Minden jog fenntartva.
© 2005-2024.
|
|
A hozzászólások időben csökkenő sorrendben olvashatók egymás alatt, vagyis a legfelső a legfrissebb.
Hozzászólást küldeni egy állomáshoz az állomás saját oldalán is lehet.
A hozzászólás mellett lehetősége van mindenkinek saját képét feltölteni az állomáshoz. Várjuk mindenkitől szeretettel saját készítésű képeit!
Tiszolc
cd196, 2018.04.17 13:20.35 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
Tiszolc állomás délről épült, ebbe szintén a déli végén (vagyis talán nem is a végén, hanem a nyugati oldalán, délnyugat felől) kötötték be az északnyugatról érkező vonalat. A SŽ alagutat épített, hogy az utóbbi vonal az állomás északi végébe érkezzék, így átmenő állomás legyen, de nem csak dél felé, hanem délkeletre kiágazva Nagyrőce felé (legutóbbi végül nem épült meg).
http://wikimapia.org/#lang=fr&lat=48.688836&lon=19.926410&z=16&m=b&show=/25817028/hu/Tiszolci-vasúti-nyomvonal-korrekció-kezdete
http://rail.sk/skhist/tunely/174.htm
http://chartae-antiquae.cz/
http://iho.hu/hir/a-sohasem-befejezett-gomori-osszekoto-vasut-141127
|
|
|
Erdőköz
cd196, 2018.04.17 13:01.06 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
Innentől Tiszolcig volt fogaspálya. https://mapire.eu/en/synchron/surveys/?left-layers=osm%2C67&right-layers=here-aerial%2C69&bbox=2216807.2092164736%2C6220056.586055021%2C2221383.876285048%2C6224059.975411457
https://horehronie.sk/sk/novinky/120-vyrocie-zubacky-pohronska-polhora-zbojska-tisovec/
https://www.zubacka.sk/sk/galeria/zubacka-na-historickych-fotografiach/
|
|
|
Fenyves SK
cd196, 2018.04.17 12:55.32 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
https://www.zubacka.sk/sk/blog/jazdy-parnej-zubacky-a-historickych-vlakov-v-roku-2017/
Parné vlaky: Tisovec - Zbojská a späť
Sezónne parné vlaky idú v dňoch 7.5., 28.5., 3.7., 6.8., 20.8., 3.9. a 17.9.2016 podľa nasledovného cestovného poriadku:
Stanica Prích. Odch. Prích. Odch.
Tisovec 09.00 12.00
Tisovec-Bánovo 09.25 09.27 12.25 12.27
Zbojská 10.00 13.00
Zbojská 10.15 15.05
Tisovec-Bánovo 10.45 10.47 15.35 15.37
Tisovec 11.10 16.00
https://www.vlaky.net/zeleznice/spravy/6054-Jazdy-parnej-zubacky-Tisovec-Zbojska-Pohronska-Polhora-v-roku-2016/
|
|
|
Boba
cd196, 2018.04.17 12:41.37 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
Köszi a választ.
Szerintem ehhez nem felújítás kell, hanem biztber. Ez szabályozási kérdés, aminek előfeltételei vannak, de én a sebességet nem érzem közéjük tartozónak, pláne nem az ideiglenes lassújelet.
Itt azt írja, hogy valahol három párhuzamos egyvágányú volt:
http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=20499316&t=9005494 http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=20526945&t=9005494
|
|
|
Nagyszabos
cd196, 2018.04.17 12:34.32 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
Gömör-áttörés
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Gömör-áttörés egy, a második világháború idején zajló vasútépítési projekt volt Szlovákiában, melynek a célja az volt, hogy négy, egymással a határok meghúzása miatt közvetlen kapcsolatban már nem álló vasútvonalat összekössön Gömörben. Építése az első bécsi döntést követően kezdődött el, és a Szlovák Nemzeti Felkelés idején szakadt félbe, majd okafogyottsága miatt már nem készült el.
