon helyezhetők el az utasforgalmi funkciók, valamint a közlekedési szolgáltatók helyiségei, üzem funkciói. Az épület műemléki igényességű rekonstrukció alá esne. A meglévő épülethez kapcsolódó új tervezésű létesítmények a műemlék épülettel harmonizálva, de kortárs építészeti eszközökkel kerülne kialakításra. A Petőfi téren jelenleg üzemelő buszpályaudvar épületéből az autóbuszos üzemi funkciók kiköltöznek, a földszinten felújítás után tovább működik az utasforgalmi várócsarnok. Mindkét helyszínen az igényes zöld környezet meg teremtése a cél, a burkolt és parkos felületek arányát optimalizálva a városban élők és a területet használók igényeit maradéktalanul kiszolgáló közterület kialakítására törekszik a város." Látványterv forrása: http://deepmedia.eu
|
|
|
|
Kaposvár
ROCOman, 2017.12.16 15:45.39 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
|
Az intermodális csomópont látványterve.
|
|
|
|
Bratislava-Nové Mesto
ROCOman, 2017.12.16 14:18.42 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
Az állomás koordinátái: 48.171680; 17.146525.
|
|
|
Solt
ROCOman, 2017.12.16 12:47.57 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
|
A tíz éve bezárt vasútvonalon az egykori csapórudas sorompót fél- és fénysorompóra cserélték. Értelme semmi, de legalább jó drága volt...
|
|
|
|
Soványhát
Tastam, 2017.12.16 11:05.46 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY, június 5.: — "A soványháti megálló váróterme. A sovány háti lakosság aziránt folyamodott, hogy megállóhelyükön fedett váróhelyiséget építsenek. A kereskedelmi miniszter most azt válaszolta, hogy ilyen váróhelyiséget a jelentéktelen utasforgalom miatt ott nem érdemes építtetni, de ha a közönség mégis ragaszkodik hozzá, vállalják a költségek nagyobbik részét."
|
|
|
Vöröshíd
siofok35, 2017.12.13 12:03.10 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
Nem szűnt meg a megálló, most is megállnak itt a Jókút felé tartó vonatok.
|
|
|
Lamacs
cd196, 2017.12.11 23:05.02 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
1947-ig Lamač volt. Lamacs és Blumenau néven is futott. https://www.rail.sk/arp/slovakia/history/h111.htm http://mapire.eu/hu/synchron/surveys/?left-layers=osm%2C69&right-layers=osm%2C112&bbox=1896875.0744877555%2C6136454.18560769%2C1899865.673219413%2C6139210.695940224
|
|
|
Feketeakol
Tastam, 2017.12.11 08:37.48 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
|
Feketeakol 1981. szeptember 10-én Rudolf Kerl német vasútbarát felvételén.
|
|
|
|
Sáregres
siofok35, 2017.12.11 08:19.18 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
Aha, ezek szerint a mai épület az őrház bővítménye volt, ami mellől az őrházat lebontották. A sorompóőr az őrházban szolgálhatott, a kis földszintes rész lehetett a váróterem, gondolom. Gondolom jegykiadó ablak is volt a két épületrész közti falon.
|
|
|
Sajószöged
raps, 2017.12.10 17:48.18 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
Szögedre is ugyanez vonatkozik mint Nagycsécsre??? Vagyis megszűnt???
|
|
|
Nagycsécs
raps, 2017.12.10 17:47.10 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
Nagycsécs nem megszűnt megállóhely? Csak mert az Elvira nem ismeri, s minthogyha a menetrendben is ki lenne húzva...
|
|
|
Zánkafürdő
ozone, 2017.12.10 00:08.14 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
A váróteremben kiállított gőzös nem makett, hanem a fővárosi Angol Park (később Vidám Park) eredetileg Hungária nevű, később VP 224,01 pályaszámú, 385 mm nyomtávolságú gőzmozdonya. 1974-ig üzemelt, de később megsérült, és jelenleg is üzemképtelen.
|
|
|
Sáregres
VT22, 2017.12.09 23:29.45 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
A fentről.hu-n úgy néz ki régen is ekkora volt, csak akkor még állt mellette egy őrház:
http://www.fentrol.hu/hu/legifoto/14611?r=1&c=2069187.1755110002:5906541.180149499:13
|
|
|
Sáregres
siofok35, 2017.12.07 07:42.03 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
Azt jól sejtem, hogy az épület eredetileg nagyobb lehetett?
|
|
|
Sáregres
bobo, 2017.12.06 20:04.59 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
Sáregres
Sorompókezelő-jegykiadó őrhely volt a megszűntetéséig, melynek oka az önműködő térközbiztosító berendezés telepítése volt az 1980-as évek elején.
