Állomás kereső:
Állomások listája
Vasútvonalak listája




Minden jog fenntartva.
© 2005-2019.
Felhasználónév:

Jelszó:

Regisztráció
Vissza
Hozzászólások listája

A hozzászólások időben csökkenő sorrendben olvashatók egymás alatt, vagyis a legfelső a legfrissebb. Hozzászólást küldeni egy állomáshoz az állomás saját oldalán is lehet.
A hozzászólás mellett lehetősége van mindenkinek saját képét feltölteni az állomáshoz. Várjuk mindenkitől szeretettel saját készítésű képeit!


Előző Első    [ 1 ] [ 2 ] [ 3 ] [ 4 ] [ 5 ] [ 6 ] [ 7 ] [ 8 ] ...   Utolsó Következő

Erdőkertes    matehun, 2019.02.02 22:14.04 (elfogadott hozzászólás)   Válasz írása
Ha emlékeim nem csalnak, itt volt valamikor egy iparvágány. Talán valami téglagyár vagy építőanyag telepre ment be, keresztezve a Veresegyház-Galgamácsai utat.
 
Zalabér-Batyk    zeusz, 2019.01.30 13:10.42 (elfogadott hozzászólás)   Válasz írása
Én még építettem annak idején a domino biztosítóberendezést a hetvenes években.Kilapátolták , helyette Elektrát tettek. Nem egy csúcs.
 
Kerta    zeusz, 2019.01.30 12:20.08 (elfogadott hozzászólás)   Válasz írása
Nem áramátalakító hanem a 25 kV-os kapcsolókert.
 
Bicske    cd196, 2019.01.28 19:02.56 (elfogadott hozzászólás)   Válasz írása
Az állomás sosem volt Buda-Bicske, ahogy a képeslap is írja?
 
Budapest-Déli    mohai_unoka, 2019.01.28 12:59.47 (elfogadott hozzászólás)   Válasz írása
Az INDEX 2018. december 2. napján megjelent cikkében az ünnepségről szóló képen édesapám, Rakk Kálmán állomásfőnök a második sorban ül, balról a második, egyenruhában, eléggé eltakarva. A képen levők közül van egy-két ismerős arc, de már nem tudom a nevüket.
Mindig megdobogtatja a szívem, ha a Déli pályaudvarról jelenik meg cikk, képsorozat. Oka, hogy én ott laktam az állomásfőnöki lakásban, és tanúja voltam az új épület létrejöttének.
Az újságíró nagyon szépen megírta az állomás történetét, természetesen kiemelve Kővári György Ybl–díjas tervező érdemeit a szép, modern épület tervezésében. Őt méltán mindig megemlítették a korábbi cikkekben is.
Nekem viszont az ott dolgozó vasutasok, élükön édesapám, Rakk Kálmán MÁV főtanácsos, állomásfőnök napi küzdelme jut eszembe. Ők, akik üzemeltették az építkezés alatt az állomást. Balesetmentesen bonyolították, nehéz körülmények között az egyre növekvő utasforgalmat. Vitáztak, milyen legyen az új állomás, hogyan felel meg a jövő követelményeinek. A hatvanas, hetvenes években ugyanis egyre több embernek lett a Velencei-tónál, Balatonnál nyaralója. A vállalati, szakszervezeti üdülőkbe beutalt emberek tömegei, az ingázók is áradtak a pályaudvaron.
Édesapám 1961 nyarától 1975-ig szolgált a Déli pályaudvar állomásfőnökeként. A második világháború alatt lebombázott székesfehérvári állomás újjáépítése során végzett kiváló szakmai munkája miatt nevezték ki az átépítésre váró Déli főnökévé. Hiszen már bizonyította, hogy nagy terhelés alatt is képes biztosítani az állomás akadálytalan működését.
Az évek során sokszor jöttek újságírók, néhány cikket, képet őrzök abból az időből. Apám többször nyilatkozott a TV híradóban a nyári forgalom indulása, az építkezés okán. Felhívásokat tettek közzé, hogy a kedves utasok előre vásárolják meg menetjegyüket. Emellett az állomáson játékfilmeket forgattak, ünnepségeket tartottak. Nagy és érdekes élet folyt a pályaudvaron.
Én középiskolás és főiskolás koromban éltem át a számomra csodás éveket. Akkoriban szinte kívülről tudtam a menetrendet, mert a főnöki lakás a forgalmi iroda fölött helyezkedett el a régi épületben. Az ablakom alatt szólt egy hangszóró. Az A és B csonka vágány ott volt, onnan indult Bajára, Pécsre a vonat.
Amikor hozták a poggyászraktárba a feladásra váró csomagokat, az erkélyünk alatt csattantak a ledobott fém filmes ládák, nagy élesztős dobozok. A vasutasok a szilvesztert úgy ünnepelték, hogy 12 petárdát helyeztek el az első vágányon, és végigment a tartalék mozdony. Az egész környék hallotta a robbanásokat. Utána az összes szolgálatban levő vasutas csoportokban feljött, boldog újévet köszönteni. Ezután a főnök is lement, hogy zökkenőmentesen induljon a hajnali forgalom. Az építkezés alatt érzékeltük, amikor lent a mélyben robbantották, fúrták a Metró alagutat. Rengett időnként az ágyam alatt az épület.
1973 februárjában már el kellett költöznünk, de csak 2 év múlva robbantották fel a régi állomásépületet. De akkor olyan gyorsan, hogy szinte nem volt idő a teljes kiürítésre.
Később édesapám hagyatéka és emlékeim alapján leírtam, hogy családom is megismerje, megőrizhesse a valaha volt Déli pályaudvaron 1960-70-es években folyó életet, és Rakk Kálmán munkásságának emlékét.
Különös tekintettel az újra és újra felröppenő hírekre, miszerint lebontják, átépítik a Délit. A korábbi hozzászólásokból is érzékeltem, hogy sokan szeretik ezt a szép pályaudvart. Remek központi elhelyezkedése Budapest területén, a közösségi közlekedésben betöltött szerepe, nélkülözhetetlen a gyors és környezetkímélő városi és ingázó forgalom lebonyolításban.
Véleményem az, hogy nem szükséges –ingatlanpiaci panama okokból- hozzányúlni, mert így sokkal több embernek hasznos.

