Minden jog fenntartva.
© 2005-2025.
|
|
A hozzászólások időben csökkenő sorrendben olvashatók egymás alatt, vagyis a legfelső a legfrissebb.
Hozzászólást küldeni egy állomáshoz az állomás saját oldalán is lehet.
A hozzászólás mellett lehetősége van mindenkinek saját képét feltölteni az állomáshoz. Várjuk mindenkitől szeretettel saját készítésű képeit!
Kossuth tér
siofok35, 2013.02.14 18:44.20 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
Wikipédián találhatók az alábbi képek:
http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:Cegled_-_Kossuth_ter_megallo.jpg
http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:Cegl%C3%A9d_Kossuth_t%C3%A9r_meg%C3%A1ll%C3%B3_2.jpg
http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:Cegl%C3%A9d_Kossuth_t%C3%A9r_meg%C3%A1ll%C3%B3_3.jpg
|
|
|
Törökszentmiklós
KoNor, 2013.02.14 17:35.56 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
Köszönöm a választ!
|
|
|
Ózd
RZoltan, 2013.02.14 16:51.23 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
„Az Eger – Nagyvisnyó – Dédes - Putnok vonalat, amely Ózdtól pár km - re fordul Putnok felé, miért nem kötötték be Ózdra?”
Én magam is igen sokat gondolkodtam ezen a problémán és kerestem is az okokat. Végül arra jutottam, hogy a feltett kérdésre egyetlen ésszerű magyarázat lehet csak, az érintett, helyiérdekű vasútépítők ellenérdekeltségei, mai divatos szóval ezt a gazdasági lobbi- érdekek dönthették el.
A problémát mind időben, mind térben kétfelé lehet és kell választani. A Bánréve – Ózd – Borsodnádasd vasút megépítése 36 évvel előzte az Eger – Putnok vonalat.
Ózdon a gazdasági viszonyokat alapvetően az Rima-murányvölgyi Vasmű Egylet (RIMA) határozta meg. Nekik saját szénbányáik voltak Bánszálláson, Centerben, Sajóvárkonyon, Karun, Arlón, Hódoscsépányban, Borsodnádasdon, Somsályban és Farkaslyukon. Számukra az általuk épített, Bánréve – Ózd – Borsodnádasd iparvasút, a mellékvonalaival, mind a szén, mind az acélgyártáshoz szükséges anyagok szállítását rendezte. A késztermékek szállítása is Bánrévén át, a felvidéki gömöri iparvasút hálózaton ment tovább, nagyrészt.
A vasúton - Bánréve és Ózd között, az 1870-es építési kezdés után, 1872. november 1-én - indult a forgalom. A pályaszakasz hossza 11,4 km volt. A felépítményt a Rima-Murányvölgyi Vasműben gyártott, 14 kg/m tömegű sínekből fektették. Mind az építés, mind az iparvasúti üzemelés az RIMA kezében volt.
1873. március 10-én történt az Ózd - Nádasd szakasz forgalomba helyezése. A mellékvonalat Ózd és Nádasd (mai nevén Borsodnádasd) között egy 16,3 km hosszú iparvágánnyal egészítették ki. Ennek a nyomtávja is 1000 mm volt.
A Rima-Murányvölgyi Vasmű Egylet igényeinek az 1000 mm nyomtávú vasút rövidesen már nem felelt meg, ezért kezdeményezték a Bánréve-Ózd közötti 11,4 km-es pályaszakasz, másodrendű vasútként, normál nyomtávra való átépítését, amely szintén saját beruházásukban valósult meg. Az átépítés megtörtént, 1887. július 20-án adták át a normál nyomtávolságú vonalat.
Ugyanezt a szakaszt 1916-ban elsőrendűvé építették át. A vasútvonal kezelését és a vontatási feladatokat továbbra is a vasgyár oldotta meg. A normál nyomtávú átépítés után már azonban a vasgyár XII. osztályú mozdonyai (ezek későbbi MÁV 377. sorozat) vontatták a szerelvényeket.