A megállóhelyen a folyamatos szolgálatot a pályafenntartási szakszolgálat adta. Az itt szolgáló kollégák mindannyian helybeliek voltak. Ez meg is látszott a szolgálati helyen.
Ezt a megállóhelyet a gyönyörű virágoskertek, a tisztaság jellemezte. Az itt szolgáló kollégák kedves, barátságos, segítőkész emberek voltak. Öröm volt innen akkor utazni valahova.
A szolgálat megszűnése után aztán rohamosan leromlott a megállóhely állapota. A virágoskertet már nem volt aki gondozza. Az épület állapotára is ez a jellemző. Kár érte.
Tisztelettel:
Róth Ferenc
|
|
|
Sárbogárd
bobo, 2017.12.05 21:11.54 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
Sárbogárd
Itt kezdődött el vasutas pályafutásom 1974-ben, mely azóta is tart. Akkor fiatalkorú tanulóként (gyerekként), 15 évesen felvett a MÁV és a nagykorúságom eléréséig tartó 3 év is munkaviszonynak számít, így kötöttek velem munkaszerződést.
Ma is nagy tisztelettel gondolok vissza azokra a kollégáimra akiktől én itt a szakmát tanulhattam a 70-es években. Neveket azért nem említenék, mert nagyon hosszú lenne a névsor és akkor sem biztos, hogy nem szándékosan bár, de kifelejtenék közülük néhányat, azt pedig nem szeretném. Én itt azt tapasztaltam, hogy tolatásvezetők, váltókezelők, forgalmi szolgálattevők, személy- és árupénztárosok, raktárnokok, kocsifelírók, távírászok, stb., de nemcsak az állomási személyzetnél, hanem a másik szakszolgálatoknál is sok olyan kollégával találkoztam akik a saját szakterületükön kiválóan felkészültek, büszkék voltak a beosztásukra, szerették a munkájukat és a MÁV-ot.
Mint nagy középállomás a 40-es fővonalon, és rendelkező állomás a Bátaszéki vonal és a Székesfehérvári vonal felé, amit egy középállomáson meg lehetett tanulni azzal én itt találkozhattam.
A 70-es években a fővonalon még a Siemens - Halske típusú biztosítóberendezések voltak üzemben, azaz a váltókat és az alak jelzőket állítóemeltyűkkel, vonóvezeték segítségével állítottuk át. Az állomások minkét végén váltókezelők dolgoztak az állítóközpontokban. A váltók és a jelzők villamos lezárása is teljesült. A forgalmi irodákban voltak az állomási rendelkező készülékek. Ezeknek az egyébként rendkívül megbízható biztosítóberendezéseknek egyetlen hiányossága az volt, hogy nem tudta visszajelenteni a vágányfoglaltságot. Az állomásközökben Siemens térközök voltak általában, de nem mindenütt. Sárbogárd — Nagylók között a 4. sz. térköz és Sárbogárd — Rétszilas között Sárszentmiklós rh. is vonatjelentő-őri térköz üzemelt. Az 1970-es évek végén és az 1980-as évek elején Szabadegyháza és Döbrököz között telepítve lettek a D 55. típusú biztosítóberendezések az állomásokon (Rétszilas és Simontornya kivételével ott már ez évekkel korábban megtörtént) és az állomásközökben az önműködő térközbiztosító berendezések, a vonalszakasz jelfeladásra kiépítve. A fejlődés következtében a nyíltvonali szolgálati helyek és a váltókezelői állítóközpontok megszűntek, eltűntetve a régi jó „bakterházi világot” is. Az 1980-as évek közepe táján pedig a vonal villamosítása is megtörtént.
Aba – Sárkeresztúr állomás felé Felsőkörtvélyes sorompókezelő-jegykiadó őrhely, Sárszentágota vonatjelentő-őri térköz jegykiadással, Sárkeresztúr sorompókezelő-jegykiadó őrhely volt még az 1980-as évek elején is. A személyszállító vonatokat 1978 vagy 79-ig 424-es gőzmozdonyok továbbították, aztán M40-es „púposok” váltották le őket. A tehervonatokat M62-es „Szergejek” továbbították. Rengeteg elegyet és utast szállítottunk ezen a vonalon is akkoriban.
