Állomás kereső:
Állomások listája
Vasútvonalak listája




Minden jog fenntartva.
© 2005-2025.
Felhasználónév:

Jelszó:

Regisztráció
Vissza
Hozzászólások listája

A hozzászólások időben csökkenő sorrendben olvashatók egymás alatt, vagyis a legfelső a legfrissebb. Hozzászólást küldeni egy állomáshoz az állomás saját oldalán is lehet.
A hozzászólás mellett lehetősége van mindenkinek saját képét feltölteni az állomáshoz. Várjuk mindenkitől szeretettel saját készítésű képeit!


Előző Első    ... [ 440 ] [ 441 ] [ 442 ] [ 443 ] [ 444 ] [ 445 ] [ 446 ] [ 447 ] [ 448 ] ...   Utolsó Következő

Gyulaháza    raps, 2010.09.14 21:30.05 (elfogadott hozzászólás)   Válasz írása
Az egykori állomásépület áll. Jelenleg fűrészüzemként funkcionál.
 
Anarcs    raps, 2010.09.14 21:28.57 (elfogadott hozzászólás)   Válasz írása
Az egykori állomás épület még áll. Tudomásom szerint lakják.
 
Vitézipuszta    pumpolini, 2010.09.14 15:12.49 (elfogadott hozzászólás)   Válasz írása
Pesti János: Baranya megye földrajzi nevei

"...1912-ben megépült a vasút, s azóta Vitézipusztának az a része, amelyen keresztülmegy a vasút, ezt a nevet viseli..."
 
Szigetvár    pumpolini, 2010.09.14 14:55.00 (elfogadott hozzászólás)   Válasz írása
Pesti János: Baranya megye földrajzi neve

"...A Szigetvár—Kaposvár szárnyvonalat 1977. jan. 1-én szüntették meg..."

 
Mozsgó-Szulimán    pumpolini, 2010.09.14 14:37.33 (elfogadott hozzászólás)   Válasz írása
Pesti János: Baranya megye földrajzi nevei

"A vasútvonalat 1977. jan. 1-én megszüntették..."
 
Almamellék    pumpolini, 2010.09.14 14:28.25 (elfogadott hozzászólás)   Válasz írása
Pesti János: Baranya megye földrajzi nevei

"...Almamellék vasútállomás Ép. 1901-ben épült, a vasútvonal
1977-ben szűnt meg..."

"...A vasúti töltés itt 1940-ben nagyon megcsúszott..."

Szintén a Fenteb említett műből:

Az ibafai kavicbányáról:

"...Kavicsbánya Az 1900-as években a szigetvári—kaposvári vasút építésekor sok kavicsot szállítottak innen az almamelléki állomás környékére..."

 
Szatina-Kishajmás    pumpolini, 2010.09.14 13:34.13 (elfogadott hozzászólás)   Válasz írása
Pesti János: Baranya megye földrajzi nevei

"... Vasúti aluljáró: 1973-ban adták át a forgalomnak..."
 
Máza-Szászvár    pumpolini, 2010.09.14 13:08.08 (elfogadott hozzászólás)   Válasz írása
Pesti János: Baranya megye földrajzi nevei

"...Rizni vasút: Bánya vasút [Iparvágány] Ipari vasút. Ezen szállították csillékben a szenet a szászvári bányából a Máza-Szászvár vasútállomásra..."

 
Kárász-Köblény    pumpolini, 2010.09.14 13:02.14 (elfogadott hozzászólás)   Válasz írása
Pesti János: Baranya megye földrajzi nevei

"...Liponya-kút: Kárász—Köblény vasiítállomás és környéke. A vasútállomás körül kialakult településrész. Főleg vasúti alkalmazottak lakják..."


 
Szalatnak    pumpolini, 2010.09.14 12:49.29 (elfogadott hozzászólás)   Válasz írása
Pesti János: Baranya megye földrajzi nevei

"...A vasút építkezésekor itt olasz és macedón vendégmunkások laktak. Tetvesek voltak..." -lásd a Mohácsnál leítakat a vonalépítéssel kapcsolatban - a szerk.-

"..Vasútépítés után megcsúszott itt a föld..."

"..Vasútvonal [Dombóvár—Bátaszék vasútvonal] Hatalmas kanyarokat írva éri el Szalatnakot..."
 
Vásárosdombó    pumpolini, 2010.09.14 12:40.13 (elfogadott hozzászólás)   Válasz írása
Az őrházat Kutnyánszki-őrházként (Hnt: Vasúti őrház) említi Pesti János: Baranya megye földrajzi nevei című munkája.
 