A MÁV, a HÉV vonalak államosításakor, 1922-ben vette át saját kezelésébe az Ózd – Bánréve vonalszakaszt. Az Ózd - Borsodnádasdi szakasz azonban bezárásáig 1000 mm-es nyomtávú maradt (1992).
Ezzel szemben az Eger – Putnok vasútvonal építését csak 1906-ban kezdte megszervezni Wessely Károly szilvásváradi erdőbirtokos és Serényi László gróf, putnoki nagybirtokos. Nagy valószínűséggel rajtuk kívül azonban a Magyar Általános Kőszénbánya Rt (MÁK) is érdekelt volt abban, hogy a vonalat merre vezessék.
Putnok térségében a MÁK érdekei azt kívánták, hogy a már jól működő királdi bányákon túl az általuk megszerzett sátai, kiskapudi, királdi, sajómercsei szénterületeket is, érintse ez a vasút. Jóval az Eger – Putnok vasútvonal megépülése előtt, (1891. december 19.), a MÁV putnoki állomásától Királd Albert-táróig 8176 m hosszú normál nyomtávú bányavasút épült. Királd az ország egyik jelentős széntermelő központjává vált. 1895-ben már 230 ezer tonna volt a széntermelés. Majd 1900-ban az ország barnaszéntermelésének 18 %-át, 1913-ban pedig 29 %-át szolgáltatta.
Az Eger – Putnok vasutat 1908. november 12-én adták át a forgalomnak és évtizedeken keresztül, mint önálló, helyiérdekű vasút működött.
A vonal igazi jelentőségét a hozzá csatlakozó kisvasút hálózatok, a szarvaskői, mónosbéli, nagyvisnyói, mályinkai és a szilvásváradi keskeny nyomtávú vasutak adták, illetve a Királdi bányához Putnokról megépített. normál nyomtávú iparvasút.
Az Eger – Putnok vonalat – a mai nyomvonalon megépítve - 23 évig önálló helyiérdekű vasútként működött és csak 1931-ben vette át a MÁV.
A nyomvonal tekintetében nagyon érdekes kérdés merült fel, már az építés előtt. A vasutat eredetileg az Eger – Nagyvisnyó – Dédes - Vadna vonalon kívánták építeni és erre tervek is készültek.
"A tervezett eger - vadnai h. é. vasut m. kir. államvasutak Eger állomásából indul ki és Eger, Felnémet, Szarvaskő, Mónosbél, Mikófalva, Apátfalva, Szilvás, Visnyó, Dédes, Tapolcsány, Bánfalva, Bánhorváth, Nagy Barcza, Sajó-Vadna és Sajó Szt. Iván községek határait érintve a m. á. vasutak Miskolcz-füleki vonalának Vadna állomásába fut be. [...]
Bpest 1899 október havában,
Márkus Ágoston s.k."
Mivel a Bán völgyében működő szénbányák is a MÁK kezében voltak számukra tehát mind a később megépített, mind pedig ez a tervezett vonalvezetés megfelelt. Úgy gondolom azonban, hogy a döntésnél, hogy a vonalat Ózd közelében, Királdon át Putnokra vezessék ki, a már megépített királdi iparvasút, valamint az Ózd környékén található jobb minőségű szenek bányászatának lehetősége döntötte el.
Arra, hogy Ózdra miért nem lett bekötése az egri vasútnak, nagy valószínűséggel azt mondhatjuk, hogy ezt a RIMA akadályozta meg, nem volt szüksége, hogy más is egyszerűen szenet - fát szállíthasson Ózdra. Ez azonban csak következtetés, egyértelmű, hitelt érdemlő iratokkal eddig még nem találkoztam ebben a témában.
|
|
|
Nagykanizsa
QQriQ, 2013.02.14 00:00.36 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
Sopronig tudsz belföldi jegyet venni, magyar kedvezménnyel. Onnan osztrák jegy kell.