A Sárbogárd — Bátaszék vonalon volt az országban legtovább gőzvontatású forgalom, 1985-ig. 1980-ig a Budapest és Baja között közlekedő gyorsvonatok kivételével (ezek akkor elkerülték Sárbogárdot) valamennyi személyszállító és tehervonatot 424-es gőzmozdonyokkal továbbítottunk. A 424-es „bivalyoknak” tehervonatokként 50 km/h sebességgel 1200 tonna volt a maximális sebessége és engedélyezett vonatterhelése. A személyforgalomban a gőzösöket M41 –es csörgők és MD motorvonatok váltották fel. A gőzvontatás felszámolása után a sárbogárdi fűtőház is megszűnt a vontatási személyzetével együtt, utána már csak tárolásra használtuk. A legnehezebb váltást a gőzösök leváltása jelentette. Az állomási tolatómozdony 411-es „Truman” gőzmozdony volt, ezt M43-as mozdony váltotta fel, meg kellett tanulnunk tolatni vele, mert nagyon gyenge volt a gőzöshöz viszonyítva. De a legnehezebb dolgunk akkor volt, amikor a 424-eseket is kivonták a forgalomból. Sárbogárd és Rétszilas között addig is valóságos „háború” folyt a rengeteg elegy továbbítása miatt, mert a gőzös terhelése is kevésnek bizonyult sokszor. Átmenetileg M43-as mozdonyok voltak addig amíg a Dombóvári Vonatási Főnökség biztosítani tudta az M44-es bobokat, a tolató tehervonati fordában.
A Sárbogárdról szolgáltuk ki Sárszentmiklós rakodóhelyet is megszűntetéséig. A fővonali, a Bátaszéki és a Székesfehérvári elegyünk is jelentős volt a 70-es és 80-as években. Az állomás a 80-as években lett megnyitva nemzetközi darabáru forgalomra, mely az állomási raktárnak és az ott dolgozó kereskedelmi dolgozóknak biztosított sok munkát. Mindig jelentős volt a cukorrépa szállítás is mely a IX. vágányon volt lebonyolítva. Elég jó volt a helyi leadása és feladása is az állomásnak. Az őszi csúcsforgalommindig jelentősen növelte az elegyet és a vonatképzést. Volt itt magyar és szovjet katonai laktanya is. Katonavonatokat is képeztünk, ilyenkor jelentősen csökkent az állomás fogadóképessége, mert a szállítmányokkal járó munka mindennél fontosabb volt. Ilyenkor az egyéb rendezési munka rendszerint Rétszilas állomásra hárult.
Az állomás utasforgalma is nagyon jelentős volt. Az állomás mellett ott volt az autóbuszok megállóhelyei, így biztosítva volt a „ráhordás” az olyan településekről amelyeknek a környéken nincs vasútállomásuk. Az állomáson működő postának is jelentős volt a szállítása, melynek kiszolgálása a postavonatokkal történt.
Amikor a D55 biztosítóberendezés telepítése történt, akkor az állomás Rétszilas felé meg lett hosszabbítva, mert addig olyan rövid volt az állomás, hogy kb. 600 méteres tehervonat sem fért el a leghosszabb vágányon sem. Az átépítés után a vonal egyik leghosszabb állomása lett.
1977-1981 között váltókezelőként dolgoztam itt, majd 1984-1987 között forgalmi szolgálattevőként (rendelkező és külső egyaránt) sokszor voltam kirendelésben, mert akkor már Rétszilas állomás létszámához tartoztam.
Tisztelettel:
Róth Ferenc
|
|
|
Szamosvölgyi megállóhely
cd196, 2017.12.04 18:50.04 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
Az 1911. okt. 1-jei SZVV szolgálati menetrendkönyvben is így szerepel. Vajon mikor és hol szerepelt Apahida sz.v.v. néven?
|
|
|
Rétszilas alsó
bobo, 2017.12.03 23:35.23 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
Rétszilas alsó mh.
A rendszerváltás utáni években szűnt meg a szolgálat véglegesen.
Én még az 1980-as évek közepén szolgáltam itt néhány alkalommal, amikor helyettesítettem az itt dolgozó kollégáimat, Rétszilas állomásról.
Sorompókezelői - jegykiadó őri szolgálati hely volt. A 63-as főútvonal keresztezte a vasútvonalat a településen belül. Nagy közúti forgalmú útátjáró volt itt mindig. Akkor még teljes csapó - rudas, szakállas sorompóval volt fedezve az útátjáró. Ma már fénysorompó van üzemben helyette.