Mohács    pumpolini, 2010.09.14 11:55.53 (elfogadott hozzászólás)   Válasz írása
Kis kiegészítés a tőrténethez, Mohács vasúti történeti érdekességek.

forrás: Pesti János: Baranya megye földrajzi nevei


Mohács Vasútállomás: A megye első vasútvonalának állomása. Az Első Duna Gőzhajózási Társaság építtette 1856-ban. A szerb név s a régi hivatalos elnevezések erre utalnak! Az első szénszállító vonat 1857. V. 2-án futott be Üszögről (ma: Péosbányarendező). A személyforgalom 1859-ben indult meg vegyes (teher- és személyt szállító) szerelvénnyel. A vasút ipartörténeti érdekessége, az első mozdony a �Mohács" nevet viselte, és 258 lóerős volt. Ezt Csehországból hajóval hozták Mohácsig, de mivel még nem volt meg a vasútvonal, 24 ló vontatta a rossz országúton Üszögre 3 nap alatt. A kisgyulai (belvárdgyulai) dombon még 12 lovat kellett eléje fogni.� �Az 1860-as évek elején is végbemenő partszakadás miatt többször beljebb kellett helyezni a vasúti vágány végpontját

Kisvasút (Lóré): n. Louré 'Pferdebahn': n. Klá Aizdvou 'Kleine Eisenbahn'
Vasútvonal, keskeny vágányú iparvasút. Habsburg Frigyes főherceg építtette 1892�98-ig. Az uradalom, 1945 után a Sátorhelyi ÁG telepeit kötötte össze. Termény-, fa- és személyszállításra használták. Kezdetben lovak, később gőz-, majd Diesel-mozdonyok vontatták a szerelvényeket. A végállomás Erdőfűn volt. A mohácsi vasútállomásra kb. 1956-ig közlekedett. Utána felszedték a síneket.

Főhercegi kisvasút rakodója: Kisvasút álomása É, az iparvasút állomása.

Budai bakterház - Egyes bakteház - Egyes őrház: n. Stácjouvehtdrhüusz 'Stationswächterhaus' 'állomás őrháza' É, számozásáról, fekvéséről (a budai, a szőlőhegyi országúton, az állomás közelében), rendeltetéséről kapta nevét.

Még egy részlet a fentebb említett könyvből:

"...Mohács-Pécs Vasútvonal. 1852�57-ig építette több ezer, köztük olasz, cseh, morva munkás. Fékentartásukra a DGT magánrendőrségetalkalmazott,. A kolerajárvány megtizedelte az építőket, a hercegszentmártoni (ma: Marokhoz tartozik!) temetőben nyugszanak.

Fűtőház: németül. Háccháusz 'Heizhaus' [K16: Maschinen Heizhaus] É, gőzmozdonyok felfűtésére. Használaton kívül!..."


 
Zirc    bzsoltie, 2010.09.13 23:26.37 (elfogadott hozzászólás)   Válasz írása
Márciusban ment el az utolsó bauxitvonat, de fáért akár többször is mennek egy héten Dudarra, ha van rá igény.
 
Csikéria    Train Station, 2010.09.13 20:20.34 (elfogadott hozzászólás)   Válasz írása
refkov!
Milyen tipusú épület állt Csikérián?Mint a madarasi?Mert szerintem az volt a környéken elterjedve a kisebb állomásokon.
 
Bácsalmási vöröserdő    Train Station, 2010.09.13 20:19.17 (elfogadott hozzászólás)   Válasz írása
http://www.turizmusonline.hu/cikk/ujra_indulhat_a_szeged_szabadka_baja_vasutvonal/index.php
Remélem megvalósul az elképzelés.Így Bácsalmás 7 vágánya nem állna kihasználatlanul.És a térségnek sem jönne rosszul a vonal megnyitása.
 
Kecskemét    pumpolini, 2010.09.13 18:26.44 (elfogadott hozzászólás)   Válasz írása
Borovszky Samu, Magyarország vármegyéi, Pest–Pilis-Solt-Kiskun monográfia 1910.

Kecskemét állomásairól, vasúti állapotáról

"...A város belterületén van három állomás : Kecskemét pályaudvar, Alsópályaudvar és Máriaváros ; a külterületeken 14 állomás és 16 megállóhely. A város az utóbbi két évtized alatt egy millió koronát költött helyiérdekű vasutakra. Újabban még a következő két h. é. vasút építése van tervbe véve : Kecskemét, Orgovány, Szabadjakabszállás,
Bugacz, Móriczgát, Szánk, Kiskunmajsa, Mérges, Ötömös. Átokháza, Tompa és Szabadka ; továbbá Budapest, Soroksár, Alsónémedi. Bugyi, Felsöpeszérpuszta, Középpeszérpuszta. Középadacspuszta, Dinnyéshalom, Felsővári major, Vágójárás, Kisnyir és Kecskemét között..."

 
Kerekegyháza    pumpolini, 2010.09.13 18:20.44 (elfogadott hozzászólás)   Válasz írása
Borovszky Samu, Magyarország vármegyéi, Pest–Pilis-Solt-Kiskun monográfia 1910.