Szakaszok
Erdőköz - Tiszolc (fogaskerekű szakasz rekonstrukciója), majd Tiszolc - Nagyrőce (befejezetlen, 24 km, 6 alagúttal)
Lubény - Nagyszabos (befejezetlen, 14 km, 3 alagút)
Csetnek - Alsósajó (projekt, 20 km, 5 alagút)
Rimabánya - Rimakokova (tervezett)
Dobsina - Imrikfalva (tervezett)
Története
Az első bécsi döntés következtében Dél-Szlovákia magyarlakta területei visszakerültek a Magyar Királysághoz. Ez nagy érvágás volt a szlovák vasúthálózatnak, hiszen több vonalat egyszerűen kettévágtak az új határok. Különösen így volt ez Gömörben, ahol Rozsnyó és Losonc visszakerült Magyarországhoz, a térség vasúti kapcsolataival együtt, így a hálózat egyes részeit csak Magyarországon keresztül lehetett megközelíteni. Ez hatalmas nehézségeket okozott. Különösen a nagyszabosi papírgyár sínylette ezt meg, amely működése erősen függött a vasúti kapcsolattól. A Breznóbánya - Tiszolc - Feled, a Pelsőc - Murány, és a Pelsőc - Nagyszabos vonalak szlovák területen egyáltalán nem voltak elérhetőek, így egy új, összekötő vasúthálózat megépítését vették tervbe. Ennek érdekében Tiszolc és Nagyrőce közé terveztek vasútvonalat, nagyszabású építkezéssel, valamint Lubény és Nagyszabos között, illetve Csetnek és Alsósajó között. Később imrikfalvai és dobsinai hosszabbítással kalkuláltak.
Építése
A Szlovák Közlekedési Bizottság már 1939 szeptemberében döntött az Alsósajó - Csetnek, Lubény - Nagyszabos, Murány - Tiszolc, és Rimabánya - Rimakokova szakaszok megtervezése felől. 1939 decemberében már készen álltak a tervek, a kivitelezés azonban lassan haladt, mert Szlovákia, mint Németország csatlós állama, elsősorban a hadászati szempontból jelentős vasútvonalak fenntartására és fejlesztésére volt rákényszerülve. 1940 decemberében kezdték csak el az építkezést, és 58 km-nyi szakaszon a 2. és 3. fázisban elkezdték a munkálatokat, az 1. szakaszon pedig már a legbonyolultabb műtárgyak is elkészültek, amikor a hadihelyzet változása miatt 1944-ben félbe kellett szakítani az egészet.
Tiszolcon az alagutat elkészítették (ez 1949 óta használatban is van), a Pod Dielikom alagút a Tiszolc - Murány műút alatt szintén szinte teljesen elkészült 2 km-es hosszban, de nincs használatban (tiszolci vége víz alatt áll). Baráttelke település határában a korpási alagút és egy igen látványos viadukt szintén elkészültek, de sosem használták őket. A 2400 méter hosszú nagyszabosi alagút szintén elkészült, de nincs használatban, teljes hosszában átjárható. Ezen műtárgyak mellett számos helyen töltések, hidak és átereszek is elkészültek.
Végül két okból nem vették használatba az egyébként előrehaladott állapotban elkészült szakaszokat. Az egyik, hogy a második világháború vége után Dél-Szlovákiát visszacsatolták Csehszlovákiához, és egyszerűen már nem volt szükség az új vonalra a régiek visszakerülésével. A másik, hogy bár magán-vasúttársaságok próbálkoztak volna a használatukkal, de az 1948-as kommunista államcsínyt követően a vasutakat államosították, így viszont szintén nem volt értelme a használatuknak. A befejezetlen pálya ma egyedülálló vonzerővel bír a turisták számára.
Érdekesség
A 2400 méteres nagyszabosi alagút belsejében ma kerékpárút vezet, így ez Európa legnagyobb kerékpáros alagútja, és a világon a harmadik legnagyobb.
