Tiszafüred
2Kuvik, 2011.01.02 07:10.58 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
|
Állomás, a kiállított gőzmozdony és a Karcagra menő kisvonat valamikor hajnali fél 6 tájban.
|
|
|
|
Sellye
pezsman, 2011.01.01 23:54.02 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
Néhány szóban szeretnék reagálni az alattam olvasható hozzászólásra.
A 62-es vonal helyzete renkívül speciális. A határ menti kistérségek, amelyeket összekötött, mind halmozottan hátrányos helyzetűek. A kistérségek pozícióján ráadásul a II. világháború "sem segített". A politika pedig valahogy sohasem figyelt errefelé... Amikor az egyik TV-csatorna lement Sellyére forgatni a vasútbezárásról, valamelyik polgármester azt mondta, hogy kérvényezni fogják a Horvátországhoz csatolást. Ez finoman szólva is durva. Tehát iszonyatos gazdasági problémák vannak a térségben. Pont ezért nem értek egyet az előttem szólóval, szerintem igenis fontos lenne ez a vonal. A jobb infrastruktúra vonzza a gyárakat, ráadásul a környék lakosságának lehetőségei is bővülnének. Amiket Lepesi ZL leírt, kivétel nélkül valós információk, viszont úgy gondolom, hogy a hivatkozott évszám (1998) óta elelt egy kis idő, így a dolgok is változtak/változhattak és változhatnak még. Pl. a települések vezetői rég nem ugyanazok. Sőt, a barcsi rekreációs központ, termálfürdő sem volt sehol. Barcsra járnak tanulni a szigetvári kistérségből elég sokan, hiszen a barcsi iskolák minősége felülmúlja a környék intézményeit. Sőt, 98-ban még a mai barcsi áruházak sem mind voltak meg. Tehát Barcs folyamatosan növeli a vonzását. Sellyén is van fürdő, amelyet sokan látogatnak. Arról meg már ne is beszéljünk, hogy Siklós és Harkány a hivatásforgalom mellett komoly turistaforgalmat bonyolít. Villány ugyanígy. Természetesen néhány megállóra, amely a lakott területektől távol van, semmi szükség nem lenne (pl. Drávatamási, Vitézipuszta). Tehát véleményem szerint fontos lenne újranyitni a 62-es vonal teljes szakaszát. A teherforgalom valóban 0, de ez örökre így lesz? Talán nem.
Lehet, hogy amit most írok, meredek lesz, de miért ne gondolkodhatnánk egy Szombathely-Nagykanizsa-Gyékényes-Barcs-Sellye-Villány viszonylatban? Ez lenne a legrövidebb út a Nyugat-Magyarországi Régióból Siklósra, Sellyére és Harkányba. Nem beszélve arról, hogy a vonal a kölcsönös ráhordó szerep miatt életképes lehetne, s növelné a 60, 61, 66-os vonalak forgalmát is. Természetesen a Pécs-Harkány vonal szorosan kapcsolódik a témához, szintén a ráhordás miatt. Fontos megjegyezni, hogy nem zsákvonalról van szó, tehát egy jó, utasbarát menetrenddel sikeresen működhetne. Tudjuk, hogy a borzalmas pályasebesség mellett a csatlakozásokat is szétszedték, hogy a vonalat felújításra hivatkozva "szüneteltethessék" 2006-ban.
|
|
|
Zalaszentgrót
pistike, 2011.01.01 15:35.34 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
|
Világítási kapcsolók
|
|
|
|
Zalaszentgrót
pistike, 2011.01.01 15:32.54 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
|
Siemens-Halske típusú biztosító berendezés kezelőszervek 3
|
|
|
|
Zalaszentgrót
pistike, 2011.01.01 15:30.58 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
|
Siemens-Halske típusú biztosító berendezés kezelőszervek 2.
|
|
|
|
Zalaszentgrót
pistike, 2011.01.01 15:28.25 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
|
Siemens-Halske típusú biztosító berendezés, relék
|
|
|
|
Zalaszentgrót
pistike, 2011.01.01 15:26.19 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
|
Zalaszentgrót állomás elzárási rajza
|
|
|
|
Zalaszentgrót
pistike, 2011.01.01 15:23.08 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
|
Siemens-Halske típusú biztosító berendezés kezelőszervek
|
|
|
|
Zalaszentgrót
pistike, 2011.01.01 15:20.44 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
|
Siemens-Halske típusú biztosító berendezés 2.
|
|
|
|
Zalaszentgrót
pistike, 2011.01.01 15:12.21 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
|
Siemens-Halske típusú biztosító berendezés 1.
|
|
|
|
Boba
ROCOman, 2011.01.01 10:53.01 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
Kedves András!
