Minden jog fenntartva.
© 2005-2025.
|
|
A hozzászólások időben csökkenő sorrendben olvashatók egymás alatt, vagyis a legfelső a legfrissebb.
Hozzászólást küldeni egy állomáshoz az állomás saját oldalán is lehet.
A hozzászólás mellett lehetősége van mindenkinek saját képét feltölteni az állomáshoz. Várjuk mindenkitől szeretettel saját készítésű képeit!
Szemeretelep
QQriQ, 2013.02.27 21:50.43 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
Hamarosan elbontják a sorompóőrházat
http://www.bp18.hu/cikk.1773.utban_egy_mav-epulet.html
|
|
|
Dobsina
husonyiczagabor, 2013.02.27 21:34.33 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
A Bánréve-Rozsnyói vonalszakasz 1876-ra elérte Dobsinát..Ennek egyik állomása Pelsőcz volt. 1894.november 13-án adták át a forgalomnak a Pelsőcz-Nagyszlabosi helyi érdekű vasutat más nevén vicinálist. Kiépítését dr,Neumann Rafael budapesti ügyvéd részére engedélyezték,aki az engedélyt a "Csetnekvölgyi hé.vasút Részvény Társaságra" ruházta át,az építést a "Magyar építő Rt. Csetnekvölgyi h-é vasut építési vállalata" végezte el.Hossza 24 km volt emelkedése a vonal felsőbb szakaszán 24 ezrelék!!.E vonal építését a Csetnek-völgyi rézhámorok,vasolvasztók és a Nagyszlabosi papírgyár tette indokolttá..Építéséhez az államon és a magánosokon kívül a vármegye 50 000 Koronát szavazott mag törzsrészvények vásárlására,amelynek amortizációs kamatait a vármegyei úti alap fedezte. Áruforgalmának jelentős részét az említett gyárakon kívül az ochtinai magnezit gyárak,több fűrész és vassalak telep szolgáltatta..Ezen a pályaszakaszon a szlovák állam 2004-ben gazdasági indokokra való hivatkozással megszüntette a vasúti közlekedést.(Az állomások személyzetéről majd más alkalommal)
|
|
|
Pátka
KériPetya, 2013.02.27 21:19.16 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
Én is tiszántúli lennék, de eszembe nem jutna, ha egy őrházat vennék meg, hogy az ország másik felében vásároljak egyet...
Ettől függetlenül mindenképpen támogatom az elképzeléseidet, várom a friss híreket, és ha esetleg valamiben tudok segíteni, kérdezz rám!
Gondolom graffitit nem szeretnél az épületre, de egyebek festésében hátha segítségedre lehetek...
|
|
|
Vértesacsa
Soerli, 2013.02.27 20:00.09 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
A minap találtam ezt a cikket,érinti Vértesacsát is.Hátha lenne belőle valami:
A kormány döntött a fővárosi, ún. V0-s vasútpálya megépítéséről - jelentette be a külkapcsolatokért felelős államtitkár.
Szijjártó Péter a kormányszóvivői tájékoztatón elmondta: a beruházás során 113 kilométer hosszú, kétvágányos, villamosított, két Duna-hidat is magába foglaló, nyílt vágányon óránként 160 kilométeres sebességet lehetővé tevő folyosót építenek meg, előreláthatólag 2017 végére. A kizárólag vasúti teherszállításra szánt útvonal Tatabánya és Cegléd között épül, így a vasúti teherszállítmányok a jelenlegi 4-5 nap helyett egy nap alatt szelhetik majd át az országot - tette hozzá.
Az államtitkár közölte azt is, hogy a kormány még vizsgálja, a kínai fejlesztési bankkal kötött, legalább 1 milliárd eurós fejlesztési együttműködés forrásainak felhasználásával építik-e meg a beruházást, vagy előnyösebb lenne uniós forrásokból finanszírozni az építkezést. Hozzátette: amennyiben a kínai forrás segítségével készül el a beruházás, úgy 2014 tavaszán elkezdődhet a kivitelezés, tehát addigra el kell végezni a költségbecslést, a tervezést és engedélyezést, és 2017-re elkészülhet az útvonal.