Források
Ez a szócikk részben vagy egészben a Gemerské spojky című szlovák Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
https://hu.wikipedia.org/wiki/G%C3%B6m%C3%B6r-%C3%A1tt%C3%B6r%C3%A9s
|
|
|
Nagyrőce
cd196, 2018.04.17 12:34.07 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
Gömör-áttörés
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Gömör-áttörés egy, a második világháború idején zajló vasútépítési projekt volt Szlovákiában, melynek a célja az volt, hogy négy, egymással a határok meghúzása miatt közvetlen kapcsolatban már nem álló vasútvonalat összekössön Gömörben. Építése az első bécsi döntést követően kezdődött el, és a Szlovák Nemzeti Felkelés idején szakadt félbe, majd okafogyottsága miatt már nem készült el.
Szakaszok
Erdőköz - Tiszolc (fogaskerekű szakasz rekonstrukciója), majd Tiszolc - Nagyrőce (befejezetlen, 24 km, 6 alagúttal)
Lubény - Nagyszabos (befejezetlen, 14 km, 3 alagút)
Csetnek - Alsósajó (projekt, 20 km, 5 alagút)
Rimabánya - Rimakokova (tervezett)
Dobsina - Imrikfalva (tervezett)
Története
Az első bécsi döntés következtében Dél-Szlovákia magyarlakta területei visszakerültek a Magyar Királysághoz. Ez nagy érvágás volt a szlovák vasúthálózatnak, hiszen több vonalat egyszerűen kettévágtak az új határok. Különösen így volt ez Gömörben, ahol Rozsnyó és Losonc visszakerült Magyarországhoz, a térség vasúti kapcsolataival együtt, így a hálózat egyes részeit csak Magyarországon keresztül lehetett megközelíteni. Ez hatalmas nehézségeket okozott. Különösen a nagyszabosi papírgyár sínylette ezt meg, amely működése erősen függött a vasúti kapcsolattól. A Breznóbánya - Tiszolc - Feled, a Pelsőc - Murány, és a Pelsőc - Nagyszabos vonalak szlovák területen egyáltalán nem voltak elérhetőek, így egy új, összekötő vasúthálózat megépítését vették tervbe. Ennek érdekében Tiszolc és Nagyrőce közé terveztek vasútvonalat, nagyszabású építkezéssel, valamint Lubény és Nagyszabos között, illetve Csetnek és Alsósajó között. Később imrikfalvai és dobsinai hosszabbítással kalkuláltak.
Építése
A Szlovák Közlekedési Bizottság már 1939 szeptemberében döntött az Alsósajó - Csetnek, Lubény - Nagyszabos, Murány - Tiszolc, és Rimabánya - Rimakokova szakaszok megtervezése felől. 1939 decemberében már készen álltak a tervek, a kivitelezés azonban lassan haladt, mert Szlovákia, mint Németország csatlós állama, elsősorban a hadászati szempontból jelentős vasútvonalak fenntartására és fejlesztésére volt rákényszerülve. 1940 decemberében kezdték csak el az építkezést, és 58 km-nyi szakaszon a 2. és 3. fázisban elkezdték a munkálatokat, az 1. szakaszon pedig már a legbonyolultabb műtárgyak is elkészültek, amikor a hadihelyzet változása miatt 1944-ben félbe kellett szakítani az egészet.
Tiszolcon az alagutat elkészítették (ez 1949 óta használatban is van), a Pod Dielikom alagút a Tiszolc - Murány műút alatt szintén szinte teljesen elkészült 2 km-es hosszban, de nincs használatban (tiszolci vége víz alatt áll). Baráttelke település határában a korpási alagút és egy igen látványos viadukt szintén elkészültek, de sosem használták őket. A 2400 méter hosszú nagyszabosi alagút szintén elkészült, de nincs használatban, teljes hosszában átjárható. Ezen műtárgyak mellett számos helyen töltések, hidak és átereszek is elkészültek.
Végül két okból nem vették használatba az egyébként előrehaladott állapotban elkészült szakaszokat. Az egyik, hogy a második világháború vége után Dél-Szlovákiát visszacsatolták Csehszlovákiához, és egyszerűen már nem volt szükség az új vonalra a régiek visszakerülésével. A másik, hogy bár magán-vasúttársaságok próbálkoztak volna a használatukkal, de az 1948-as kommunista államcsínyt követően a vasutakat államosították, így viszont szintén nem volt értelme a használatuknak. A befejezetlen pálya ma egyedülálló vonzerővel bír a turisták számára.