 
Kisbér    mohai_unoka, 2019.01.28 11:05.09 (elfogadott hozzászólás)   Válasz írása
Kisbér 1941—42 telén Horthy kormányzó és kísérete vadászni indult az Árpád sínautóval. Keleti pályaudvar, Bánhida, Kisbér, Veszprémvarsány felé, Gic-Hathalomba. Kisbér fölött már gyülekeztek a hófelhők. Előtte 2 nappal is komoly havazás volt. Rakk Kálmán volt a forgalmi szolgálattevő, és az állomásfőnök távollétében neki kellett intézkednie. Felhívta a Keleti pályaudvar ügyeletes tisztét, és az Igazgatóságot, hogy ne induljon el a különvonat, mert 2 óra múlva olyan hóvihar lesz arra, hogy a sínautó nem tud áttörni. Nem hittek neki, mert Budapesten sütött a nap, és a Meteorológiai Intézet sem jelezte. Egy óra múlva akkora hóesés volt Kisbéren, Bakonysárkányon, a másik oldalon Ete, Császár, Szák-Szend, Dad állomásokon, egész Bánhidáig, hogy leállt a vonatközlekedés. A sok telefonálás ellenére elindult az Árpád sínautó. Bakonysárkány és Kisbér között beleszaladtak a kétméteres hóba. Rakk Kálmán a kisbéri méntelep katonaságát riadóztatta. Azok ásták ki a félig megfagyott kormányzó urat, meg az okoskodó kíséretét. Szánokkal, pokrócokba, bundákba csavarva vitték be őket a méntelepre. Pár nap múlva, mire kiásták a vasútvonalat minden irányba, akkor tudtak visszaindulni Budapestre. A Kabinet Iroda bűnbakot keresett. A kisbéri forgalmistát felelősségre vonták, hogy nem értesítette Keletit és az Igazgatóságot. Szerencsére táviraton is leadta a hójelentést, bizonyítani tudta, hogy értesítette őket. „Józan paraszti ésszel” a telefonbeszélgetést távírda szalagon leadta. Így, megúszta a büntetést.
 