Az államtitkár emlékeztetett: Magyarország egyik legnagyobb értéke a földrajzi elhelyezkedése, amelyből "hasznot kell húzni". Úgy fogalmazott: Magyarország a kelet-nyugati, illetve nyugat-keleti vasútszállítás tekintetében jelenleg versenyképtelen, az új beruházással "evidenssé kell tenni", hogy, ha valaki ezen a viszonylaton akar vasúton szállítani, az Magyarországon keresztül tegye.
Szijjártó Péter elmondta: a magyarországi vasúthálózat Budapest központú, ami a személyszállítás esetében érthető, de a teherszállítás szempontjából hátrány. Emlékeztetett: napközben nem lehet ráereszteni a tehervasúti szállítmányokat a túlterhelt Budapest környéki elővárosi útvonalakra, így a teherszállítmányok átlagos sebessége Magyarországon jelenleg óránként 3 kilométer.
Az államtitkár bejelentette: az új tehervasúti útvonal a Budapestet Győrrel és Béccsel összekötő 1-es vasúti főútvonalról Tatabánya-Szárligetnél ágazik majd le és Vértesboglár-Vértesacsa-Ercsi-Kiskunlacháza-Bugyi-Dabas útvonalon éri majd el a Budapestet Cegléddel és Nyíregyházával összekötő 100-as útvonalat. Az útvonalat "autópálya-szerűen" építik majd meg, így többek között Székesfehérvár, Pusztaszabolcs, Kecskemét és Szeged felé is lesz leágazás - tette hozzá.
Szijjártó Péter szerint a beruházás a magyarországi építőipar számára óriási lökést adhat, de a komáromi, tatabányai és szolnoki rendező-pályaudvarok megnövekedett forgalma is új munkahelyeket teremt.
Emlékeztetett: Magyarországon 1948 óta nem volt zöldmezős közforgalmú vasútépítés.
(Forrás: MTI) http://veddamagyart.info/gazdasag/5865-v0-budapestet-delrol-elkerulo-vasuti-korgyuru-epul
|
|
|
Tiszaszentmárton
Kovács Zsolt, 2013.02.27 14:08.02 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
Én még emlékszem az állomásépületre, voltam is benne, hiszen az általános iskolai osztálytársam ott lakott a szüleivel. Az épület teljesen komfortnélküli volt, még villany sem volt benne, petróleumlámpával világítottak, ezért iskolaidőben a rokonoknál aludt a faluban. Az 1970-es évek közepén költöztek be a faluba, nem sokkal később az állomás épületét le is bontották. Azonban a megálló még elég sokáig üzemelt kb. az 1980-as évek közepén szüntették meg. Valóban volt rakodóvágány is. Amikor a szüleim építették a családi házunkat, a betonhoz a kavicsot ide hozták vasúton és innen szállíttattuk a házhoz teherautókkal. Ez körülbelül 1977-ben volt, akkoriban az építőanyagot sokan szállították így az épülő házaikhoz, hiszen a vasúton dolgozóknak nagyon kedvező volt a fuvar.
A rakodóvágány sokáig működött (talán még rendszerváltás után is egy kis ideig), akkoriban ideiglenes rámpákon árurakodás is volt, a Szovjetunióból érkező árukat tárolták és rakodták közúti járműre (pl. nyersbőr). Az egyik ilyen rámpa még látható is az út mellett, a falu irányába haladva jobb oldalon.