A pénztár KM-es volt, ami korlátozott jegykiadást jelentett. Csak bárcajegyek voltak készletben, arra már nem emlékszem, hogy 50 km-es övezetig megvolt-e a teljes bárcajegy készlet. Aki a legnagyobb bárcajegy km övezetnél nagyobb távolságra utazott, annak a kiadott bárcajegyére a KM-es bélyegzést kellett pecsételni és ebben az esetben a jegyvizsgáló a vonaton pótdíj ráfizetése nélkül kiegészítette a megfelelő km távolságra a vonaton. A pénztárt „rövid úton” adtuk át szolgálatátadáskor egymásnak. Ma már ilyen pénztárak sincsenek, a modern pénztárgépek „nyugdíjba vonultatták” a hagyományos pénztárakat is.
Bár Rétszilas sohasem volt önálló település, 1969-ig Sárszentmiklós külterülete volt. Miután Sárszentmiklóst Sárbogárdhoz csatolták, akkor annak külterülete lett. Egy utcás település, néhány száz lakosa van. Amikor a pénztár még működött, jó forgalma volt, mert a település lakóinak jelentős része Dunaújvárosba járt be dolgozni. Rétszilas vasútállomás a településtől 4 km-re van nem épp jó minőségű közúton, ezért aztán nagyon ritkán utazott az állomásról rétszilasi utas.
Tisztelettel:
Róth Ferenc
|
|
|
Tiszabercel
magneto, 2017.12.03 21:13.26 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
Tisztelt Szárazné Margó!
Igen, felhasználhatja a képet, a nevem megjelölése mellett.
|
|
|
Sárszentmiklós
38-as őr, 2017.12.03 12:24.35 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
"1918. előtt Sárbogárd — Rétszilas között kétvágányú pálya épült ki. A második vágányt a trianoni békediktátum miatt el kellett bontani."
A szép mesékkel ellentétben továbbra sem az 1920-as békeszerződés következtében, haenem az 1944-45-ös sikeres rugalmas elszakadások, és arcvonal-egyenesítések következtében szükségessé vált vasúti pályafelújításokkal kapcsolatban került felbontásra. Egyébként 1940-ben létesült a jelzett állomásköz második vágánya.
Maga Sárszentmiklós már a XX. század elejétől fogva megálló-rakodóhely lehetett, később a fedezőjelzőkön kívül térközjelzőket is kapott (kezdetben vonatjelentő őrhelyként, a kétvágányú időkben biztosított térközőrhelyként). Már az 1930-as években is két mellékvágánnyal rendelkezett a vonali egyvágány mellet (a vonali vágánytól jobbra és balra is feküft egy-egy melllékvágány).
"Azonban valóban nem vagyok sorompóőr, és NKH vizsgám sincsen."
|
|
|
Sárszentmiklós
bobo, 2017.12.01 21:20.38 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
Sárszentmiklós mh. mrh? (állomás az biztosan nem volt) majd rh.
Sárszentmiklós kezdetben megállóhelyként üzemelt. Arról nincs információm, hogy megálló - rakodóhely is volt-e. A szolgálati helyen a személyszállítási szolgáltatás megszűntetése után rakodóhelyként és vonatjelentőőri szolgálati helyként üzemelt, egészen a megszűntetéséig.
1918. előtt Sárbogárd — Rétszilas között kétvágányú pálya épült ki. A második vágányt a trianoni békediktátum miatt el kellett bontani. A második vágány helye ma is megvan a két állomás között. Sárszentmiklós rakodóhelyen a második vágány megmaradt, mellékvágányként üzemelt, a szolgálati hely mindkét végén váltóval bekötve és csatlakozva a nyíltpálya vágányához. A mellékvágány mindkét végét vágányzáró-sorompó zárta le. Érdekesség, hogy a szolgálati helyet fedező két alak főjelző közül a Rétszilas felőlinek a „továbbhaladást engedélyező jelzés” volt a szabványos állása, a jelző hátoldalán pedig a vonatszemélyzet szemmagasságában ott volt a fehér táblán a fekete pont, az erre figyelmeztető jel. Jelentős volt a rakodása, elsősorban mezőgazdasági termékek kerültek itt feladásra, vagy érkeztek leadásban.
A szolgálati helyet Sárbogárdról szolgáltuk ki. 1977-től – 1981-ig Sárbogárdon dolgoztam váltókezelőként. A kiszolgáló menet vonat számai A 102 A 101 ill. A 104 és A 103. volt, ez még a régi, 1983. év előtti vonatszámozási rendszer szerinti volt. 411-es (Trumann) gőzmozdony volt az állomás akkori tolatómozdonya, később pedig M43-as lett, ezekkel és az állomási tolatószemélyzettel volt kiszolgálva Sárszentmiklós.
