Minden jog fenntartva.
© 2005-2025.
|
|
A hozzászólások időben csökkenő sorrendben olvashatók egymás alatt, vagyis a legfelső a legfrissebb.
Hozzászólást küldeni egy állomáshoz az állomás saját oldalán is lehet.
A hozzászólás mellett lehetősége van mindenkinek saját képét feltölteni az állomáshoz. Várjuk mindenkitől szeretettel saját készítésű képeit!
Sárszentmiklós
bobo, 2017.12.01 20:20.38 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
Sárszentmiklós mh. mrh? (állomás az biztosan nem volt) majd rh.
Sárszentmiklós kezdetben megállóhelyként üzemelt. Arról nincs információm, hogy megálló - rakodóhely is volt-e. A szolgálati helyen a személyszállítási szolgáltatás megszűntetése után rakodóhelyként és vonatjelentőőri szolgálati helyként üzemelt, egészen a megszűntetéséig.
1918. előtt Sárbogárd — Rétszilas között kétvágányú pálya épült ki. A második vágányt a trianoni békediktátum miatt el kellett bontani. A második vágány helye ma is megvan a két állomás között. Sárszentmiklós rakodóhelyen a második vágány megmaradt, mellékvágányként üzemelt, a szolgálati hely mindkét végén váltóval bekötve és csatlakozva a nyíltpálya vágányához. A mellékvágány mindkét végét vágányzáró-sorompó zárta le. Érdekesség, hogy a szolgálati helyet fedező két alak főjelző közül a Rétszilas felőlinek a „továbbhaladást engedélyező jelzés” volt a szabványos állása, a jelző hátoldalán pedig a vonatszemélyzet szemmagasságában ott volt a fehér táblán a fekete pont, az erre figyelmeztető jel. Jelentős volt a rakodása, elsősorban mezőgazdasági termékek kerültek itt feladásra, vagy érkeztek leadásban.
A szolgálati helyet Sárbogárdról szolgáltuk ki. 1977-től – 1981-ig Sárbogárdon dolgoztam váltókezelőként. A kiszolgáló menet vonat számai A 102 A 101 ill. A 104 és A 103. volt, ez még a régi, 1983. év előtti vonatszámozási rendszer szerinti volt. 411-es (Trumann) gőzmozdony volt az állomás akkori tolatómozdonya, később pedig M43-as lett, ezekkel és az állomási tolatószemélyzettel volt kiszolgálva Sárszentmiklós.
1980-ban az önműködő térközbiztosító berendezés átadásával szűnt meg teljesen a szolgálati hely és utána a mellékvágányt is néhány év múlva elbontották.
Tisztelettel:
Róth Ferenc
|
|
|
Rétszilas
bobo, 2017.12.01 19:56.32 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
Rétszilas
Emlékeimben ma is úgy él, hogy eddigi vasutas pályafutásom legszebb időszakát töltöttem itt el 1983-1987 között fiatalemberként, 20-as éveimben. A sorkatonai szolgálatból való leszerelésem után kerültem ide, rövid időre váltókezelőnek (a valóságban ez tolatásvezetőt jelentett), aztán a segédtisztképző elvégzése után visszakerülve itt kezdődött forgalmi szolgálattevői pályafutásom, mely rövid kitérőkkel azóta is tart. Akkoriban jelentős volt az állomás teherkocsi forgalma, utasforgalma egyaránt. Dunaújvárosba gyakran képeztünk tehervonatokat, de jelentős volt az átmenő forgalma Bátaszék felé is. Az utasforgalma is jelentős volt, de ez is átszállókat jelentett, hiszen lakott település minden irányban legalább 5 km-re volt. Rakodás nem volt az állomáson. Az állomás mellett a vágányokkal párhuzamosan ma is működik a halgazdaság a halastavaival.
Az 1990-es években az állomás jelentősége sokat csökkent sajnos. A Dunaújvárosba tartó tehervonatok Dombóvár felől már Pusztaszabolcson át közlekednek „drót” alatt, a mellékvonalak teherforgalma pedig elsorvadt.