Szabadszállás    mohai_unoka, 2019.01.25 16:12.04 (elfogadott hozzászólás)   Válasz írása
Szabadszállás állomás mellett álltak 1940-ben a lovas postakocsik. Azokon vitték ki a tanyákra a postát.
A Sallai vasutascsalád Szabadszálláson lakott és Sallai néni ebédet adott néhány forgalmistának, praxinak. Kiválóan főzött, korábban gróf Vigyázó Sándor szakácsnője volt. Kedves történet: vasárnap együtt mentek a szagos misére, de előtte még Sallai néni csibelevest, paprikás csirkét és Rakk Kálmán javaslatára palacsintát ígért ebédre. Megbeszélte az ifjú vasutasokkal, hogy segítenek megkenni. Irdatlan mennyiséget bekevert és 3 palacsintasütővel sütötte a hatalmas tűzhelyen. A háta mögött levő vájlingba dobta, egyik fiú kente, a másik hajtogatta, a harmadik tette a tálba. Végre elfogyott a massza, Sallai néni kérdezte, kész vannak fiatalurak, megkenték? Akkor mehetünk a templomba.
Igen, megkenték, de közben meg is ették. Fejenként vagy 40-50 palacsintát. Sallai néni majdnem elájult, majd mérgesen kijelentette: többet pedig nem sütök! Mars a templomba!
Amikor Rakk Kálmán, 1960-as években már a Déli pályaudvar állomásfőnöke volt, Sallai bácsi a Ferencvárosi pályaudvaron szolgált, a felesége üzent: Szereti-e még a palacsintát? Ha igen, jöjjön el a családjával, szívesen látják, süt nekik, amennyit csak akar.
Sajnos a találkozás elmaradt, akkor volt a Déli pályaudvar építésével kapcsolatban a munka dandárja. 1990-ben, amikor ellátogatott ifjúvasutas kora állomásaira, köztük Szabadszállásra, már nem éltek.

 
Bösztör    mohai_unoka, 2019.01.25 15:45.39 (elfogadott hozzászólás)   Válasz írása
Bösztör, régen Homokszentlőrinc a gróf Vigyázó Sándor féle tízezer holdas bírtok állomása volt. Itt rakodták fel a terményeket. A fia, gróf Vigyázó Ferenc, apja végrendeletét tiszteletben tartva, 1928-ban a teljes vagyont a Magyar Tudományos Akadémiára hagyta, amely így anyagilag is önállósodni tudott. Közigazgatásilag Szalkszentmártonhoz tartozott akkoriban, ahol Petőfi apja kocsma és mészárszék bérlő volt.
Az állomás mellett mélyfuratú artézi kút vize állandóan folyt, egy tó képződött. Hatalmasra nőtt kecskebékák laktak benne. Ezeket fogták ki eladásra az emberek.
Rakk Kálmán 1940. 04.01. itt kezdte vasutas életét. Gyakornok, segédtiszti segéddíjas, 60 pengő havi fizetéssel. A 7. hónaptól már önálló forgalmi szolgálattevő, miután letette a szakvizsgákat 6 hónap alatt. Ez nagy teljesítmény volt. Az üres forgalmista lakást bérelte 15 pengőért. Tarnai állomásfőnök engedélyével a grófi váróteremből vittek fel pár bútort. Napi egy pengő a bőséges élelem, melyet Szabadszállásról küldött Sallai váltókezelő felesége. A Bösztöri csárdában 11 fillér volt egy kiló bor. A gazdák az edényt egy nagy mázsára felrakták, lemázsálták, majd megtöltötték borral, ismét lemázsálták. Azon a vidéken a bort kilóra mérték.
Végigszolgálta a halasi vonalat. Egy ízben Állampusztáról megszökött egy rab. mindenáron meg akarta borotválni a fiatal forgalmistát, mert a pénztár bevételét meg akarta szerezni. Szerencsére az asztalfiókban volt egy szolgálati fegyver, azzal, meg a forgalmi irodába betérő bakter segítségével sikerült megfékezni, és átadták a hatóságnak.
50 évvel később, 1990-ben, visszatért az említett állomásokra, hogy megmutassa családjának, hol kezdte vasutas életét. Homokszentlőrincen a forgalmi irodában még megvolt az a berendezés, a hatalmas asztal, amin ő szolgált. Lelkesen mutogatta, idézte az emlékeket, vasutas társait, Császár Ernőt, Varga Lászlót is emlegetve. Sajnos a Jugoszlávia elleni embargó miatt, a szabadkai vonal forgalma úgyszólván megszűnt. Nem volt átmenő fogalom, az állomások üresek, végig álltak az üres vagonok. Ez elkeserítette.

 
Pécs-Gyárváros    Cshaweska, 2019.01.22 22:28.03 (elfogadott hozzászólás)   Válasz írása
Az épület a rakodótér felől.
Előtte 10 éve még egy utas wc és egy kisraktár állott.
2019.01.22
 
Pécs-Gyárváros    Cshaweska, 2019.01.22 22:27.11 (elfogadott hozzászólás)   Válasz írása
A néhai felvételiépület a vágányok felől.
2019.01.22
 
Pécs-Gyárváros    Cshaweska, 2019.01.22 22:25.53 (elfogadott hozzászólás)   Válasz írása
Csendélet egy megszűnt megállóban.
2019.01.22
 
Pécs-Gyárváros    Cshaweska, 2019.01.22 22:25.06 (elfogadott hozzászólás)   Válasz írása
A néhai Gazdasági udvar és a padlásra vezető "létra".
2019.01.22.
 