Sopronból két lehetőséged is van, hogy Bécsújhelyen át vagy Ebenfurthon át utazol, nagyjából óránként két vonat is indul Ausztria felé. Az osztrák menetrendet az http://www.oebb.at/ oldalon találod, az elvira adatbázisa eléggé hiányos ezen a területen, azt nem ajánolm.
|
|
|
Barosstelep
Gothpaladinus, 2013.02.13 21:17.13 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
Kb. fél éve végre ténylegesen is elkezdték használni a megállón a hangszórókat, tehát azóta már mondja az érkező-induló vonatokat a megállóban Szalóczy Pali bácsi.
|
|
|
Ózd
LepesiíZL, 2013.02.13 20:32.25 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
Sok mindent olvastam vasutakról, de kérdezném: Az Eger - Nagyvisnyó-Dédes-Putnok vonalat, amely Ózdtól pár km - re fordul Putnok felé, miért nem kötötték be Ózdra?
|
|
|
Ózd
RZoltan, 2013.02.13 19:22.33 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
A Bánréve - Ózd, majd később Bánréve - Ózd - Borsodnádasd iparvasút a kezdetekben 1000 mm nyomtávra épült ki, a Rimamurány - Salgótarjáni Vasmű Rt beruházásaként, és az üzemeltetést is ők biztosították. Részletes leírása a www.kisvasut.hu oldalon található meg. A Bánréve - Ózd szakaszt később átépítették normál nyomtávra. A HÉV vonalak államosításakor ez is a MÁV tulajdonába került. Az Ózd - Borsodnádasd vonal azonban megmaradt keskeny nyomtávúnak.
A trianoni döntés után, megszűnt az a lehetőség, hogy az ózdi acéltermékeket a Bánréve - Fülek - Salgótarján útvonalon szállítsák, e helyett a Bánréve - Miskolc - Hatvan - Salgótarján vonalat kellett választani, ami hosszabb, ezért megdrágította a termékeket.
Ekkor merült fel először az a terv, hogy az Ózd - Borsodnádasd szakaszt normál nyomtávra építik át és Borsodnádasdon át a vasutat tovább vezetik Pétervására, Bátonyterenye érintésével és itt csatlakoznak a Hatvan - Salgótarjáni vonalhoz. Ennek akkor pénzügyi akadálya volt, mert Borsodnádasd után a Heves - Borsodi dombságban egy hosszú alagutat kellett volna építeni.
Érdekes módon ez az ötlet még egyszer az 1950-es években is felmerült, de soha nem vált valóra.
|
|
|
Nagykanizsa
Vinj, 2013.02.13 14:52.55 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
Ma hogyan lehet eljutni vonattal Nagykanizsáról Sopronon, Bécsújhelyen keresztül Bécsbe. Hol lehet megnézni a Bécsújhely - Bécs vonat menetrendet?
Magyar kedvezményt meddig lehet igénybe venni ezen az útvonalon?
|
|
|
Törökszentmiklós
Endre, 2013.02.13 11:48.49 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
Szajol - Debrecen második vágány átadása:
Szajol - Püspökladány 1940, Ppladány - Debrecen 1941.
Háború után újra kétvágányúsítva:
Debrecen - Ebes 1951, Ebes - Hszoboszló 1956, 1964-1965 folyamán pedig a többi hiányzó rész.
|
|
|
Ózd
QQriQ, 2013.02.12 17:42.26 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
Folytatódott is, Borsodnádasdra.
|
|
|
Ózd
dave, 2013.02.12 15:52.12 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
Ha folytatódna a vonal hova menne tovább tudja valaki?
|
|
|
Ófehértó
fizolt, 2013.02.12 14:20.25 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
Köszönet a képekért!!
|
|
|
Jászladány
fizolt, 2013.02.12 13:43.52 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
Tudnál képeket küldeni? A bizt.ber is érdekelne.
|
|
|
Jászladány
kati, 2013.02.12 10:25.34 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
JÓ AZ UJJ BAKTER,AZTHISZEM ATTILÁNAK HÍVJÁK.MINDIG SEGÍTŐ KÉSZ,BÁRMILYENKÉRDÉSRE MEGKAPOM A VÁLASZT.SEGITŐKÉSZ,PUSZILOM
|
|
|
Szélhegy (PEMÜ)
Adani, 2013.02.11 20:52.46 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
|
Ha midnen igaz itt lesz az új megálló
|
|
|
|
GySEV Rábaparti rakodóhely
elefant, 2013.02.11 15:45.39 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
Ezt régen rábaszernek is nevezték?