A 40-es fővonalon Rétszilas és Simontornya állomáson volt először telepítve, a többi középállomást évekkel megelőzve D 55-ös biztosítóberendezés. Amikor az 1980-as évek elején a többi középállomás is D 55-ös biztosítóberendezést kapott, akkor ez a két állomás csak az önműködő térközbiztosító berendezéssel egészült ki a fővonalon a szomszéd állomások felé.
A rétszilasi deltavágány emlékére
A rétszilasi deltavágány építésének időpontjáról nincs információm. Feltételezem, hogy a Mezőfalva elágazás — Rétszilas vasútvonal 1953-as átadásával egyidejűleg készülhetett el akárcsak a Nagykarácsony — Előszállás összekötővágány (mezőfalvai delta). Nem volt bekötve egyik deltavágány sem. A régi Menetrendfüggelékekben Sárszentmiklós — Alap összekötővágány (rétszilasi delta) szerepelt. 992 méter volt a pálya teljes hossza. Hadászati célból épült.
A pálya kezdőpontja és végpontja magyarázatra szorul. A kezdőpontja ugyanis Sárbogárd kellett volna legyen, azaz a szomszéd állomás, mert a többi deltavágányok is így kerültek meghatározásra. Sárszentmiklós kezdetben megállóhely, később rakodóhely volt, a nyíltpálya vágánya mellett egy mellékvágánnyal és vonatjelentő-őri szolgálati hely is volt egyben. Állomás sohasem volt. A Budapest — Pécsi fővonalon az 1980-as évek elején épült ki több szakaszban az önműködő térköz biztosítóberendezés. Ekkor szűnt meg Sárszentmiklós. Alap az 1970-es évek végéig forgalmi kitérő volt, majd rakodóhely (a Rétszilas felőli oldalon a kitérőt elbontották és az addigi kitérő vonatfogadó fővágány mellékvágány és földkúpban végződő csonka-vágány lett) rakodás nélkül, és vonatjelentő-őri szolgálati hely is volt egyben, végül táblás megállóhely lett.
Az 1960-as években még kisgyerekként utaztam lakhelyem Cece és Budapest között, akkor rövid ideig be volt kötve a deltavágány, valószínűleg hadgyakorlat volt, emiatt használható állapotban is volt a pálya. Az 1980-as évek közepe táján Rétszilas állomáson dolgoztam forgalmi szolgálattevőként és bejártam a deltavágányt. Sajnos akkor már a pályán több helyen is kinőttek az akácfák, nem lehetett volna rajta közlekedni. Az 1990-es években sajnos halálra ítélték, megszűntették, majd elbontásra került a pálya.
Tisztelettel:
Róth Ferenc
|
|
|
Keszthely
Pietro, 2017.12.01 15:22.48 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
Elég szépen kipofozták: http://iho.hu/hir/a-keszthelyi-allomas-felujitasa-epiteszeti-dijat-ert-171123
|
|
|
Tiszabercel
Szárazné Margó, 2017.11.30 18:44.02 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
Tisztelt Deák Úr! Azt szeretném megkérdezni, hogy a tiszaberceli vasútállomásról készített fotóját- neve megjelölésével- felhasználhatom-e egy helytörténeti anyaghoz. Válaszát várva köszönettel. Száraz Lászlóné Tiszabercel
|
|
|
Cece
bobo, 2017.11.29 22:00.08 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
Cece
Az 1960-as és 70-es években a vonal egyik legszebb, leggondozottabb állomása volt. Akkor még az állomás területén a pályafenntartási szakasz is üzemelt. Az épületek állapota is természetesen sokkal jobb állapotú volt, mert rendben voltak tartva. A szakasz területén szépen kialakított virágos kert volt, szépen rendben tartva, még szökőkútja is volt. A kertnek a nyomai még ma is megvannak. Amikor a PFT. szakasz áthelyezésre került Nagydorogra, az egész szép virágoskert tönkrement nem volt, aki gondozza. Ezt nagy tiszteletem jeléül is írom az akkori kiváló pályamester Szabó Aladár Úrra is emlékezve, aki az 1980-as években ment nyugdíjba, azóta sajnos már ő is elhunyt. Én gyerekkorom óta ismertem és fiatalemberként forgalmi szolgálattevőként álltam vele 1984-1987 között munkakapcsolatban Rétszilas állomáson. Kiváló szakember volt. A cecei állomás gondozottsága is az ő érdeme volt.