"...Ebből a szakaszból - Lajosmizse-Kecskemét /a szerk./ - Kisinyirnél ágazik ki a kerekegyházi vonal, melyet egy nappal később, 1905. január 16-án nyitottak meg..."
 
Lajosmizse    pumpolini, 2010.09.13 18:16.43 (elfogadott hozzászólás)   Válasz írása
Borovszky Samu, Magyarország vármegyéi, Pest–Pilis-Solt-Kiskun monoráfia 1910.

"... A Kecskémét—lajosmizsei vonalat 1905. január 15-én helyezték üzembe és így a város - Kecskemét /a szerk./- kettős összeköttetést nyert a fővárossal..."
 
Tiszaug    pumpolini, 2010.09.13 18:12.47 (elfogadott hozzászólás)   Válasz írása
Borovszky Samu, Magyarország vármegyéi, Pest–Pilis-Solt-Kiskun monográfia 1910.

A tiszaugi vona megnyitásáról ír ( 1896. október 3.)

"...Az első helyi érdekű vasút volt a Kecskémét—fülöpszállási, melyet 1895. október 10-én adtak át a közforgalomnak.
A rákövetkező év október 3-án a Kecskemét—tiszaugi vonalat nyitották meg, mely a Tisza felé nyitja meg a közlekedést..."
 
Dunapataj    pumpolini, 2010.09.13 18:04.32 (elfogadott hozzászólás)   Válasz írása
Borovszky Samu, Magyarország vármegyéi, Pest–Pilis-Solt-Kiskun monográfia 1910.

"...A Kunszentmiklós—dunapataji helyi érdekű vasút 1902. október 21-én nyílt meg. Hossza 50 km. Állomásai a következők : Kunszentmiklós-Tass, Szalkszentmárton, Csabony, Dunavecse, Apostag, Dunaegyháza, Solt. Dunatetétlen. Állampuszta, Harta és Dunapitaj. E vonalon 6 vegyesvonat közlekedik naponta..."

 
Kiskunmajsa    pumpolini, 2010.09.13 17:59.00 (elfogadott hozzászólás)   Válasz írása
Borovszky Samu, Magyarország vármegyéi, Pest–Pilis-Solt-Kiskun monográfia 1910.

"...A Félegyháza—majsai helyi érdekű vasút megnyílt 1899. augusztus 3-án. Hossza 26 km. Vasútállomásai a következők : Kiskunfélegyháza, Halesz. Galambos, Ilonaszállás, Jászszentlászló, Ötfa
és Kiskunmajsa. E vonalon 4 vegyesvonat közlekedik naponta..."

 
Aszód    pumpolini, 2010.09.13 17:53.47 (elfogadott hozzászólás)   Válasz írása
Borovszky Samu, Magyarország vármegyéi, Pest–Pilis-Solt-Kiskun monográfia 1910.

A 78-as vonalról

"...Az Aszód—balassagyarmati helyi érdekű vasút, a mely a Nógrádvármegyei helyi érdekű vasúttársaságé, 1896. augusztus 13-án nyílt meg. Hossza a vármegyében 25 km ós állomásai a következők
: Aszód, Iklad-Domony, Galgamácsa, Galgagyörk, Püspökhatvan és Acsa-Erdőkövesd.
E vonalon 2 vegyes és egy személyvonat közlekedik naponta mindkét irányban..."

 
Esztergom    pumpolini, 2010.09.13 17:48.56 (elfogadott hozzászólás)   Válasz írása
Borovszky Samu, Magyarország vármegyéi, Pest–Pilis-Solt-Kiskun monográfia 1910.

"...A Budapest—esztergomi h.é. vasút 1895. november 17-én nyílt meg. Hossza a vármegyében 43 km. Újpestnél a vasúti hídon megy át a Dunán és a következő állomások fekszenek mellette : Budapest-nyugati p. u., Rákos-rendező, Budapest-Angyalföld, Óbuda, Üröm, Solymár,
Pilisvörösvár, Piliscsabai tábor. Klotildtelep, Piliscsaba és Tinnye. Naponta 12 személy- és a téli hónapok kivételével vasárnaponként Piliscsebáig még két személyvonat közlekedik..."

 
Fülöpszállás    pumpolini, 2010.09.13 17:45.09 (elfogadott hozzászólás)   Válasz írása
Borovszky Samu, Magyarország vármegyéi, Pest–Pilis-Solt-Kiskun monográfia 1910.

A 152-es vonalról

"...A Kecskémét-fülöpszállási helyi érdekű vasút 1895. október 10-én nyílt meg. Hossza 43 km.
Vasúti állomásai a következők : Kecskemét, Kecskemét alsó p. u.. Kórhánköz, Beretvástelep,
Helvéczia, Ballószeg, Köncsög, Ágasegyháza, Ágasegyházi tanyák, Agárdytelep, Izsák, Uzovicstelep,
Fülöpszállás-kitérő, és Fülöpszállás. Naponta 6 vegyes vonat közlekedik..."

