Minden jog fenntartva.
© 2005-2025.
|
|
A hozzászólások időben csökkenő sorrendben olvashatók egymás alatt, vagyis a legfelső a legfrissebb.
Hozzászólást küldeni egy állomáshoz az állomás saját oldalán is lehet.
A hozzászólás mellett lehetősége van mindenkinek saját képét feltölteni az állomáshoz. Várjuk mindenkitől szeretettel saját készítésű képeit!
Lövő
central, 2010.07.19 15:44.08 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
|
Az átépítés alatt lévő állomás.
|
|
|
|
Lövő
central, 2010.07.19 15:42.41 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
|
Az átépítés alatt lévő állomás.
|
|
|
|
Lövő
central, 2010.07.19 15:41.31 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
|
Az átépítés alatt lévő állomás.
|
|
|
|
Lövő
central, 2010.07.19 15:39.56 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
|
Az átépítés alatt lévő állomás.
|
|
|
|
Lövő
central, 2010.07.19 15:38.50 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
|
Az átépítés alatt lévő állomás.
|
|
|
|
Lövő
central, 2010.07.19 15:37.21 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
|
Az átépítés alatt lévő állomás.
|
|
|
|
Lövő
central, 2010.07.19 15:36.26 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
|
Az átépítés alatt lévő állomás.
|
|
|
|
Lövő
central, 2010.07.19 15:35.21 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
|
Az átépítés alatt lévő állomás.
|
|
|
|
Velence
gabute, 2010.07.19 13:33.32 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
"Elkezdődött Velence és Velencefürdő megállóhelyek végleges peronburkolatának megépítése, a megállóhelyi épületek felújítása. Az eredetileg csak felújításként tervezett munkák során, a tetőszerkezet elbontásakor kiderült, hogy a falak és az alapozás rossz állapota miatt az épületek bontására, és újjáépítésére van szükség. Az épületek eredeti állapotuknak megfelelően épülnek újjá. A látványtervek a honlapunkon, a www.nif.hu Multimédia oldalán megtekinthetők."
Ezt a nif.hu írja. Vagyis megmarad ez a jellegzetes, kellemes külsejű épület!
|
|
|
Fótújfalu
Johnny Firpo, 2010.07.19 11:09.55 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
Kedves Oldalborda, én túlságosan általánosítottnak érzem hozzászólását, így azt annak ellenére kérem ki a fótiak nevében, hogy jómagam csak betelepült vagyok (bár 3. éve ott lakom). Olyan primitívek, akiknek céljuk a rombolás, vagy az önmegvalósítás általánosan el nem fogadott formája (pl. graffiti), szinte az ország bármely településén fellelhetők, ettől a többség még lehet normális...
|
|
|
Bánhida
csantaveri13, 2010.07.19 10:11.40 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
Szeretném tisztelt Joxy hozzászólását javítani: az első akna és az erőmű valóban a három település között, de nem itt, hanem a mai Tatabánya-Óvárosban létesült, ez régi nevén az I-es erőmű. Kiszolgálása előbb a nyílt hegyesi vonalról történt, majd itt szénosztályozó épült, 1902-től megállóhely (Tatabánya, a mai Alsógalla), később a felsőgallai szénosztályozó (Tatai út) és még később az összekötő vágányy.
A bánhidai (II-es) erőmű 1928-30-ban épült a hegyesi vonal villamosításakor. Addig nem volt itt megállóhely. Az erőművi dolgozók számára létesített lakótelep céljaira nylít meg a mh., valamint az elágazás az erőműbe és a többi, fent említett üzembe.
A maketthez gratulálok!
|
|
|
Mosonmagyaróvár
Petrás Bence, 2010.07.18 21:45.29 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
A kiállított 30. számú gőzmozdony.
2010. 07. 17.
|
|
|
|
Barátság
Petrás Bence, 2010.07.18 21:41.49 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
Kiscenk körüljár Barátság állomáson.
2010. 07. 17.
|
|
|
|
Kőszeg
Petrás Bence, 2010.07.18 21:37.15 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
Bzmot 378 Kőszegen.
2010. 07. 18.
|
|
|
|
Vép
Train Station, 2010.07.18 19:57.13 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
|
Sajnos meg is látszik a várótermen...
|
|
|
|
Szombathely-Szőlős
Train Station, 2010.07.18 19:56.10 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
|
2010.07.17.
|
|
|
|
Egyházasrádóc
Train Station, 2010.07.18 19:53.51 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
|
A raktár.A rakodóvágány helyére villamososzlop-sor került.
|
|
|
|
Körmend
Train Station, 2010.07.18 19:51.28 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
Tolatásjelző a németújvári(güssingi) csonka mellett.
2010.07.17.
|
|
|
|
Körmend
Train Station, 2010.07.18 19:50.19 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
A zalalövői vicinális napjainkban.
Már kezdi felütni a fejét az ecetfa a pályatestben.
2010.07.17.
|
|
|
|
Körmend
Train Station, 2010.07.18 19:48.32 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
Az épület állapota (a pálya felől nézve) siralmas.A falak koszosak.