1980-ban az önműködő térközbiztosító berendezés átadásával szűnt meg teljesen a szolgálati hely és utána a mellékvágányt is néhány év múlva elbontották.
Tisztelettel:
Róth Ferenc
|
|
|
Rétszilas
bobo, 2017.12.01 20:56.32 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
Rétszilas
Emlékeimben ma is úgy él, hogy eddigi vasutas pályafutásom legszebb időszakát töltöttem itt el 1983-1987 között fiatalemberként, 20-as éveimben. A sorkatonai szolgálatból való leszerelésem után kerültem ide, rövid időre váltókezelőnek (a valóságban ez tolatásvezetőt jelentett), aztán a segédtisztképző elvégzése után visszakerülve itt kezdődött forgalmi szolgálattevői pályafutásom, mely rövid kitérőkkel azóta is tart. Akkoriban jelentős volt az állomás teherkocsi forgalma, utasforgalma egyaránt. Dunaújvárosba gyakran képeztünk tehervonatokat, de jelentős volt az átmenő forgalma Bátaszék felé is. Az utasforgalma is jelentős volt, de ez is átszállókat jelentett, hiszen lakott település minden irányban legalább 5 km-re volt. Rakodás nem volt az állomáson. Az állomás mellett a vágányokkal párhuzamosan ma is működik a halgazdaság a halastavaival.
Az 1990-es években az állomás jelentősége sokat csökkent sajnos. A Dunaújvárosba tartó tehervonatok Dombóvár felől már Pusztaszabolcson át közlekednek „drót” alatt, a mellékvonalak teherforgalma pedig elsorvadt.
A 40-es fővonalon Rétszilas és Simontornya állomáson volt először telepítve, a többi középállomást évekkel megelőzve D 55-ös biztosítóberendezés. Amikor az 1980-as évek elején a többi középállomás is D 55-ös biztosítóberendezést kapott, akkor ez a két állomás csak az önműködő térközbiztosító berendezéssel egészült ki a fővonalon a szomszéd állomások felé.
A rétszilasi deltavágány emlékére
A rétszilasi deltavágány építésének időpontjáról nincs információm. Feltételezem, hogy a Mezőfalva elágazás — Rétszilas vasútvonal 1953-as átadásával egyidejűleg készülhetett el akárcsak a Nagykarácsony — Előszállás összekötővágány (mezőfalvai delta). Nem volt bekötve egyik deltavágány sem. A régi Menetrendfüggelékekben Sárszentmiklós — Alap összekötővágány (rétszilasi delta) szerepelt. 992 méter volt a pálya teljes hossza. Hadászati célból épült.
A pálya kezdőpontja és végpontja magyarázatra szorul. A kezdőpontja ugyanis Sárbogárd kellett volna legyen, azaz a szomszéd állomás, mert a többi deltavágányok is így kerültek meghatározásra. Sárszentmiklós kezdetben megállóhely, később rakodóhely volt, a nyíltpálya vágánya mellett egy mellékvágánnyal és vonatjelentő-őri szolgálati hely is volt egyben. Állomás sohasem volt. A Budapest — Pécsi fővonalon az 1980-as évek elején épült ki több szakaszban az önműködő térköz biztosítóberendezés. Ekkor szűnt meg Sárszentmiklós. Alap az 1970-es évek végéig forgalmi kitérő volt, majd rakodóhely (a Rétszilas felőli oldalon a kitérőt elbontották és az addigi kitérő vonatfogadó fővágány mellékvágány és földkúpban végződő csonka-vágány lett) rakodás nélkül, és vonatjelentő-őri szolgálati hely is volt egyben, végül táblás megállóhely lett.
Az 1960-as években még kisgyerekként utaztam lakhelyem Cece és Budapest között, akkor rövid ideig be volt kötve a deltavágány, valószínűleg hadgyakorlat volt, emiatt használható állapotban is volt a pálya. Az 1980-as évek közepe táján Rétszilas állomáson dolgoztam forgalmi szolgálattevőként és bejártam a deltavágányt. Sajnos akkor már a pályán több helyen is kinőttek az akácfák, nem lehetett volna rajta közlekedni. Az 1990-es években sajnos halálra ítélték, megszűntették, majd elbontásra került a pálya.