Pécs-Gyárváros    Cshaweska, 2019.01.22 22:24.20 (elfogadott hozzászólás)   Válasz írása
Érkezés a macskaköves Gyár utcában a megállóhoz.
 
Pécs-Gyárváros    Cshaweska, 2019.01.22 22:23.45 (elfogadott hozzászólás)   Válasz írása
A néhai Bakterház helye a Gyár utcából nézve
 
Bicske    QQriQ, 2019.01.20 15:02.52 (elfogadott hozzászólás)   Válasz írása
Elkészültek az új állomásépület tervei:
http://www.gsepitesziroda.hu/munkaink/bicske/
 
Vajszló    Freddymc2004, 2019.01.19 20:02.13 (elfogadott hozzászólás)   Válasz írása
Vajszlón az erdészet még rakodik (tudtommal) eddig a vonal még él!
 
Székesfehérvár    mohai_unoka, 2019.01.19 18:35.30 (elfogadott hozzászólás)   Válasz írása
Székesfehérvárt 1944 szept. 19-én 21óra 25 perckor kezdték bombázni az angolszászok. Ez volt az első bombatámadás. Rakk Kálmán volt a rendelkező forgalmi szolgálattevő. Ő intézkedett, és utolsónak hagyhatta el az állomás területét. Gyűrűs bunker volt a menedék, 2 ajtóval, 2 bejárattal. A külső ajtót már a bomba csapta rá. A vészkijáraton tudott kimenekülni. A második bombázás a névnapján,1944. okt.13-án éjjel történt. Már nem volt bunker, Kovács Antal külsős kollégával biciklire pattantak, a Széchenyi utcai aluljáró alá menekültek. Az rájuk szakadt, de szerencsére életben maradtak.
Az állomást 1945-től építették újjá a háborús rombolások után. Bebrics Lajos államtitkár a kérdezte, ki volt itt forgalmi szolgálattevő a bombázások alatt. Rakk Kálmán. Erre azt mondta, rendben, van, derék gyerek, hogy megmaradt. Mivel a maga idejében bombázták le az állomást, az újjáépítés alatt itt lesz a helye. Mert ismer mindent, ismeri a régi vezetékrendszert, az alépítményeket. Forgalmista lesz. Később, mint helyettesfőnök, vezénylőtiszt, sőt egy évig állomásfőnök lett, míg el nem készült az új állomásépület 1952 aug. 20-ra. Utána a vágányzat lett újjáépítve. 1954. jan.01-én adták át az új biztosító berendezést, a modern vágányfoglaltságot mutató biztosító berendezést. Akkor azt mondta Bebrics miniszter: egy budapesti állomásfőnökséget kap, mivel kitöltötte a rombolás, de most már az újjáépítés időszakát is.

 
Csapod    Hegyesi Sándor, 2019.01.18 20:44.15 (elfogadott hozzászólás)   Válasz írása
Üdvözlöm majdnem sírva fakadtam a képek láttán /sőtt/engem olyan emlékek fűznek Csapodhoz ami számomra feledhetetlen,élmény.1965-1971-ig minden nyarat ott töltöttem.A ciráki út mellet volt egy tanya Bringye György nagyapám és Róza néni nagymamám juhászkodtak /én is/ mint gyerek.Én 62 éves elmúltam de még egyszer szeretnék eljutni.Békés megye Füzesgyarmatról.Tisztelettel kérek elnézés ha valakit zavartam.
 
Zalaegerszeg    cd196, 2019.01.16 16:02.49 (elfogadott hozzászólás)   Válasz írása
Én megőrülök a vágányzat szótól, de a VPE oldalán van egy 1604 m (díjsz. 1,8 km) hosszú vonal Zalaegerszeg-Sióvágányzat ipartelep innen végponttal. http://www.vpe.hu/takt/vonal.php?id=101102514
 
Pusztacsalád    VT22, 2019.01.15 11:05.00 (elfogadott hozzászólás)   Válasz írása
Köszönet az észrevételért! Átraktam!
 