Gondolom a tatarozással megvárják a vágányok cseréjét.
2010.07.17.
|
|
|
|
Horvátnádalja
Train Station, 2010.07.18 19:45.41 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
Szombathely-Körmend-Szentgotthárd személyvonat a megállóban.
2010.07.17.
|
|
|
|
Alsórönök
Train Station, 2010.07.18 19:43.48 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
|
Alsórönök 2010.07.17-én.
|
|
|
|
Szentgotthárd
Train Station, 2010.07.18 19:42.42 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
A Szentgotthárd-Körmend-Szombathely személyvonat hamarosan indul a 3.vágányról.
Valamennyi kép 2010.07.17-én készült.
|
|
|
|
Szentgotthárd
Train Station, 2010.07.18 19:37.46 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
... és az ÖBB Szentgotthárd állomása.
mindkét kép 2010.07.17-én készült.
|
|
|
|
Szentgotthárd
Train Station, 2010.07.18 19:36.30 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
|
A GYSEV épülete...
|
|
|
|
Zajta
V43_1195, 2010.07.18 19:10.58 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
Írtam egy kis fogalmazást a zajtai vonalról még tavasszal, gondoltam felteszem ide, íme:
Zajta
"-Zajta...életemben nem hallottam!" - mondaná fürkésző, kíváncsiskodó tekintettel a budapesti ötödik kerület egyik forgalmas terén leszólított alanyom. Vagy éppen feszülten és haragosan vágná a fejemhez a fenti kurta mondatot amiért feltartom mindennapi teendőinek ellátásában, néhány másodpercre. Mit is takar ez a címben szereplő 5 betűs szó? Az egykori Rómában használták egy tárgy megnevezésére? Talán egy rég nem használt mértékegység? Egyik sem. Egy néhány száz lelket számláló településről van szó, Magyarország egyik legszegényebb megyéjében, Szabolcs-Szatmár-Beregben, a román határ mellett közvetlenül. Mitől olyan különleges? Hiszen 100 számra találhatunk a térképen hasonló méretű és szintű falvakat. Nos, ha valakit hidegen hagynak a mára már szinte feledésbe merült falusi életforma rejtelmei, vagy nem érdekli az építészet, a történelem vagy a vasút esetleg nincsenek itt rokonai, akkor valóban nem sok keresnivalója lenne ebben a faluban. Én saját szemszögömből és a vasút oldaláról próbálom megközelíteni ezt az elnéptelenedő vidéken tengődő települést.
Ismerkedésem a településsel egy 1970-es évekbeli régi Magyarország térképpel kezdődött. Ha valaki az átlagnál jobban megfigyel egy térképet akkor rájöhet, hogy a vasúti fővonalak fontos városokat, megyeszékhelyeket kötnek össze a fővárossal. A mellékvonalak pedig, ha az emberi test érhálózatát vesszük alapul, akkor a hajszálerek funkciójának felel meg. Tehát kisebb forgalmú helyeket, illetve fővonalakat kapcsolnak össze egymással. Még ezekből az általános érvényű megállapítások alól is kivétel az azóta megszüntett csengeri és zajtai mellékvonal. Előbbi a Debrecen-Mátészalka-Fehérgyarmat szárnyvonalból ágazik Kocsord alsó elágazóállomáson. Utóbbi a fehérgyarmati vonal folytatása. Mindkét vonal 25 km hosszúságú, menetidő rajtuk a bezárás előtt 50 perc környékén mozgott (tehát az átlagsebesség kb. 30-40 km/h). Amikor megláttam a a két "semmiben" végződő vonalat elfogott a kíváncsiság. Vajon milyen lehet rajta utazni? Miért épp ide épültek és miért pont itt a végpontjuk? Utóbbira a válasz logikus: a trianoni határmódosítások miatt a két vasútvonalat elvágták a határnál, mivel mindkettő eredetileg Szatmárnémeti városában végződött, mely ma Románia része.
Az utazáshoz jó pár évnek el kellett telnie, amíg 2008 nyarán megláttam a zajtai és a csengeri állomást. Záhonyban töltöttem néhány napot egy helyi barátomnál, ennek keretében ellátogattunk a két vonalra (a csengeri már ekkor halálra volt ítélve, a zajtai bezárásáról akkor még nem szólt a fáma). Fehérgyarmaton leszálltunk, vártuk a zajtai vonatot amely nemsokára egy légkondícionált InterPici Bz formájában meg is érkezett. A több mint háromnegyed órás út során, szántóföldeket, mezőket, kis falvakat és puritán megállóhelyeket láttam. A nyári hőséget elviselhetővé tette a már említett légkondicionáló berendezés. Az utolsó megállót Rozsályt, elhagyva néhány perc múlva fékezett a vonat és megláttam a ZAJTA táblát. Leszálltam. Akkor már többé-kevésbé tapasztalt fotósként elkezdtem a rendelkezésre álló időben megörökíteni és dokumentálni az állomás akkori képet. Az egész állomáson bokáig érő gaz uralkodott, üde színfoltot jelentett a kis, szürke-piros motorkocsi. Az állomás összképe egy valaha szebb világról árulkodott, ebből sajnos mostanra nem sok maradt. A valaha díszes (a 2. bécsi döntéssel visszakaptuk Észak-Erdélyt, ekkor az 1940-es évek elején építették át a vonal néhány épületét népies stílusban) állomásépületről omladozott a vakolat, az ablakai be voltak törve szóval nem volt szívderítő látvány. A rakodó is hasonlóan rossz állapotban volt. Az állomás összképe azért valahogy megtetszett, valószínűleg azért, mivel jobban kedvelem az ilyen "Isten háta mögötti" helyeket mint a budapesti állomások Viacolorral kikövezett peronjait, amelyeket megjegyzem ugyanúgy felver a gaz néhány múlva, mint Zajtát.