Cece — Alap gazdasági kisvasút
Tán az idős cecei és alapi lakosok emlékezetében még él a kisvasút emléke. Én még a nagyapámtól hallottam róla, azt nem tudom, hogy a Monarchiában megépült–e már. Ami biztos, hogy kezdetben lóvasút volt.
A kisvasutat a két világháború között dízel vontatásúra átépítették. A cecei vasútállomásról indult, a nyomvonaláról és a nyomtávolságáról (760 vagy 600 mm volt-e) nincs ismeretem. Az üzemeltetőjéről sincs tudomásom. Megszűnését a Mezőfalva elágazás — Rétszilas vasútvonal átadása indokolta 1953-ban. Csak áruforgalomra volt megnyitva, személyszállítás sohasem volt rajta.
Nagyapám, Varga Sándor, amatőr festő, festett egy képet a cecei állomásról, akkor amikor a kisvasút még üzemelt. Ez a festmény Nagydorogon a pályafenntartási szakaszon az 1980-as években az akkori pályamester, Szabó Aladár Úr tulajdona volt.
Néhány gondolat még a Sárbogárd — Bátaszék vasútvonalról is:
Ezen a vasútvonalon volt utoljára megszűntetve a gőzvontatás az országban, 1985-ben.
Amikor 1974-ben megkezdtem a vasúti pályafutásomat Sárbogárd állomáson, a Budapest – Déli pu. — Pusztaszabolcs — Dunaújváros — Rétszilas — Szekszárd — Bátaszék — Baja útirányon közlekedő gyorsvonatok kivételével (ezeket 5 tengelyes BB motorkocsik továbbították mellék-kocsikkal) valamennyi személyszállító vonatot és tehervonatokat is 424-es gőzmozdonyok vontatták. Aztán 1980 körül a személyszállítást M41-es mozdonyokkal és MD szerelvényekkel oldották meg, de a tolatós tehervonatokat 1985-ig még 424-es gőzmozdonyok továbbították. A sárbogárdi és a bátaszéki fűtőház is gőzüzemű volt akkoriban. Amikor az 1980-as években a Budapest – Nyugati pu. — Esztergom vonalon elkezdődött a gőzvontatású nosztalgia vonatok közlekedtetése először az országban a hétvégeken, akkor a Bátaszéki fűtőházból pénteki napokon gépmenetben közlekedett Budapest – Nyugati pu. - ra a 424-009. pályaszámú bivaly még néhány éven át.
Tisztelettel:
Róth Ferenc
|
|
|
Háros
szvdom, 2017.11.29 14:27.31 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
Beállványozták elölről-hátulról a felvételi épületet.
Időközben a raktárak szinte teljes hosszában eltűntek.
|
|
|
Balatonfőkajár
Adani12345, 2017.11.29 12:35.26 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
https://www.facebook.com/albertdanifotok/photos/a.1239111199490006.1073742221.782880285113102/1239122352822224/?type=3&hc_location=ufi
2017-es állapot. Még épp nem dőlt össze, de lassan már elég lenne ha ráfinganék is.
|
|
|
Brennbergbánya
Hofer, 2017.11.29 09:19.42 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
A vasút nyomvonalának végigjárása:
https://www.youtube.com/watch?v=3mDWHyGY1vc
|
|
|
Pestszentlőrinc-Kavicsbánya
cd196, 2017.11.28 20:48.59 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
Valóban Csabonyban: http://vasutallomasok.hu/allomas.php?az=csab
|
|
|
Balatonmáriafürdő alsó
Máriahullámtelep, 2017.11.28 13:43.49 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
Máriahullámtelep néven fut dec 10.-től. https://www.mavcsoport.hu/sites/default/files/upload/page/2017-2018_valtozasjegyzek.pdf
|
|
|
Kistapolca
Endre, 2017.11.26 14:27.27 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
Valami nem jó, itt elvileg Pélmonostortól volt a szelvényezés, a 480 nagyon nem stimmel.