Érdekesség
A 2400 méteres nagyszabosi alagút belsejében ma kerékpárút vezet, így ez Európa legnagyobb kerékpáros alagútja, és a világon a harmadik legnagyobb.
Források
Ez a szócikk részben vagy egészben a Gemerské spojky című szlovák Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
https://hu.wikipedia.org/wiki/G%C3%B6m%C3%B6r-%C3%A1tt%C3%B6r%C3%A9s
|
|
|
Tiszolc
cd196, 2018.04.17 12:33.50 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
Gömör-áttörés
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Gömör-áttörés egy, a második világháború idején zajló vasútépítési projekt volt Szlovákiában, melynek a célja az volt, hogy négy, egymással a határok meghúzása miatt közvetlen kapcsolatban már nem álló vasútvonalat összekössön Gömörben. Építése az első bécsi döntést követően kezdődött el, és a Szlovák Nemzeti Felkelés idején szakadt félbe, majd okafogyottsága miatt már nem készült el.
Szakaszok
Erdőköz - Tiszolc (fogaskerekű szakasz rekonstrukciója), majd Tiszolc - Nagyrőce (befejezetlen, 24 km, 6 alagúttal)
Lubény - Nagyszabos (befejezetlen, 14 km, 3 alagút)
Csetnek - Alsósajó (projekt, 20 km, 5 alagút)
Rimabánya - Rimakokova (tervezett)
Dobsina - Imrikfalva (tervezett)
Története
Az első bécsi döntés következtében Dél-Szlovákia magyarlakta területei visszakerültek a Magyar Királysághoz. Ez nagy érvágás volt a szlovák vasúthálózatnak, hiszen több vonalat egyszerűen kettévágtak az új határok. Különösen így volt ez Gömörben, ahol Rozsnyó és Losonc visszakerült Magyarországhoz, a térség vasúti kapcsolataival együtt, így a hálózat egyes részeit csak Magyarországon keresztül lehetett megközelíteni. Ez hatalmas nehézségeket okozott. Különösen a nagyszabosi papírgyár sínylette ezt meg, amely működése erősen függött a vasúti kapcsolattól. A Breznóbánya - Tiszolc - Feled, a Pelsőc - Murány, és a Pelsőc - Nagyszabos vonalak szlovák területen egyáltalán nem voltak elérhetőek, így egy új, összekötő vasúthálózat megépítését vették tervbe. Ennek érdekében Tiszolc és Nagyrőce közé terveztek vasútvonalat, nagyszabású építkezéssel, valamint Lubény és Nagyszabos között, illetve Csetnek és Alsósajó között. Később imrikfalvai és dobsinai hosszabbítással kalkuláltak.
Építése
A Szlovák Közlekedési Bizottság már 1939 szeptemberében döntött az Alsósajó - Csetnek, Lubény - Nagyszabos, Murány - Tiszolc, és Rimabánya - Rimakokova szakaszok megtervezése felől. 1939 decemberében már készen álltak a tervek, a kivitelezés azonban lassan haladt, mert Szlovákia, mint Németország csatlós állama, elsősorban a hadászati szempontból jelentős vasútvonalak fenntartására és fejlesztésére volt rákényszerülve. 1940 decemberében kezdték csak el az építkezést, és 58 km-nyi szakaszon a 2. és 3. fázisban elkezdték a munkálatokat, az 1. szakaszon pedig már a legbonyolultabb műtárgyak is elkészültek, amikor a hadihelyzet változása miatt 1944-ben félbe kellett szakítani az egészet.
Tiszolcon az alagutat elkészítették (ez 1949 óta használatban is van), a Pod Dielikom alagút a Tiszolc - Murány műút alatt szintén szinte teljesen elkészült 2 km-es hosszban, de nincs használatban (tiszolci vége víz alatt áll). Baráttelke település határában a korpási alagút és egy igen látványos viadukt szintén elkészültek, de sosem használták őket. A 2400 méter hosszú nagyszabosi alagút szintén elkészült, de nincs használatban, teljes hosszában átjárható. Ezen műtárgyak mellett számos helyen töltések, hidak és átereszek is elkészültek.