|
|
|
Alcsút-Felcsút
dani, 2013.02.10 13:56.00 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
Az állomás régi borítóképét(a legfelső képet)Átkéne cserélni az új állomás képével.
|
|
|
Világospuszta
QQriQ, 2013.02.10 13:23.39 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
Nem tudok róla, hogy hozzányúltak volna a pályához.
|
|
|
Világospuszta
dani, 2013.02.08 16:55.25 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
De állítólag megcsinálták a pályát 40km/h-ra.Vagy miért csinálták?
|
|
|
Világospuszta
QQriQ, 2013.02.08 09:49.49 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
A trains.hu megszűnt, a szervezője nem kíván több különvonatot szervezni, a pálya meg ki van zárva a forgalomból.
Itt már elmez az utolsó különvonat is.
|
|
|
Romhány
dani, 2013.02.08 07:05.05 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
Bolla Andrásnak:Hamarosan megyek bejárom a vonalat és készítek néhány képet majd felteszem őket.Csak tolmácsra nem merészkednék be,nem tudom hogy a házaspárnak hiányzik e hogy egy fotós felverje a csendet.
|
|
|
Világospuszta
dani, 2013.02.08 07:00.08 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
A trains.hu-n szoktak ilyen külön vonatokat szervezni.
|
|
|
Vác
Railwayman, 2013.02.08 00:46.55 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
Minden tiszteletem a váci főépítészé, amit ír máshol is igaz:
KULTÚRÁNK MEGŐRZÉSE ÉS/VAGY MODERNIZÁCIÓ
a váci vasútállomás épületeinek bontása és elsivárítása kapcsán
Talán minden magyar hallott már róla, ha nem, most tudat(osít)om, hogy az első hazai gőzüzemű vasútvonal 1846-ban létesült Vác és Pest között, az első villamosított vasútvonal pedig 1911-ben Vác és Gödöllő között. Ezek ipartörténeti események és alkotások, melyekre minden magyar büszke lehet(ne). A vasútvonalak és állomások ránk maradt jeles tárgyi emlékeit, épületállományát megőrizni, védeni, továbbhagyományozni kötelességünk.
Miért? Mert történelmünk, kultúránk jeles tárgyi emlékei, melyek nélkül szegényebbek lennénk, nemcsak szellemileg, anyagilag is. Ezen építmények nemzetvagyonunk részei. Ezeket károsítani, tönkretenni, megsemmisíteni őrültség, egyben nemzetellenes tett.
Gondolkozzunk! A súlyos beteget meggyógyítjuk – legalábbis mindent elkövetünk ennek érdekében – és nem megöljük! Építményeinket, örökségünket miért pusztítjuk el?!
A több mint másfél évszázados vasúttörténetünk kezdeti időszakából nem sok maradt ránk, de százévesnél régebbi épületek még akadnak. Ezek állapota – a múlt és a jelen rendszernek is köszönhetően – erősen avult, leromlott. Ha a rendszeres karbantartásokat, esetenkénti nagyjavításokat elvégeztük volna, most nem itt tartanánk. De ezek még most is menthetők, helyreállíthatók, használhatók, hasznosíthatók. Nem igaz, hogy a helyreállításuk nem rentábilis. Ez az épületállomány rendbe hozva még legalább további száz évet bír. Új épületeinkről vajon elmondhatjuk-e ezt?
De az alapkérdés az, hogy kötelességünket hajlandók vagyunk-e teljesíteni, kultúránk jelentős tárgyi emlékeit – elpusztításuk helyett – megmenteni, megőrizni, továbbörökíteni.
Elpusztítani valamit természetesen egyszerűbb, könnyebb, olcsóbb, mint megmenteni, helyreállítani. De a pusztítás végleges, nem lehet visszacsinálni, meg nem történtté tenni!