Tisztelettel:
Róth Ferenc
|
|
|
Keszthely
Pietro, 2017.12.01 16:22.48 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
Elég szépen kipofozták: http://iho.hu/hir/a-keszthelyi-allomas-felujitasa-epiteszeti-dijat-ert-171123
|
|
|
Tiszabercel
Szárazné Margó, 2017.11.30 19:44.02 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
Tisztelt Deák Úr! Azt szeretném megkérdezni, hogy a tiszaberceli vasútállomásról készített fotóját- neve megjelölésével- felhasználhatom-e egy helytörténeti anyaghoz. Válaszát várva köszönettel. Száraz Lászlóné Tiszabercel
|
|
|
Cece
bobo, 2017.11.29 23:00.08 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
Cece
Az 1960-as és 70-es években a vonal egyik legszebb, leggondozottabb állomása volt. Akkor még az állomás területén a pályafenntartási szakasz is üzemelt. Az épületek állapota is természetesen sokkal jobb állapotú volt, mert rendben voltak tartva. A szakasz területén szépen kialakított virágos kert volt, szépen rendben tartva, még szökőkútja is volt. A kertnek a nyomai még ma is megvannak. Amikor a PFT. szakasz áthelyezésre került Nagydorogra, az egész szép virágoskert tönkrement nem volt, aki gondozza. Ezt nagy tiszteletem jeléül is írom az akkori kiváló pályamester Szabó Aladár Úrra is emlékezve, aki az 1980-as években ment nyugdíjba, azóta sajnos már ő is elhunyt. Én gyerekkorom óta ismertem és fiatalemberként forgalmi szolgálattevőként álltam vele 1984-1987 között munkakapcsolatban Rétszilas állomáson. Kiváló szakember volt. A cecei állomás gondozottsága is az ő érdeme volt.
Cece — Alap gazdasági kisvasút
Tán az idős cecei és alapi lakosok emlékezetében még él a kisvasút emléke. Én még a nagyapámtól hallottam róla, azt nem tudom, hogy a Monarchiában megépült–e már. Ami biztos, hogy kezdetben lóvasút volt.
A kisvasutat a két világháború között dízel vontatásúra átépítették. A cecei vasútállomásról indult, a nyomvonaláról és a nyomtávolságáról (760 vagy 600 mm volt-e) nincs ismeretem. Az üzemeltetőjéről sincs tudomásom. Megszűnését a Mezőfalva elágazás — Rétszilas vasútvonal átadása indokolta 1953-ban. Csak áruforgalomra volt megnyitva, személyszállítás sohasem volt rajta.
Nagyapám, Varga Sándor, amatőr festő, festett egy képet a cecei állomásról, akkor amikor a kisvasút még üzemelt. Ez a festmény Nagydorogon a pályafenntartási szakaszon az 1980-as években az akkori pályamester, Szabó Aladár Úr tulajdona volt.
Néhány gondolat még a Sárbogárd — Bátaszék vasútvonalról is:
Ezen a vasútvonalon volt utoljára megszűntetve a gőzvontatás az országban, 1985-ben.
Amikor 1974-ben megkezdtem a vasúti pályafutásomat Sárbogárd állomáson, a Budapest – Déli pu. — Pusztaszabolcs — Dunaújváros — Rétszilas — Szekszárd — Bátaszék — Baja útirányon közlekedő gyorsvonatok kivételével (ezeket 5 tengelyes BB motorkocsik továbbították mellék-kocsikkal) valamennyi személyszállító vonatot és tehervonatokat is 424-es gőzmozdonyok vontatták. Aztán 1980 körül a személyszállítást M41-es mozdonyokkal és MD szerelvényekkel oldották meg, de a tolatós tehervonatokat 1985-ig még 424-es gőzmozdonyok továbbították. A sárbogárdi és a bátaszéki fűtőház is gőzüzemű volt akkoriban. Amikor az 1980-as években a Budapest – Nyugati pu. — Esztergom vonalon elkezdődött a gőzvontatású nosztalgia vonatok közlekedtetése először az országban a hétvégeken, akkor a Bátaszéki fűtőházból pénteki napokon gépmenetben közlekedett Budapest – Nyugati pu. - ra a 424-009. pályaszámú bivaly még néhány éven át.
Tisztelettel:
Róth Ferenc
|
|
|
Háros
szvdom, 2017.11.29 15:27.31 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
Beállványozták elölről-hátulról a felvételi épületet.
Időközben a raktárak szinte teljes hosszában eltűntek.
|
|
|
|