Végül két okból nem vették használatba az egyébként előrehaladott állapotban elkészült szakaszokat. Az egyik, hogy a második világháború vége után Dél-Szlovákiát visszacsatolták Csehszlovákiához, és egyszerűen már nem volt szükség az új vonalra a régiek visszakerülésével. A másik, hogy bár magán-vasúttársaságok próbálkoztak volna a használatukkal, de az 1948-as kommunista államcsínyt követően a vasutakat államosították, így viszont szintén nem volt értelme a használatuknak. A befejezetlen pálya ma egyedülálló vonzerővel bír a turisták számára.
Érdekesség
A 2400 méteres nagyszabosi alagút belsejében ma kerékpárút vezet, így ez Európa legnagyobb kerékpáros alagútja, és a világon a harmadik legnagyobb.
Források
Ez a szócikk részben vagy egészben a Gemerské spojky című szlovák Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
https://hu.wikipedia.org/wiki/G%C3%B6m%C3%B6r-%C3%A1tt%C3%B6r%C3%A9s
|
|
|
Selmecbánya
cd196, 2018.04.17 11:09.13 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
1. Továbbra sem hagy nyugodni, hogy szerintem a selmeci keskenynyomközű állomás végén levő hatalmas támfal hídfő-ellenfal volt-e. Megint belefutottam egy ilyen térképbe, ami ezt sejteti – de lehet, hogy hibásan: http://igrek.amzp.pl/details.php?id=14371
2. Egy rakodót ábrázol ez a vasúti térkép a vonalon: Borovka (Ladestelle). http://igrek.amzp.pl/details.php?id=11770084
Amúgy a Gulík-féle térképen is volt egy eddig az oldalon nem szereplő szolgálati hely: https://www.vlaky.net/zeleznice/spravy/5919-Zeleznice-Slovenskej-republiky-na-stenu/
3. A Klinger-tavat építő vasútról, ha valahol valaki lát valamit, érdekelne:
http://www.rail.sk/arp/slovakia/history/h475.htm
https://translate.google.hu/translate?hl=hu&sl=sk&tl=en&u=http%3A%2F%2Fwww.rail.sk%2F%C2%AD%C2%ADarp%2Fslovakia%2F%C2%ADhistory%2F%C2%ADh475.htm
|
|
|
Boba
andras1, 2018.04.17 00:25.49 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
A jelenleg is jobb állapotban lévő NY-i vágány épült később, valamikor a 80-as években, ha jól tudom. A régebbi vágányt ha felújítanák, kitűnő kétvágányos pályaszakasz lehetne, mint pl. Szombathely és Porpác között.
|
|
|
Ágcsernyő
cd196, 2018.04.16 16:25.02 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
http://mapire.eu/en/synchron/surveys/?left-layers=osm%2C69&right-layers=osm%2C112&bbox=2459632.0510536386%2C6175596.115071747%2C2464781.9958343524%2C6180230.109911537
http://chartae-antiquae.cz
|
|
|
Nyárilegelő
cd196, 2018.04.16 15:37.52 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
Használható, teljes url:
http://turizmus.gemenczrt.hu/gemenci-erdei-vasut/menetrend/
http://turizmus.gemenczrt.hu/wp-content/uploads/sites/2/2017/12/Menetrend_2018_tel_tavasz.pdf
http://turizmus.gemenczrt.hu/wp-content/uploads/sites/2/2017/12/Menetrend_2018_nyar_mkanap.pdf
http://turizmus.gemenczrt.hu/wp-content/uploads/sites/2/2017/12/Menetrend_2018_nyar_hvege.pdf
http://turizmus.gemenczrt.hu/wp-content/uploads/sites/2/2017/12/Menetrend_2018_osz-tel.pdf
Minden vonat minden nap megáll.