Hazánk régi, történelmi épületállományának szinte már szisztematikus bontása mind a mai napig tart és úgy tűnik, ez a folyamat megállíthatatlan. A bontásban anyagilag érdekelt a tulajdonos – legyen az állam, önkormányzat vagy magánszemély –, az építésztervező, aki a várható munka reményében szó nélkül kiszolgálja a megbízót, és a hatóság is, aki minderre áldását adja – lásd a bontási engedélyek tömegét.
Minden valamirevaló építésznek, de laikusnak is tudnia kell(ene), hogy alap nélkül nincs felépítmény, még szájbarágósabban: múlt nélkül nincs jövő, csak jelen.
Nem értem, hogy a büszke magyar miért szégyelli múltját, miért írtja, pusztítja kultúrája még meglévő épített örökségét, nap mint nap, ma is (csak nem a pénzért, feledve, hogy magyar?). Ezt tenni, ebben részt venni öngyilkosság. Az a nép, nemzet, melynek nincs identitástudata, fogytán épített öröksége, múltjának emlékei, sőt irtja azokat, halálra van ítélve.
Visszatérve Váchoz, azt a tájékoztatást kaptam a MÁV vezérigazgatóságán, hogy az állomás épületei – az állomás-, a pályafenntartás- és laktanyaépület kivételével – bontásra kerülnek az új, „racionális”, P+R parkolós, modernizált állomás kialakítása érdekében. Terv szerint látványban egy letarolt, 2-300 parkolós, csenevész csemetefákkal beültetett sivár terület lenne, melyet az új perontetők, le-följárók és liftházak oldanak valamelyest.
Nem értem, hogy e ”bontásérett” épületek eddig miért nem kaptak kellő figyelmet, odafigyelést; országos műemléki, vasúti vagy legalább helyi védettséget. Nem modernizálás-, fejlődésellenes vagyok, hanem örökségvédő. A modernizálás, a fejlesztés és az örökségvédelem nem egymásnak ellentmondó fogalmak. Ésszerű kompromisszumra, megoldásra kell(ene) törekednünk és nem „a múltat végképp eltörölni.”
Ehhez kérem támogatásukat, segítségüket, Magyarország és Vác érdekében.
Budapest-Vác, 2013. január 30.
Tisztelettel,
Rainer Péter
Vác mb. főépítésze
|
|
|
Bágyogszovát
Balazs177, 2013.02.06 21:23.53 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
Milyen értelemben jár úgy?
|
|
|
Bágyogszovát
Chapo, 2013.02.06 21:02.34 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
Úgy járt mint Döri állomás!
|
|
|
Börgönd
szelektor 2, 2013.02.06 20:00.54 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
Börgönd-Székesfehérvár 1957
4. térköz: Ej 68+40,Fj 61+20, Fj 61+00, Ej 53+87
5. térköz Ej 34+80,Fj 27+53, Fj 26+62, Ej 19+73
a szelvényszámozás Pusztaszabolcs felé nő, az őrhely számozás Székesfehérvár felé nő
a villamos kapcsolat légvezetéken volt
|
|
|
Fövenypuszta
szelektor 2, 2013.02.06 19:51.24 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
1957-es állapot szerint térköz, légvezetékes kapcsolatokkal
Börgönd felől előjelző 65+80, főjelző 72+50. főjelző Sb felől 79+50, előjelző 86+50
|
|
|
Durvaytéglagyár
Balazs177, 2013.02.06 19:46.51 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
Nemcsak a vasúti megállónak de magának a téglagyárnak sincs nyoma!Mindenütt panelházak,és üzletközpont amerre a szem ellát!
|
|
|
Pozsonyligetfalu
Balazs177, 2013.02.06 19:36.03 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
Pontosabban a Fertő nyugati partján az egykori Sopron-pozsonyi HÉV vonal visszaállításával.De ez sajnos a Pándorfalunál lévő közvetlen vágány megszüntetése miatt már nem lehetséges!
|
|
|
Pozsonyligetfalu
Balazs177, 2013.02.06 19:18.37 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
Azok kb.annyira közvetlen vonatok,mintha Budapestre,csak Szombathelyen keresztül lehetne eljutni!Ha visszaállítanák az egykori Sopron-Pozsony útvonalat a Fertő keleti partján,az tényleg közvetlen viszonylat lenne!
|
|
|
|