|
|
|
Kistapolca
karako-hid, 2017.11.24 21:19.33 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
Eredetileg állomás volt, két vágánnyal a 480-483 szelvények között.
|
|
|
Bereck
cd196, 2017.11.23 15:31.50 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
Adott be írásbeli kérdést egy UDMR-s képviselő, megépítik-e innen az Ojtozi-szoroson át korábban felmerült vasutat az Egyedhalma, Ónfalva, Aknavásár, Palánka útirányú vasútba. http://www.cdep.ro/pls/parlam/interpelari.detalii?idi=39937&idl;=1
|
|
|
Bereck
Capras Dávid, 2017.11.23 15:17.18 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
Újabb tévhitet sikerült eloszlatni. Kovásznától Bereckig keletibb felvésű a vonal, mint a Madéfalva–Palánka oh. 30. sz. őrháza, így nem az a legkeletibb MÁV-őrház. A Brassó–Háromszéki HÉV berecki vonalát a román állam 1932-ben megváltotta, így 1940-ben a MÁV tulajdonába került, nem hév-ként kezelte. http://vasutallomasok.hu/index.php?o=showlanc&l=17782&f=4008 http://www.trennet.ro/products/gallery/file57.pdf 5. o. alja
Ha ez egy őrház, és áll, akkor ez a legkeletibb. Ha nem, akkor egy még álló a vonalszakaszon. https://www.google.fr/maps/place/Bereck+527060,+Rom%C3%A1nia/@46.0445986,26.2932069,18z/data=!3m1!1e3!4m6!1m3!3m2!1s0x40b4eefdade0e503:0x29c915db399c57cd!2sBereck+527060,+Rom%C3%A1nia!3m1!1s0x40b4eefc4f3c3147:0x48a9b5d1c569f3b8
Sajnos itt sem találtam képet róla, de a vonalról igen: https://web.archive.org/web/20170621185029/http://www.forumtrenuri.com/t36p15-404-sfantu-gheorghe-covasna-bretcu
|
|
|
Reteag hc.
harczymarczy, 2017.11.20 15:11.27 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
Csicsókeresztúr kimaradt (Ciceu Cristur), az 1943-as menetrend jelöli. A km-számok alapján belőhető, melyik megálló melyik. A megállók Déstől kezdve 43-ban: Dés (régi), Kozárvár, Baca, Retteg, Csicsókeresztúr, Bethlen.
|
|
|
Gyimesbükk
Capras Dávid, 2017.11.20 11:34.01 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
Újabb tévhitet sikerült eloszlatni. Kovásznától Bereckig keletibb felvésű a vonal, mint a Madéfalva–Palánka oh. 30. sz. őrháza, így nem az a legkeletibb MÁV-őrház. A Brassó–Háromszéki HÉV berecki vonalát a román állam 1932-ben megváltotta, így 1940-ben a MÁV tulajdonába került, nem hév-ként kezelte. http://vasutallomasok.hu/index.php?o=showlanc&l=17782&f=4008 http://www.trennet.ro/products/gallery/file57.pdf 5. o. alja
|
|
|
Kelenföld
cd196, 2017.11.14 11:07.12 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
„Railwayman
e-mail: railwayman.kukac.gmail.com elfogadott hozzászólás 25867
2013.02.08. 00:46.55
Minden tiszteletem a váci főépítészé, amit ír máshol is igaz:
KULTÚRÁNK MEGŐRZÉSE ÉS/VAGY MODERNIZÁCIÓ
a váci vasútállomás épületeinek bontása és elsivárítása kapcsán
Talán minden magyar hallott már róla, ha nem, most tudat(osít)om, hogy az első hazai gőzüzemű vasútvonal 1846-ban létesült Vác és Pest között, az első villamosított vasútvonal pedig 1911-ben Vác és Gödöllő között. Ezek ipartörténeti események és alkotások, melyekre minden magyar büszke lehet(ne). A vasútvonalak és állomások ránk maradt jeles tárgyi emlékeit, épületállományát megőrizni, védeni, továbbhagyományozni kötelességünk.