A hivatkozott videóhoz annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy gyerekkoromban sokat bicikliztünk arrafelé. A másik oldalon, mint ahonnan a videó készült, volt ott egy kis határőr épület is a hídfőnél, folyamatos határőrszolgálattal. Már régen jártam arra, a videón úgy látom az épület már nem áll.
|
|
|
Pécsújhegyi szénosztályozó
Tádé, 2013.02.27 12:44.41 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
|
És az ürítő kihúzójának vége,jelenleg.
|
|
|
|
Pécsújhegyi szénosztályozó
Tádé, 2013.02.27 12:40.51 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
A környék.És egy nagyon jó videó a YouTube-ról.
http://www.youtube.com/watch?v=o7l9yyRkK-Y
|
|
|
|
Pécsújhegyi szénosztályozó
Tádé, 2013.02.27 12:33.28 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
|
És itt sem,csak az átjáróban hagyták meg
|
|
|
|
Pécsújhegyi szénosztályozó
Tádé, 2013.02.27 12:31.02 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
|
Itt már nem.
|
|
|
|
Pécsújhegyi szénosztályozó
Tádé, 2013.02.27 12:28.20 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
|
Itt még látszanak az összekötővágány maradványai(64-es-Pécsbánya)...
|
|
|
|
Pécsújhegyi szénosztályozó
Tádé, 2013.02.27 12:25.03 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
Kedves Zoli!
Én is jártam ott amikor még működött a hálózat.Neked volt igazad én emlékeztem rosszul.A közelmúltban készült fotók nagyon jók,de amilyen kaotikus állapotok uralkodnak ott most ezt álmomban sem gondoltam volna,pedig csak pár éve nem jártam ott(azt hiszem a robbantás után voltam kb.)
|
|
|
|
Tiszatenyő
Adani, 2013.02.27 12:02.15 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
|
Egy régi kép az állomásról, neonbetűs felirat, előtér.
|
|
|
|
Pátka
2Kuvik, 2013.02.27 06:57.09 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
Mindenkinek köszönöm a kedves szavakat. Ha Isten és a MÁV is úgy akarja, talán megszervezek itt egy afféle kalákában végzett munkát, mint az építkezések a 80-as években. Ha vannak itt az oldalon regisztrálva kőművességhez, épületasztalossághoz értők és egyéb ezermesterek, az nagy dolog lenne... Klasszikus Moldova-idézet: "Szerencsére Magyarországon minden barátunknak is van egy barátja, különben tíz percig nem lehetne kibírni."
Petya! Én nem vagyok pátkai (se fehérvári, mert tiszántúli volnék), viszont olvastam egy szociológiai jellegű riportot arról, hogy Szűzvár a senki földje, amiért Lovasberény és Pátka veszekszik, ha adót kell beszedni, de udvariasan a másikra hárítja az ilyen-olyan beruházások megtételét: az oda bevezető betonút olyan, mintha le lenne bombázva. Következésképpen lehet hogy a pátkai önkomzat nem törné össze magát az igyekezettől, de nem kerestem őket ez ügyben.
Amúgy az én fő célom elérésében (természeti területek megóvása) lesz szerepe e két településnek, hisz szeretném az őrház mellett is elfolyó Rovákja-patak völgyét is védetté nyilváníttatni, márpedig az a két falu közös ügye. A jövőben tehát még elébük kerülhet a kérdés, de szeretném azért civil szinten tartani.
Ailtontól kaptam magánban egy MÁV-típusú, kellően elfogadhatatlan szerződésmintát (Bánk), itt is köszönöm neki, hogy erre időben fel tudok készülni.
|
|
|
Pécsújhegyi szénosztályozó
Zoli, 2013.02.26 23:50.55 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
Kedves Tádé!
Jártam ott, mikor működött a teljes vasúthálózat.
Arról a vágányról amiről szó van kötötte össze a 64-est Pécsbányával.
Ez az ürítő vágány és Újhegy között futott, szintben az alsó pályaudvarral. A szénosztályozónak ez egy vagontöltő vágánya volt. A szemem előtt potyogott a szén a vagonba ezen a vágányon.
A vágány maradványa a szénosztályozó előtt 2009.07.27-én:
http://files.myopera.com/Goly%C3%B3/albums/13258982/DSCF2218.JPG
A képen balra az ürítő vágány maradványa. Szemben az oszlopok mellett balra futott az említett vágány. Jobbra a lámpák mellett pedig az Ipari park szervizútja.