Elkészült minden.
|
|
|
Vitnyéd-Csermajor
KP.kapuvár, 2011.01.01 10:37.21 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
T.András.A dátumot meg nem mondom pontosan de 1978-1980 között lehetett amikor a régi 33-as őrházat megszüntették.( A 85-ös úton haladva Vitnyédről Sopron felé a " Vörösképes fa " közelében kell lekanyarodni balra a fák közötti földútra.)Ez a szolgálati hely kezelte a csapodi úti sorompót.Az átkötés napján szolgáltam és bizony estére elfáradtam a sok tekergetéstől. 40 fel 40 le vonatonként . Emelett maradt a höveji út sorompójának kezelése .Ma is létezik a két átjáró az 510 és az 514 szelvényben. Automata sorompóként funkcionálnak.
|
|
|
Schäffer-kút
Lóci, 2011.01.01 00:23.43 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
A megállóhely tábláján 2010 telén "Sáferkút" van feltüntetve.
|
|
|
Kutas
vonatos balint, 2010.12.31 20:51.48 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
az anyám többek között itt dolgozik pénztárosként
|
|
|
Kutas
vonatos balint, 2010.12.31 20:48.37 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
a fatherom mozdonyveztő és ő vezette volna azt a tehervonatot amivel ütközött a busz csak ő elaludt.egyébként aki meghalt buszsofőr az a unokatesom apjának a nagybátja(nekünk bélabátlya volt).csak sajna meghalt
|
|
|
Mór
buki, 2010.12.31 17:26.33 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
|
ezzel a képel kívánok sikerekben gazdag újévet mindenkinek!
|
|
|
|
Mór
buki, 2010.12.31 17:13.26 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
kedves Matteo
Az a szárnyvonal a pusztavámi vasútvonal lehetett ami jelenleg is egy fatelepen végződik és amit kitérőnek néztél az a pusztavámi vasútállomás lehet.A vonalon jelenleg semmilyen forgalom nincs.
üdv.: buki
|
|
|
Tőzeggyár
andras1, 2010.12.31 16:52.36 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
|
Tőzeggyár végállomásnak ma már nincs nyoma. A településtől nyugatra azonban az úttestben két helyen is fellelhetők a sínek. Ez az egyik, egykor Feketebokor felé ment. A kép 2009 nyarán készült.
|
|
|
|
Miklósmajor
andras1, 2010.12.31 16:49.21 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
|
Miklósmajor 2009-ben, pont az útkanyarban.
|
|
|
|
Osli elágazás
andras1, 2010.12.31 16:46.33 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
|
Osli elágazás 2009-ben (saját felvétel, kb. ugyanarról a helyről, ahonnan az előbbi kép készült).
|
|
|
|
Osli elágazás
andras1, 2010.12.31 16:44.14 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
|
Osli elágazás egykoron (forrás és még nagyon sok kép : www.kisvasut.hu )
|
|
|
|
Kapuvár
András, 2010.12.31 16:27.08 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
A könyv beszerzéséhez kapuvári ismerősre van szükség, mivel a szerző magánkiadásában jelent meg, mindössze néhány száz példányban és talán már el is fogyott az első kiadás. A szerző - ahogy nekem elmondta - alábecsülte a könyve iránti lehetséges keresletet és emiatt gondolkodik egy utánnyomáson. Én nem vagyok kapuvári, nekem is csak ismerősi kapcsolaton keresztül sikerült nagy nehezen az utolsó megmaradt példányok egyikének a beszerzése.
|
|
|
Almamellék
keil jános, 2010.12.31 11:31.33 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
Nagyon köszönöm Zoli tartalmas hozzászólását mert ő szakember és ért az egészhez nem úgy mint egy.két politikus
|
|
|
Drávasztára-Zaláta
Viktor, 2010.12.31 11:13.07 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
40 éve hogy megszűnt vonal
|
|
|
Almamellék
LepesiZL, 2010.12.31 07:57.50 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
Sikeres, Boldog újesztendőt kívánok mindannyiunknak. Sikeres küzdelmet a MAgyar Vasútért!
Lepesi ZL
|
|
|
Sellye
LepesiZL, 2010.12.31 07:54.22 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
INDÓHÁZ-ban megjelent, az Ormásági vasútról szóló cikkhez hozzászólás:
Mózes Krisztián!
Örömmel olvastam az ormánsági vasútról szóló kétrészes írását az iho.hu – n. Lenne azonban egy-két hozzászólásom:
Szeretem az INDÓHÁZ-at, illetve annak internetes változatát. Sok érdekességgel találkozhatok, több hiánypótló írás jelenik meg oldalaikon. Sajnos azonban gyakran a „vasútszeretők” színvonalán kerülnek azok megjelenésre, nem mindig a valós tényeket, lehetőségeket veszik figyelembe.
Legfrissebb kifogásolnivalóm (most írok először – eddig a „vasútszeretők” túlzásainak fogadtam el egy-egy írást): az Ormánsági vasút.