Miért? Mert történelmünk, kultúránk jeles tárgyi emlékei, melyek nélkül szegényebbek lennénk, nemcsak szellemileg, anyagilag is. Ezen építmények nemzetvagyonunk részei. Ezeket károsítani, tönkretenni, megsemmisíteni őrültség, egyben nemzetellenes tett.
Gondolkozzunk! A súlyos beteget meggyógyítjuk – legalábbis mindent elkövetünk ennek érdekében – és nem megöljük! Építményeinket, örökségünket miért pusztítjuk el?!
A több mint másfél évszázados vasúttörténetünk kezdeti időszakából nem sok maradt ránk, de százévesnél régebbi épületek még akadnak. Ezek állapota – a múlt és a jelen rendszernek is köszönhetően – erősen avult, leromlott. Ha a rendszeres karbantartásokat, esetenkénti nagyjavításokat elvégeztük volna, most nem itt tartanánk. De ezek még most is menthetők, helyreállíthatók, használhatók, hasznosíthatók. Nem igaz, hogy a helyreállításuk nem rentábilis. Ez az épületállomány rendbe hozva még legalább további száz évet bír. Új épületeinkről vajon elmondhatjuk-e ezt?
De az alapkérdés az, hogy kötelességünket hajlandók vagyunk-e teljesíteni, kultúránk jelentős tárgyi emlékeit – elpusztításuk helyett – megmenteni, megőrizni, továbbörökíteni.
Elpusztítani valamit természetesen egyszerűbb, könnyebb, olcsóbb, mint megmenteni, helyreállítani. De a pusztítás végleges, nem lehet visszacsinálni, meg nem történtté tenni!
Hazánk régi, történelmi épületállományának szinte már szisztematikus bontása mind a mai napig tart és úgy tűnik, ez a folyamat megállíthatatlan. A bontásban anyagilag érdekelt a tulajdonos – legyen az állam, önkormányzat vagy magánszemély –, az építésztervező, aki a várható munka reményében szó nélkül kiszolgálja a megbízót, és a hatóság is, aki minderre áldását adja – lásd a bontási engedélyek tömegét.
Minden valamirevaló építésznek, de laikusnak is tudnia kell(ene), hogy alap nélkül nincs felépítmény, még szájbarágósabban: múlt nélkül nincs jövő, csak jelen.
Nem értem, hogy a büszke magyar miért szégyelli múltját, miért írtja, pusztítja kultúrája még meglévő épített örökségét, nap mint nap, ma is (csak nem a pénzért, feledve, hogy magyar?). Ezt tenni, ebben részt venni öngyilkosság. Az a nép, nemzet, melynek nincs identitástudata, fogytán épített öröksége, múltjának emlékei, sőt irtja azokat, halálra van ítélve.
Visszatérve Váchoz, azt a tájékoztatást kaptam a MÁV vezérigazgatóságán, hogy az állomás épületei – az állomás-, a pályafenntartás- és laktanyaépület kivételével – bontásra kerülnek az új, „racionális”, P+R parkolós, modernizált állomás kialakítása érdekében. Terv szerint látványban egy letarolt, 2-300 parkolós, csenevész csemetefákkal beültetett sivár terület lenne, melyet az új perontetők, le-följárók és liftházak oldanak valamelyest.
Nem értem, hogy e ”bontásérett” épületek eddig miért nem kaptak kellő figyelmet, odafigyelést; országos műemléki, vasúti vagy legalább helyi védettséget. Nem modernizálás-, fejlődésellenes vagyok, hanem örökségvédő. A modernizálás, a fejlesztés és az örökségvédelem nem egymásnak ellentmondó fogalmak. Ésszerű kompromisszumra, megoldásra kell(ene) törekednünk és nem „a múltat végképp eltörölni.”