Ez a sínpár szintben volt az alsó pályaudvarral.
|
|
|
Semeljci
VT22, 2013.02.26 22:37.50 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
Szétverve...
http://i291.photobucket.com/albums/ll313/kbato83/DSC00215.jpg
http://img341.imageshack.us/img341/7190/zzy06semeljci051221dsta.jpg
|
|
|
Tiszatenyő
Adani, 2013.02.26 22:31.21 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
Nemrég láttam egy régi képet az állomásról ,ahol ltászi kaz előtér és a neonbetűs felirat is, ha negedélyezik közzéteszem.
|
|
|
Vuka
VT22, 2013.02.26 22:24.55 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
Kép a netről: Szerző: dnovakovic, zeljeznice.net fórum
http://img148.imageshack.us/img148/421/13md7.jpg
|
|
|
Pátka
KériPetya, 2013.02.26 20:46.16 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
Mindenképpen dicséretes a törekvésed, az elszántságod, és tényleg a lehető legjobbat kívánom Neked! Én melletted állok... aztán ha harc, legyen harc, jöhet sajtó, média..
A helyi polgármester nem tud valamiben segíteni esetleg?
|
|
|
Pátka
Ailton, 2013.02.26 18:54.24 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
A 2. levél tipikus MÁV-szokás: Előbb kapásból elutasítás, majd felettes/média emlegetése esetén elkezdenek dolgozni is (utánanézünk/felülvizsgáljuk bla-bla). Mondjuk arra kíváncsi lennék, miért kell 70 nap arra, hogy eldöntse a MÁV Zrt. hogy kell-e neki szolgálati lakásnak az épület vagy nem (nyilvánvaló, hogy nem állnak sorban az épületért a vasutas családok.)
A bérleti szerződésnél azért figyelj nagyon oda, mert enyhén szólva előnytelen (magunk között erkölcstelen) a Vagyonkezelő formaszerződése (ingatlankezelési díj, egyoldalú (!) bérleti díj módosítás).
|
|
|
Dobsina
RZoltan, 2013.02.26 18:41.08 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
Magyarország nyersvas termelésének mintegy fele származott a Gömörben levő, 40 kohászati üzemből az 1867-es kiegyezés idején. Vasút nem lévén a területen, ez igen megnehezítette az alapanyagok és a termékek szállítását, ami gyakorlatilag földutakon, fogatolt járművekkel történt. A vaskohászat a korszerűbb nyersvas és a különféle acélok előállításának érdekében, egyre nagyobb mértékben alkalmazta a szenet, amely viszont e térségben nem volt, csak Borsodban és Nógrádban.
A vasút, mint időjárástól független, nagy kapacitású, biztonságos szállítási mód volt tehát az egyetlen a kohászati, bányászati alapanyagok, és késztermékek szállítására.
1871 nyarán tehát ezekre tekintettel elkészült a Miskolc - Bánréve, másodrendű vasútvonal. Ugyanebben az évben törvényt alkottak a Gömöri iparvasutak kiépítéséről is. Ennek első lépeseként 1871-75 között megépült a Bánréve – Feled – Fülek vonal is, szintén másodrendű vasútként. Erre csatlakozott a Feled – Tiszolc vonal. (Később egy fogaskerekű vasúti szakasszal kiegészítve Erdőköz – Gömörvég között, Tiszolctól egészen Zólyombrézóig járt a vasút.)
1872-73-ban épült a Bánréve – Ózd – Nádasd iparvasút.
1874. május 1-én átadták a forgalomnak a Bánréve – Rozsnyó vonalszakaszt is, amely 1876-ra elérte Dobsinát, a vonal végállomását. Ez a Sajó felső folyásánál lévő jelentős üzemeket, érc- és ásványbányákat kapcsolta be a forgalomba. Erre a vasútvonalra is több gömöri szárnyvonal kapcsolódott, amely aztán gyakorlatilag lefedte ezt az iparvidéket. (Pelsőc – Murány és a Pelsőc – Nagyszlabosi vonalak.)