https://www.kisvasut.hu/gemenc
https://www.kisvasut.hu/view_cikk.php?id=3410
|
|
|
Nagyrezét
cd196, 2018.04.16 15:36.29 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
Használható, teljes url:
http://turizmus.gemenczrt.hu/gemenci-erdei-vasut/menetrend/
http://turizmus.gemenczrt.hu/wp-content/uploads/sites/2/2017/12/Menetrend_2018_tel_tavasz.pdf
http://turizmus.gemenczrt.hu/wp-content/uploads/sites/2/2017/12/Menetrend_2018_nyar_mkanap.pdf
http://turizmus.gemenczrt.hu/wp-content/uploads/sites/2/2017/12/Menetrend_2018_nyar_hvege.pdf
http://turizmus.gemenczrt.hu/wp-content/uploads/sites/2/2017/12/Menetrend_2018_osz-tel.pdf
Minden vonat minden nap megáll.
|
|
|
Temeskenéz
cd196, 2018.04.16 15:27.31 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
A tervrajzokon Knéz néven szerepel.
Később Kenézfalva is volt a falu neve.
Ez utóbbit még nem láttam vasúti szolgálati hely neveként dokumentumban.
|
|
|
Jánosháza
cd196, 2018.04.16 14:39.49 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
Jelentős szelvényhiba van Nemeskeresztúr felé. A szelvénykövek sorban: 88, 89, 89/1, 89/2, 89/3, 89/4, 89/5, 89/6, 90, 91…; a 89/6-s hibaszelvény és 90-es szelvény között 48 méter távolság van (89 és 90 között: 648 m).
|
|
|
Porcsalma-Tyukod
cd196, 2018.04.16 12:30.27 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
Kisvasút is volt: https://www.kisvasut.hu/vasutlista/view_vasut.php?kat=4364|&lang=hu
|
|
|
Porcsalma-Tyukod
cd196, 2018.04.16 12:28.44 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
„Amikor viszont a jegyvizsgáló úr benyitott a fülkénkbe, én éppen egy kötőjeles nevű állomáson, méghozzá Porcsalma-Tyukodon váltott kéregjegyet nyomtam a kezébe.
Nagyon morcosan és gyanakvóan nézegette, biztos is vagyok benne, hogy szerinte át akartam verni. Aztán nagy nehezen kibökte: „Hol van az a Porcsalma-Tyukod? Még sohasem hallottam róla.”
Mit is válaszolhattam volna mást: „Hát közvetlenül Ököritófülpös mellett!”
Ekkor aztán már kiöntötte a szívét a jévé: „Ne szórakozzon velem, hallja!”
De gyorsan lenyugtattam: „Nem szórakozok, kérem, tessék megnézni a száztizenhármas menetrendi mezőt!”
A kalauz elővette menetrendjét, és kikereste a „távolkeleten” található, azaz a Mátészalkától a román határ felé vezető vonalat és felderült: „Jé, tényleg! Milyen hülye állomásnevek vannak arrafelé!”
Így aztán békében váltunk el egymástól, a porcsalmai kéregjegy pedig bekerült a gyűjteményem többi darabja közé.”
http://iho.hu/blogpost/koti-120406
Porcsalmai kéreggel nekem is volt bajom, de akkor a kallert a saját menetrendje sem nyugtatta le, pedig Tirpákiában voltunk, tehát a közelben!
|
|
|
Boba
cd196, 2018.04.16 10:28.31 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
Kerestem, melyik az A és melyik a B vágány, de ha már máshol utánajártam, megosztom itt is.
http://web.archive.org/web/20180416081550/https://www2.vpe.hu/document/24/mav_2009_vgz_kiutalt_090409.pdf
„Állomásköz: Celldömölk Boba
Celldömölk rendező 430., 431. számú kitérőjén. ("A" vágány) (…)
Celldömölk rendező 432. számú kitérőjén. ("B" vágány)”
http://web.archive.org/web/20090102233736/http://allomasok.uw.hu:80/details.php?image_id=169
A rajz alapján a 430-as kitérő a Boba–Celldömölt rendező állomásköz jobb vágányában van.