Ehhez kérem támogatásukat, segítségüket, Magyarország és Vác érdekében.
Budapest-Vác, 2013. január 30.
Tisztelettel,
Rainer Péter
Vác mb. főépítésze”
|
|
|
Székesfehérvár
cd196, 2017.11.14 11:06.05 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
„Railwayman
e-mail: railwayman.kukac.gmail.com elfogadott hozzászólás 25867
2013.02.08. 00:46.55
Minden tiszteletem a váci főépítészé, amit ír máshol is igaz:
KULTÚRÁNK MEGŐRZÉSE ÉS/VAGY MODERNIZÁCIÓ
a váci vasútállomás épületeinek bontása és elsivárítása kapcsán
Talán minden magyar hallott már róla, ha nem, most tudat(osít)om, hogy az első hazai gőzüzemű vasútvonal 1846-ban létesült Vác és Pest között, az első villamosított vasútvonal pedig 1911-ben Vác és Gödöllő között. Ezek ipartörténeti események és alkotások, melyekre minden magyar büszke lehet(ne). A vasútvonalak és állomások ránk maradt jeles tárgyi emlékeit, épületállományát megőrizni, védeni, továbbhagyományozni kötelességünk.
Miért? Mert történelmünk, kultúránk jeles tárgyi emlékei, melyek nélkül szegényebbek lennénk, nemcsak szellemileg, anyagilag is. Ezen építmények nemzetvagyonunk részei. Ezeket károsítani, tönkretenni, megsemmisíteni őrültség, egyben nemzetellenes tett.
Gondolkozzunk! A súlyos beteget meggyógyítjuk – legalábbis mindent elkövetünk ennek érdekében – és nem megöljük! Építményeinket, örökségünket miért pusztítjuk el?!
A több mint másfél évszázados vasúttörténetünk kezdeti időszakából nem sok maradt ránk, de százévesnél régebbi épületek még akadnak. Ezek állapota – a múlt és a jelen rendszernek is köszönhetően – erősen avult, leromlott. Ha a rendszeres karbantartásokat, esetenkénti nagyjavításokat elvégeztük volna, most nem itt tartanánk. De ezek még most is menthetők, helyreállíthatók, használhatók, hasznosíthatók. Nem igaz, hogy a helyreállításuk nem rentábilis. Ez az épületállomány rendbe hozva még legalább további száz évet bír. Új épületeinkről vajon elmondhatjuk-e ezt?
De az alapkérdés az, hogy kötelességünket hajlandók vagyunk-e teljesíteni, kultúránk jelentős tárgyi emlékeit – elpusztításuk helyett – megmenteni, megőrizni, továbbörökíteni.
Elpusztítani valamit természetesen egyszerűbb, könnyebb, olcsóbb, mint megmenteni, helyreállítani. De a pusztítás végleges, nem lehet visszacsinálni, meg nem történtté tenni!
Hazánk régi, történelmi épületállományának szinte már szisztematikus bontása mind a mai napig tart és úgy tűnik, ez a folyamat megállíthatatlan. A bontásban anyagilag érdekelt a tulajdonos – legyen az állam, önkormányzat vagy magánszemély –, az építésztervező, aki a várható munka reményében szó nélkül kiszolgálja a megbízót, és a hatóság is, aki minderre áldását adja – lásd a bontási engedélyek tömegét.
Minden valamirevaló építésznek, de laikusnak is tudnia kell(ene), hogy alap nélkül nincs felépítmény, még szájbarágósabban: múlt nélkül nincs jövő, csak jelen.
Nem értem, hogy a büszke magyar miért szégyelli múltját, miért írtja, pusztítja kultúrája még meglévő épített örökségét, nap mint nap, ma is (csak nem a pénzért, feledve, hogy magyar?). Ezt tenni, ebben részt venni öngyilkosság. Az a nép, nemzet, melynek nincs identitástudata, fogytán épített öröksége, múltjának emlékei, sőt irtja azokat, halálra van ítélve.