Ez a vasút egyike az utolsók között elkészült HÉV vonalnak – 1912. Baranyavár (Pélmonostor) – Siklós – Sellye – Barcs. A vonal vonzáskörzetei: Siklós, illetve (az örökké egymással harcoló) Vajszló, Sellye és Barcs. Barcs a fénykorát a Pécs – Barcsi Vasút, majd a Déli-vasút kiépítésekor 1860-70 – es években élte. Személyszállítás mindig is minimális volt a vonalon. Jelentősebb forgalom a piacos napokon a fent nevezett állomásokra volt. Gyakorlatilag a vonallal egyidejűleg a kiépített közút is megjelent párhuzamosan. Hivatkozhatok az elnéptelenedő Ormánságról írt több, század eleji írónk szociológiai indíttatású írásaira. Gyakorlatilag nagyon hamar a személyszállítás vonzásiránya teljesen megváltozott – és ennek semmi köze nem volt trianonnak – Horvátország és Magyarország között minimális volt a személyforgalom mindig is. Elvileg a haránt irányú közlekedésnek kellett volna lennie, ami nem volt sajnos soha sem. (legalább is nem jelentős)
Jelentősebben fejlődött Szigetvár, Pécs. Az a minimális utazás, amely jelentkezett az elsősorban ezen fejlődő városok felé irányultak (Ormánsági vasútba belekeverni a Pécs – Harkány /Siklós!/ vasutat „nem elegáns” nem egyről van szó). Barcs a komoly vonzását viszonylag korán elveszítette. Diákforgalom Ormánságból Siklós, Pécs, Szigetvár és Barcs jelentette. Igaz Szigetvárnál a középrigóci átszállás jelentős volt (és ekkor sem Barcs!)
Ennél a vasútnál érdemes lett volna egy kicsit kutakodni, hogy miért nem a logikusabb – egyenesebb – Szigetvár – Sellye, vagy Szentlőrinc – Vajszló útirány épült meg?
Teherforgalom: helyi, amiről tudjuk, hogy a tíz zsák krumpli, húsz zsák káposzta, szezonális dinnye, viszonylag jelentősebb fa (több kisvasút is volt erre! – erről kellene írni). A farakódás Vajszlón, Drávafokon most is megvan. Volt forgalom trianon után Beremend cement, Nagyharsány kő. De a vonalakat ismerők tudják, hogy két oka volt: ócsárdi emelkedő (Harkány – Pécs között), illetve, hogy a 375 – ösök nem mehettek Sellye – Szentlőrinc között. Számold ki mekkora kerülő volt. Megépült a Nagyharsány – Villány összeköttetés el is fogyott a forgalom.
Miért is merek ennyit írni e vonalról? 1992 – től (1998 – tól) foglalkozok területfejlesztéssel a vasúton belül. Egyik folyamatosan feladatot adó vasút ez volt. Mindig meg akarták szüntetni, mindig tiltakoztak ellene. Készítettünk saját és Phare – os vizsgálatokat is. Fenti tudásom egy része innen származik. Sajnos az ott élők nem a vasúton akarnak utazni, nem az az utazási igényük – Pécs, Szigetvár.
Vasúti szállítás: 1998. Phare vizsgálat. Ormánsági polgármesterektől kérdeztük: az elmúlt öt évben (akkor már voltak lehetőségek) mennyi munkahelyteremtő pályázatot adtak be? Ezek alkalmasak lennének esetleg utazási igények generálására és/vagy fuvarozásra. Válasz: egyet sem. Tessék mondani, akkor mire és hova kell a kötöttpályás közlekedési igény?
Szeretem a vasutat! De ott egy sellyei ráhordással korszerű pécsi elővárosi közlekedéssel (Pécs – Szentlőrinc – Szigetvár/Sellye) meg lehetne menteni valamennyit a vasúti közlekedésből de mást…
Így az év utolsó napján csak ennyit.
Sikeres Boldog újesztendőt kívánok Mindannyiunknak!
Üdvözlettel:
Lepesi Zoltán László
|
|
|
Magyarkút-Verőce
lassújel, 2010.12.30 23:23.12 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
A 90-es évek elején még működött a névtábla fénycsővilágítása is.1990 előtt Magyarkút-Verőcemaros volt a mh. neve, de jól látható, hogy a "maros" szót akkor lecsippentették a végéről, csak betűket tartó oszlop maradt meg.
Jó lenne újra üzemben látni a feliratot.
|
|
|
Kapuvár
taki, 2010.12.30 22:44.03 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
Szeretném megvásárolni A kapuvár gazdasági vasút című könyvet. Tudja valaki, hogy hol tundnék hozzájutni?
Kérem írja megnekem.
taki38@t-online.hu
|
|
|
Batyk-kitérő
gogolaci, 2010.12.30 18:06.47 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
A batyki deltavágány még a II. világháború után szűnt meg, így semmi köze nem volt az 1960-as évek végén létesített Zalabér-Batyk állomáshoz. Elsősorban arra szolgált, hogy a Türje felől Sárvárra közlekedő répavonatoknak nem kellett bemenniük Zalabér állomásra , így gép körüljárás nélkül közvetlenül mehettek Sárvár felém, illetve Szombathely-Sárvár felől ezen a deltavágányon át volt a legrövidebb az út a Balaton déli partja felé.
|
|
|
Vasúttörténeti park
Petrás Bence, 2010.12.30 17:24.33 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
Itt forgatták 1999-ben az Anyád! A szúnyogok! című magyar filmet.
|
|
|