A szállítási kapacitások bővítése miatt elsőrendűvé építették át 1894-95-ben a Bánréve – Miskolc, majd a Bánréve – Dobsina és a Bánréve – Feled – Fülek vonalakat, majd szükség szerint a többit is.
A Bánréve – Dobsina vonalon 1886-ban a következő állomások és őrhelyek voltak::
Bánréve - Kövecses - Tornalja - Gömörpanyit – 13. számú őrhely - Horka - Pelsõc - 18. számú őrhely - Gombaszög - 21. számú őrhely - Rozsnyó - Betlér - Henczkó - Alsósajó - Dobsina rendező – Dobsina.
Az 1894-es menetrend szerint:
Bánréve - Kövecses - Tornalja - Gömörpanyit – Tiba, 13. számú őrhely - Horka - Pelsõc - Vígtelke, 18. számú őrhely - Gombaszög - Szalóc, 21. számú őrhely – Berzéte vasgyár, 23. számú őrhely - Rozsnyó - Betlér - Henczkó - Alsósajó - Gócs, 36. számú őrhely - Dobsina rendező pályaudvar – Dobsina.
Az 1901-es menetrend szerint:
Bánréve - Kövecses - Tornalja - Gömörpanyit – Tiba, 13. számú őrhely - Horka - Pelsõc - Vígtelke - Gombaszög - Szalóc, 21. számú őrhely – Berzéte vasgyár, 23. számú őrhely - Rozsnyó - Betlér - Henczkó - Alsósajó - Gócs, 36. számú őrhely - Dobsina, 38. számú őrhely – Dobsina.
Az 1905-ös menetrend szerint:
Bánréve - Kövecses - Tornalja - Gömörpanyit – Tiba, 13. számú őrhely - Horka - Pelsõc - Vígtelke - Gombaszög - Szalóc, 21. számú őrhely – Berzéte vasgyár, 23. számú őrhely - Rozsnyó - Rozsnyó város, 27. számú őrhely - Betlér - Veszverés, 31. számú őrhely - Henczkó - Alsósajó - Gócs, 36. számú őrhely - Dobsina, 38. számú őrhely – Dobsina.
Az 1911-es állapot szerint:
Bánréve - Tornalja - Özörény - Pelsõcz - Gombaszög - Szalóc, 21. számú őrhely – Berzéte vasgyár, 23. számú őrhely - Rozsnyó - Rozsnyó megálló - Betlér - Alsósajó - Dobsina.
Trianon után a dobsinai vonal Csehszlovákiához került, hozzávetőleg 18 évre. Az 1938. november 2-i bécsi döntés után ez a vasútvonal csak részben tért vissza, mert a határt Betlér előtt húzták meg, ezért a vonatok csak Sajóházáig közlekedtek. A vasútvonal 1945 után ismételten Csehszlovákiához került.
1944 nyári menetrend szerint az állomások:
Bánréve – Abafalva – Sajórecske – Kövecses – Tornalja - Sajógömör – Gömörpanyit – Sajóriba – Özörény – Pelsőc – Vigtelke – Gombaszüg – Szalóc - Berzéte – Rozsnyó – Rozsnyó belváros – Sajóháza.
A vasútvonalak építésével együtt – több helyen is – különféle nagyságú fűtőház épült, így Bánrévén, Pelsőcön és Dobsinán is. Felépülésük után ezek a fűtőházak a miskolci fűtőház kirendeltségei lettek. 1896-tól, egy ideig, a bánrévei és a dobsinai fűtőházak önállóak lettek, majd megint a miskolci fűtőház kirendeltségei és aztán újra önállóak.
„Nagyapám 1908-tól a dobsinai fűtőházban volt munkás, később mozdonyfűtő. Édesanyám elbeszélése szerint, mozdonyvezető soha sem tudott lenni, mert a Csehszlovák Köztársaságban, az ehhez szükséges szlovák nyelvvizsgát, nem tudta több alkalommal sem letenni. 1933-ban ment nyugdíjba, ekkor Dobsináról, Tornaljára költöztek.”(Mogyoródi Árpád)
Farkas István 1908-ban kiállított munkakönyvét unokája, Mogyoródi Árpád úr bocsátotta rendelkezésre és egyben hozzájárult annak közléséhez is.