A feltételezésem szerint a B vágány van a felvételi épülethez (Boba, Celldömölk rendező, Celldömölk) közelebb (nyugati oldalon), az A vágány távolabb (keleti oldalon).
Kérem a megerősítést, cáfolatot.
Még fontosabb lenne: vajon melyik vágány épült utóbb, és mikor?
Jól tudom, hogy még mindig párhuzamos egyvágányú pálya?
Köszi
|
|
|
Balatonfőkajár felső
xentes, 2018.04.11 20:38.41 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
Vajon meddig lesz ilyen állapotban, ha nem lesz személyzet az állomáson (lásd. Átlátszó.hu-s választ) ??
|
|
|
Balatonfőkajár felső
Endre, 2018.04.11 19:59.28 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
Lebontották és újat építettek:
https://index.hu/sport/2017/fina_vizesvb_budapest/2017/07/15/balatonfokajar_vizes_vilagbajnoksag/
https://kimittud.atlatszo.hu/request/balatonfokajar_felso_2?unfold=1#incoming-14099
|
|
|
Ronaț Triaj h.
cd196, 2018.04.11 14:51.58 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
Vajon melyik Ronaţ szolgálati hely volt előbb? És amíg nem volt, addig itt nyíltvonali kiágazás volt, vagy párhuzamos egyvágányú pálya?
http://maps.nypl.org/warper/maps/14494#Preview_tab
http://earth.unibuc.ro/harti/
|
|
|
Ronaț Triaj Grupa Dumitru
cd196, 2018.04.11 14:29.59 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
A Dumitru csak a betűzési ábécében használt kiejtése a D jelű vágánycsoportnak.
Meglep, ha ez így volt leírva bárhova, és érdekel! ; )
https://en.wikipedia.org/wiki/Romanian_alphabet#Phonetic_alphabet
https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_betűzési_ábécé
|
|
|
Fótújfalu
ChGeri, 2018.04.10 14:51.19 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
Azóta az épületet - ha jól emlékszem - teljes egészében elbontották.
|
|
|
Valkány megálló
cd196, 2018.04.10 11:00.13 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
http://mapire.eu/en/synchron/surveys/?left-layers=osm%2C67&right-layers=osm%2C69&bbox=2268268.8125308324%2C5777210.3284510635%2C2273418.7573115462%2C5782169.180661064
|
|
|
Bodrogkeresztúr
László András, 2018.04.06 19:40.41 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
Nagyapám Goda Ferenc váltókezelő volt a II. őrhelyen illetve málházóként is tevékenykedett. 1944-ben ment nyugdíjba. Háza ma is áll a Vasút utca 3. sz. alatt. 1925-ben épült. A vasút engedélye az építéshez megvan a családi levéltárban de a Nyugati pályaudvarnál a levéltárban is feltalálható.
|
|
|
Balatonfőkajár felső
ROCOman, 2018.04.05 19:06.45 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
|
Nem, nem bontották el az épületet. Épp ellenkezőleg! Felújították! https://index.hu/belfold/2018/valasztas/2018/04/05/felujitottak_az_orszag_egykori_legocsmanyabb_vasutallomasat/
|
|
|
|
Csepreg
djlacee, 2018.04.05 17:04.54 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
|
Napjainkban
|
|
|
|
Szalajka-Fatelep
JasonX, 2018.04.02 00:53.37 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
Út a Fátyol-vízesésig:
https://www.youtube.com/watch?v=xaOL0402umE
|
|
|
Eger
JasonX, 2018.04.02 00:52.53 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
A múlt és jövő helyett a jelen és a jelen:
https://www.youtube.com/watch?v=S2-uXca6Too
|
|
|
Egervár
JasonX, 2018.04.02 00:51.48 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
https://www.youtube.com/watch?v=AkMUhIfWkf4
|
|
|
Apa
cd196, 2018.03.31 07:15.18 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
Az iparvágány a másik végéről volt bekötve: http://mapire.eu/hu/synchron/surveys/?left-layers=here-aerial%2C69&right-layers=osm%2C112&bbox=2581240.197286539%2C6067689.572628495%2C2583051.9390398758%2C6069463.690351811
|
|
|
|