 
Csongrád    pumpolini, 2010.09.13 17:39.53 (elfogadott hozzászólás)   Válasz írása
Borovszky Samu, Magyarország vármegyéi, Pest–Pilis-Solt-Kiskun monográfia 1910.

"...A Félegyháza—csongrádi vasút 1888. szeptember 16-án nyílt meg. Hossza a vármegyében 14 km és állomásai Kiskunfélegyháza és Gátér. E vonalon 3 motoros és egy vegyes vonat közlekedik mindkét irányban..."

 
Komárom    pumpolini, 2010.09.13 17:36.59 (elfogadott hozzászólás)   Válasz írása
Borovszky Samu, Magyarország vármegyéi, Pest–Pilis-Solt-Kiskun monográfia 1910.

"...A Budapest—komárom—bécsi vasút kelenföld—újszőnyi szakasza 1884. július 15-én nyílt meg.
Hossza a vármegyében 46 km és állomásai a következők : Budapest-Kelenföld, Kérberek, Budaörs, Törökbálint, Torbágy és Herczeghalom. E vonalon 8 személy- és 5 gyorsvonat közlekedik mindkét irányban..."


 
Kalocsa    pumpolini, 2010.09.13 17:32.36 (elfogadott hozzászólás)   Válasz írása
Borovszky Samu, Magyarország vármegyéi, Pest–Pilis-Solt-Kiskun monográfia 1910.

"...A Kiskőrös—kalocsai vasút az előbbivel egyidőben, 1882 deczember 5-éa nyílt meg. Hossza 31 km, állomáséi a következők : Kiskőrös. Keczel, Őrjeg, Öregcsertő, Szakmár és Kalocsa. E vonalon
3 személy- és 2 vegyesvonat közlekedik mindkét irányban..."

 
Pécs    pumpolini, 2010.09.13 17:28.42 (elfogadott hozzászólás)   Válasz írása
Borovszky Samu, Magyarország vármegyéi, Pest–Pilis-Solt-Kiskun monográfia 1910.

"...A Budapest—pécsi vasút Kelenföld—Baranyaszentlörinczi szakasza 1882 november 16-án nyílt meg. Hossza a vármegyében 33 km. E vasút mentén a következő állomások vannak : Budapest Keleti p. u., Budapest-Ferenczváros, Budapest-Kelenföld, Budafok megálló, Budafok, Kistétény és Nagytétény-Diósd. E vonalon 4 személy, egy vegyes és 4 gyorsvonat közlekedik mindkét irányban..."
 
Szolnok    pumpolini, 2010.09.13 17:25.07 (elfogadott hozzászólás)   Válasz írása
Borovszky Samu, Magyarország vármegyéi, Pest–Pilis-Solt-Kiskun monográfia 1910.

"...A Budapest—szolnoki vasút Újszász—szolnoki szakasza 1873 márczius 10-én nyílt meg, mint a hatvan—szolnoki vasút vonala, rákos-—újszászi szakasza pedig 1882 márczius 12-éu nyílt meg,
mint államvasút. Hossza a vármegyében 95 km és állomásai a következők: Budapest keleti p. u..
Kőbánya felső p. u.. Rákos, Rákoskeresztúri nyaralók, Ecser, Maglód, Gyönmrő, Mende. Pusztaszentistván.
Tápiósüly-Tápiósáp. Tápióság. Tápiószecső, Szentmártonkáta, Nagykáta, Farmos, Tápiószele. Tápiógyörgye, Pokoltanya, Újszász, Zagyvarékás és Abonyi út. E vonalon 9 személy-,
egy vegyes és egy gyors- és azonkívül a nyugati pályaudvarról még 4 gyorsvonat közlekedik mindkét irányban..."

 
Nagykanizsa    pumpolini, 2010.09.13 17:11.31 (elfogadott hozzászólás)   Válasz írása
Borovszky Samu, Magyarország vármegyéi, Pest–Pilis-Solt-Kiskun monográfia 1910

Budapest-Nagykanizsa vonalról:

"..A déli vasút Budapest—nagykanizsai szakasza 1861. április 1-én nyílt meg. Hossza a vármegyében 17 km állomásai a következők : Budapest, Kelenföld, Budafok, Budafok-megálló és Nagytétény.
E vonalon 5 személy és 2 gyorsvonat közlekedik mindkét irányban..."

 
Előző Első    ... [ 440 ] [ 441 ] [ 442 ] [ 443 ] [ 444 ] [ 445 ] [ 446 ] [ 447 ] [ 448 ] ...   Utolsó Következő