Ezek közül néhány oldalt a régi képek közé töltünk fel.
|
|
|
Felsőlászló
elefant, 2013.02.26 17:45.40 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
"Állítólag végleg bezár a vonal Felsőlászló és Sopronkeresztúr között, a teherforgalmat ráterhelik a közutakra"
Ennek ellenére még mindig van a vonalon tolatós tehervonat,és semmi sem utal arra,hogy megszüntetnék!
|
|
|
Pátka
fizolt, 2013.02.26 15:30.20 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
Sok szerencsét!
Ha mindenki ilyen elhivatott lenne, nem így nézne ki a MÁV!
|
|
|
Pátka
2Kuvik, 2013.02.26 13:10.41 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
A helyzet fokozódik. Levélváltásom őrház-ügyben:
"Tisztelt N.N.Úr!
Sajnálattal veszem az információt. Különösen fájó testközelből találkozni azzal a vasútbarát-körökben régóta sűrűn hangoztatott ténnyel, miszerint a magyar vasútnak a MÁV az egyik legengesztelhetetlenebb ellenfele. A száz éves vagy idősebb, igényes építészeti megoldásokkal megépített állomások, őrházak tucatjait szeretnék lelkes magyar vasútbarátok megvásárolni vagy bérbe venni, saját költségen (a MÁV helyett!!) felújítani, hogy a magyar ipar- és közlekedéstörténet eme tagjai régi fényükben pompázzanak.
És lehetséges ez? Nem! Azért nem, mert "utasítás van rá", hogy mondvacsinált indokokkal, bürokratikus, értelmetlen szabályokkal ezt megakadályozzák. Mivel ennek csakis az lehet a vége, hogy a gazdátlan, üresen tátongó épület összedől vagy legalábbis életveszélyessé válik, jöhet tehát a buldózer, hadd pusztuljon el egy újabb MÁV-épület!
Miért akadály az, hogy egy évek óta lakatlan, jelen állapotában tökéletesen lakhatatlan, szétlopkodott őrház rajta van a MÁV lakásállomány-listáján? Egy 1978 óta bezárt vonal mellett. Egy elágazásnál, amelyet 2012-ben megszüntettek, a vágányokat felszedték. Ahol a vasúti személyszállításnak egy 2009-es különvonat óta se híre, se hamva. Ahol a fénybiztosítást is andráskeresztre cserélték, hogy még kevesebb gond legyen. Miért akadály?
Mert nagyon egyszerű lenne egy tollvonással kivenni egy sor épületet erről a listáról, csak ezzel esetleg a MÁV beismerné, hogy (nem a MÁV, hanem a közvélemény számára) vasúttörténeti emlékeknek számító épületeinek felújítására sem kedve, sem affinitása nincs. Csak erről a boldogult emlékű vonalról említhetem a szétdózerolt csalai épületet, a verebi épületet, aminek nyoma sincs, a politikusi érdekkörök által egy vonalszakasszal együtt megvásárolt (nocsak!!) omladozó vértesacsai és a romjaiból csodálatosan felújított alcsút-felcsúti állomást...
Kérem, továbbítsa levelemet az illetékesek felé, én sem fogok másként tenni, levelezésünk kivonatát nevek nélkül elküldöm a helyi és az országos sajtónak.
Tisztelettel:"
És a tényleg meglepő válasz:
"Tisztelt Kovács Gergely Úr!
A 12. számú vasúti őrház bérbevételével kapcsolatban írt megkeresésére ismételten válaszolva tájékoztatjuk, hogy a korábbi állásfoglalásunkat felülvizsgáltuk, így a bérbeadással történő hasznosíthatóság lehetőségét a MÁV Zrt. szakágainak bevonásával megvizsgáljuk.