Visszatérve Váchoz, azt a tájékoztatást kaptam a MÁV vezérigazgatóságán, hogy az állomás épületei – az állomás-, a pályafenntartás- és laktanyaépület kivételével – bontásra kerülnek az új, „racionális”, P+R parkolós, modernizált állomás kialakítása érdekében. Terv szerint látványban egy letarolt, 2-300 parkolós, csenevész csemetefákkal beültetett sivár terület lenne, melyet az új perontetők, le-följárók és liftházak oldanak valamelyest.
Nem értem, hogy e ”bontásérett” épületek eddig miért nem kaptak kellő figyelmet, odafigyelést; országos műemléki, vasúti vagy legalább helyi védettséget. Nem modernizálás-, fejlődésellenes vagyok, hanem örökségvédő. A modernizálás, a fejlesztés és az örökségvédelem nem egymásnak ellentmondó fogalmak. Ésszerű kompromisszumra, megoldásra kell(ene) törekednünk és nem „a múltat végképp eltörölni.”
Ehhez kérem támogatásukat, segítségüket, Magyarország és Vác érdekében.
Budapest-Vác, 2013. január 30.
Tisztelettel,
Rainer Péter
Vác mb. főépítésze”
|
|
|
Ludad
KeriPetya, 2017.11.14 10:04.22 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
Forrás:
https://www.facebook.com/photo.php?fbid=1570963352942918&set=gm.2067242410155501&type=3&theater&ifg=1
|
|
|
|
Esztergom
JasonX, 2017.11.12 10:25.26 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
Köszönöm a válaszokat.
|
|
|
Esztergom
VT22, 2017.11.07 19:48.28 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
Készült terv egy Pilismarótig történő hosszabbításról is:
http://vasutifilm.znet.hu/tkp/egomtkp.jpg
|
|
|
Zajta
Adani_, 2017.11.06 18:32.57 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
Tegnapi helyzet Zajtáról:
https://youtu.be/8UIYEVJk0RM
Képek is lesznek majd.
|
|
|
Esztergom
ROCOman, 2017.11.06 18:06.51 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
https://www.szeretgom.hu/content/72865-mar-130-eve-vasuti-hidat-terveztek-esztergomba
|
|
|
Budafok
Hofer, 2017.11.06 16:49.43 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
377, 458-as pályaszámú gőzös a borpince-iparvágányon.
2017. 11. 06.
|
|
|
|
Esztergom
JasonX, 2017.11.05 12:03.01 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
Nem tervezték soha, hogy továbbviszik a vonalat Párkánynánáig?
|
|
|
Kaszabánya
Rudy, 2017.11.05 10:16.32 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
Ez Canton 3/Halta Cățănaș (3-as számú Őrház/Kacenási megálló) lenne a Govasdia völgyi Erdélyi Bányavasút szakaszán.
|
|
|
Vác
papsajt, 2017.11.04 12:46.19 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
Mókás az a sajtóhiba az újságcikkben. :) Az állomás nagyon szép lett, bár eddig csak képen láttam, nem jártam arra. Mindenképpen megnézem, ha Vácon járok. Az egyik legszebb felvételi épület, bár az én kedvencem Miskolc-Tiszai. Kívülről. :)
|
|
|
Budapest-Déli
VT22, 2017.11.03 20:25.54 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
Nem tudom de a VPE honlapján valahol a hálózati üzletszabályzat mellékleteiben szerepel az összes állomás összes adata, biztber is.
|
|
|
Kishomok
VT22, 2017.11.03 20:24.20 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
http://www.vasarhelyihirek.hu/nem_lesz_tram-train_megallo_kishomokon
|
|
|
Budapest-Déli
atidas, 2017.11.02 17:51.50 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
Tudja valaki az itt használt biztosítóberendezés típusát? S.O.S
:)
|
|
|
|