Máriabesnyő    Tom_tom, 2019.01.14 18:26.21 (elfogadott hozzászólás)   Válasz írása
A régi kataszteri térképen látszik a helye:
https://mapire.eu/hu/map/cadastral/?layers=here-aerial%2C3%2C4&bbox=2157920.0299142348%2C6039339.745222035%2C2159178.852223806%2C6039817.476648818
 
Pusztacsalád    Tastam, 2019.01.14 18:16.35 (elfogadott hozzászólás)   Válasz írása
A régi képek összeállítás első (színes) fotója nem Pusztacsalád, hanem Nick-Rábahíd megállóhelyet ábrázolja.
 
Szekszárd    QQriQ, 2019.01.14 12:19.11 (elfogadott hozzászólás)   Válasz írása
Ez csak egy olyan vasutas legenda mint hogy Trianon után fel kellett szedni a 2. vágányokat. Hihetően hangzik de nincs különösebb igazságtartalma.

A vonal nyomvonal vezetését a domborzat indokolta. Akkoriban ilyen domborzati viszonyok mellett ennyi pénzből ilyen nyomvonalra futotta. Jellemző hogy az M60-as autópályával is inkább elkerülték az egész dombságot minthogy folytatni kelljen az alagút-viadukt építést Pécsig. (És még ha az autópályánál lehet vitatni az indokoltságát, vasútnál biztosan kellett volna.)
 
Szekszárd    vaci, 2019.01.14 09:35.30 (elfogadott hozzászólás)   Válasz írása
Az előző bejegyzéshez kapcsolódva: azt tudjátok, hogy az (egyébként teljesen hihető) "szóbeszéd" szerint azért lett a Pécs-Bátaszék vonal csupa kanyar, hogy meglegyen az 50 km, ami szükséges volt ahhoz, hogy a HÉV-engedélyt és támogatást megkapja?
 
Pusztatúrpásztó    Hofer, 2019.01.13 19:16.12 (elfogadott hozzászólás)   Válasz írása
Az 1997-es Járóföld című dokumentumfilm-sorozat Tájak találkozása a Tiszántúlon című epizódjában mutatják az állomást. Az epizódban a felvételi épület még a régi állapotában volt. (Szerintem sokkal szebben nézett ki a régi állapotában. És az akkori (1997-es) állapota is egészen jónak tűnt a felvételeken).
 
Raposka    AuchanDomi, 2019.01.13 10:18.52 (elfogadott hozzászólás)   Válasz írása
Raposka az egyik legszebb falu és legkeresettebb szálláshely Magyarországon.Sokszor az állomás vagy megállóhely megtévesztő mint ahogyan Büdöskútpuszta megállóhely a 94-es vonalon.A neve is megtévesztő?
 
Moha    mohai_unoka, 2019.01.12 17:37.21 (elfogadott hozzászólás)   Válasz írása
Mohán három falu vasútállomása volt. Iszkaszentgyörgy, Moha, Sárkeresztes lakói szálltak fel az itt megálló vonatokra. Legmesszebbről a szentgyörgyiek vonultak Moha Fő utcáján, a Köz-ön, a Galya-patak két hídján, a szélfútta kenderföldek partján és a legelőn átvezető keskeny ösvényen az állomásra. Az épület mellett levő kútból a híres mohai savanyúvíz folyt. Rakk Kálmán MÁV főintéző, vonalfőnök fúratta meg az eredeti kerekes kút helyén a modernebb szivattyús kutat az utasok, falubeliek, vasutasok nagy örömére. A buszközlekedés megindulása és az autósforgalom növekedése miatt az állomás forgalma egyre csökkent, míg végül megszüntették a megállóhelyet.
 
Újtikos    Béci, 2019.01.11 09:40.46 (elfogadott hozzászólás)   Válasz írása
De sokat utaztunk rajta...
 
Pécsvárad    Freddymc2004, 2019.01.10 16:16.15 (elfogadott hozzászólás)   Válasz írása
Éled a remény?
https://www.pecsistop.hu/tartalom/cikk/497944_lazar_janos_vasuti_osszekottetest_almodott_pecs_es?fbclid=IwAR0cZQyNfvWyveZeOcbGAbDA-yFmTKyS-iGzc_ptLqZTY7oZ8l4pFEO07oI
 
Čunovo    harczymarczy, 2019.01.10 13:03.20 (elfogadott hozzászólás)   Válasz írása
A település magyar neve Dunacsúny ill. ma már inkább Dunacsún. 1947-ig Magyarország része volt.
 
Előző Első    [ 1 ] [ 2 ] [ 3 ] [ 4 ] [ 5 ] [ 6 ] [ 7 ] [ 8 ] ...   Utolsó Következő