Amennyiben a MÁV Zrt. illetékes szakágai a bérbeadással történő hasznosításhoz hozzájárulásukat adják és minden jogi és műszaki feltétel adott, az őrház és a hozzá tartozó terület bérbevételére van lehetőség.
A MÁV Zrt. szakágakkal történő egyeztetések – mely minimum 70 napot vesz igénybe - eredményének függvényében tájékoztatjuk a bérbevételi lehetőségről és azok feltételeiről.
A bérbevétellel kapcsolatos további információkról Buzás Lajos ingatlan bérbeadási csoportvezető úrnál érdeklődhet (061-511-45-26).
Tisztelettel:"
Ez ugye még csak a lehetőség... amit tegnap este 0 %-nak éreztem, és ma reggel majdnem el is mentem az őrházhoz "elköszönni", az most elmozdult a nulláról.
Az ügy alakulásáról tanulságképpen folyamatosan beszámolok majd itt.
A tanulság egyelőre az, hogy az igazság kíméletlen közlése akár vezethet is valahova...
|
|
|
Drávaszabolcs
sziloger, 2013.02.25 20:43.33 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
Csináltam egy regisztációt is, úgyhogy hamarosan tudok küldeni néhány képet
|
|
|
Drávaszabolcs
sziloger, 2013.02.25 20:38.20 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
Megtaláltam a honvédség vasútépítő alakulatának történetét, épp a kezemben tartom. Zakariás Zoltán írta és a Honvéd vasútépítők címet viseli és a Vasúthistória Évkönyv sorozatban jelent meg 1990-ben. Beleolvasgattam, még nem értem a végére, de igaza volt!
A Drávaszabolcsi hidat ahogy a könyvben feltűntetett térképek tanúsága szerint valóban használhatatlanná tették a jugoszláv csapatok: a Dráva jobb partján megrongálták a hídfőt és a közelebbi pillért is. a Hídszerkezet egy rész e így a vízbe esett, de komoly sérüléseket nem szenvedett el.
Helyreállítását a német hídépítő alakulatok (a pontos alakulatnevet nem ismerem) helyreállították 1941 végéig. Tulajdonképpen cölöpözés, fajárom készítés és jégtörő védművek építése a javítások mentén és kész is az ideiglenesen használható híd.
További eredmények: A könyv ugyan nem közli, de 1944-ben a híd ismét és ezuttal végleg elpusztult. A híd lábánál földrajzi adatok gyűjtésére még a második világáhború kitörése előtt elhelyeztek egy vízmagasságmérőt, ami 194. november 24-ig rögzített adatokat. A vízmérő a folyó bal partján a hídfő és a közelebbi pillér között volt elhelyezve. Ezek a vízmérők nem mennek olyan könnyen tönkre, hosszú távú üzemben maradásra tervezik őket, lehetséges, hogy az elpusztulásakor történt a hidat végleg megrongáló robbanás. Ennek a robbanásnak a forrását még nem tudtam kideríteni, de vagy a visszavonuló németek, vagy az amerikai és szovjet bombázók a ludasak ebben.
Végezetül a közúti hídról:
A Drávaszabolcsnál álló közúti híd építésére állami pénzből, méghozzá a Pécsi Napló 1908. május 12-ei száma szerint több mint 1,5 millió koronából épíült, az építés vezetője Králik Adolf királyi főmérnök volt, az építkezést 1906 júliusában kezdték el és átadására 1908. május 24-én délelőtt 9 órakor kezdődő műtanrendőri bejárást követően került sor.
Holnapi Károly munkájának továbbra sem leltem nyomát, de rajta vagyok a témán.
Köszönöm a forrásokat igen hasznosnak bizonyultak.
Az itt felsorolt adatok a diplomamunkám egy részét képezik, amiből május-június környékén leadok egy példányt a barcsi Dráva Múzeumba is, ha valakit érdekelnek a vasúti Dráva-hidak Varasd és eszék között 1867 és 1945 között.
|
|
|
Körösújfalu
KériPetya, 2013.02.25 19:49.47 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
Nekem így adták le az infót...
Ami biztos: az állomásépület nincs már meg, a téglái pedig tavaly tavasszal a vésztői vasútállomáshoz közel, egy kert végében voltak felhalmozva.
Szerintem nem volt olyan rossz állapotban az épület, hogy magától dőlt volna össze. Rémes állapotban volt, de jártam benne 2009 - ben, és a falak nagyon jó állapotban voltak.
|
|
|
Tokod
Faragó Ferenc, 2013.02.25 19:21.35 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
|
A budapesti vonalon dolgozó építők éjszakai szállását hozta a 209-es Bobó 2013. február 25-én.
|
|
|
|
Körösnagyharsány
dani, 2013.02.25 17:50.53 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
Az utolsó érvényes menetrend:
Magyar Államvasutak zrt. KÖRÖSNAGYHARSÁNY
megállóhely
Érkező vonatok Induló vonatok
érk.idő vonatszám kiinduló áll. ind.idő vonatszám célállomás
5:35 37549 VÉSZTŐ 5:40 37540 VÉSZTŐ
8:05 37547 VÉSZTŐ 8:10 37542 VÉSZTŐ
12:00 37545 VÉSZTŐ 13:40 37544 VÉSZTŐ
16:00 37543 VÉSZTŐ 17:40 37546 VÉSZTŐ
19:30 37541 VÉSZTŐ 19:35 37548 VÉSZTŐ
|
|
|
Pátka
2Kuvik, 2013.02.25 13:04.41 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
És ez a helyzet 2013-ban...
"Tisztelt Kovács Gergely Károly Úr!
Köszönettel vettük a 2013. február 21-én e-mail útján érkezett, a Pátka és Lovasberény települések között elhelyezkedő őrház megvásárlásával kapcsolatban írt levelét.
Az Ön által megvásárolni kívánt épület a vasúti nyilvántartás szerint a "pátkai 12. számú vasúti őrház", mely a 811. számú országos közlekedési főút közelében, a már megszűnt Székesfehérvár - Lovasberény - Bicske vasútvonal 323. és 324. számú hektóméter szelvénykövei között, a szelvényes szerinti jobb oldalon, a vasúti vágányok közvetlen közelében, a több, mint 9 hektár nagyságú, Magyar Állam tulajdonában, MÁV Zrt. kezelésében, Lovasberény közigazgatási területén, külterületen, a Lovasberény 0116 helyrajzi számú ingatlan déli végén helyezkedik el.
- A MÁV Vagyonkezelő Zrt. a MÁV Zrt. megbízása alapján a vasúttársaság számára nélkülözhető, a vasútüzem számára nem szükséges, kizárólag a MÁV Zrt. tulajdonában lévő ingatlanok értékesítését végezheti.
- A 12. számú vasúti őrház a MÁV Zrt. lakásállományában szerepel.
- Az őrház széle és a vasúti vágányok közötti legkisebb távolság az Országos Vasúti Szabályzatban meghatározott védőtávolságnál kisebb.
A fenti indokok alapján az őrház és a hozzá tartozó földterület sajnos nem értékesíthető."
"Tisztelt Kovács Gergely Károly Úr!
Sajnos – a MÁV Zrt. utasítása értelmében - a bérbevételre sincs lehetőség, mivel az épület a MÁV Zrt. lakásállományában szerepel.
Üdvözlettel"
Lefordítva magyarra: majd csak összedől magától is, a fene kínlódjon vele.
|
|
|
Pécsújhegyi szénosztályozó
raps, 2013.02.25 09:57.39 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
Pécs és környéke. Meg Győr és környéke... És Sopron és környéke...
A Pécsújhegyi szénosztályozó, és környéke vonalhálózat.
Forrás: MÁV Rt. Magyarország Vasúti Árúfuvarozási Térképe.
A térkép 1998-as kiadású, de nem teljesen fedi - szerintem - a valóságot. ( Ózd-Külsőt például működő állomásként jelzi, holott akkorra már teljesen ledózerolták... )
|
|
|
|
|