A kalauz elindult kezelni a sorompót, visszaszálltunk a Bz-re, a visszaúton jobban figyeltem a szatmári tájat, kerestem tekintetemmel a falusi élet minden kis mozzanatát. Visszaértünk Fehérgyarmatra, folytattuk az utat Kocsord alsó felé, hogy láthassuk a csengeri vicinálist is. Az állapotok hasonlóak voltak mint a zajtai vonalon, de a pálya jobb állapotú volt, akár 50-el is lehetett rajta száguldani, ellentétben a zajtai majdnem fix 30-as tempóval szemben. Az állomások sem voltak annyira lepusztulva. Mindent összegezve tetszett a két vonal és megfogadtam, hogy még fogok errefelé utazni!
Közben újabb egy év eltelt amire újra meglátogattam a környéket. Ezúttal már úgy mentem oda, hogy tudtam mit szeretnék látni és, hogy mire kell jobban figyelnem. Ez alatt az egy év alatt megismerkedtem a zajtai állomás egyik forgalmistájával (a szolgálat Zajtában már rég megszűnt), azóta nagyon kedves barátom. Mesélt sokat a régi szép időkről. Szavai által szinte kézzelfogható valósággá vált néhány pillanatra az a 20 év amelyet ezen az akkor még szép, díszes, virágokkal teli állomáson töltött, mai szemmel nézve idillikus állapotban. Mióta megszűnt Zajtán a szolgálat, azóta Kocsord alsó elágazáson dolgozik.
2009. nyarán amikor újból lenn voltam Zajtában és Csengerben, akkor már mindkét vonal halálra volt ítélve papíron, de a helyiek még bíztak a kormány emberségében, hiába. Zajtai barátom segítségével ezúttal sokkal többet és sokkal jobban láttam a két vonalból és a szatmári térségből. Csenger változatlan képet mutatott, csak az tűnt fel, hogy a tavalyi több mint fél órás tartózkodás helyett, rögtön indultunk is vissza. Zajtában ezúttal tovább jutottam az állomásnál. Egy békés, csendes, nyugalmas kis falut kell elképzelni, azonban a munkanélküliség itt sem tekinthetőek megoldott problémának. Barátom meghívott otthonába ebédelni, utána pedig kibicikliztünk a román határhoz. A falu végén a fő utca egy széles földút formájában folytatódott, amely egy gátra vezetett fel. A gát után már a határ közvetlen közelében voltunk, néhány lépés után megpillantottam az Államhatár! táblát és a határkövet amelyen ott díszelgett egy 1922-es dátum. Miután szétnéztünk elindultunk vissza az állomásra. Közben megtudtam, hogy a falu népe készülődik augusztus 20-ára, mert akkor arra az egy napra megnyitják a határt, és ez itt elég nagy szónak számít. Visszaszállva az ismét IP Bz-ből kiállított motorkocsira, élményekkel gazdagon de nem minden rossz érzés nélkül hagytam el Magyarország legkeletibb állomását. Miért szüntetik meg a vasutat ezen az amúgy is rossz helyzetű vidéken? Miért nehezítik meg még jobban az itteni életet? Aki itt lakik nem ugyanolyan adófizető állampolgár mint például a budapesti, akinek van lehetősége több közlekedési eszköz közül választani, az ittenieknek meg lassan semmi nem marad? Ilyen és ehhez hasonló gondolatok jártak a fejemben.
Teltek a hónapok, de a vonalbezárások terve szinte változatlan maradt. Bár pozitívnak tekinthetjük, hogy az augusztus 24-ei tervezetekhez képest 40 helyett „csak” 24 és fél* vonalon állt le a személyszállítás. December 12.-én este így is több mint 870 km-en búcsúzhatunk el a személyszállító járművektől.
December első hétvégéjén, a vonalbezárások előtt egy héttel látogattam vonattal utoljára Csengerbe és Zajtába. Ezúttal a program úgy lett megszervezve, hogy a rövid hétvégéhez mérten, minél több időt tölthessek el a két vonalon. Csenger felé, immáron harmadszorra is szóló Bz-vel utaztam. A táj lehangoló képet mutatott, a lakosság három részre osztódott a „nincs többet vonat” témában: 1. nem is tudott róla, 2. tudta, de nem érinti vagy nem tud mit csinálni, 3. tudta és ellenállt. A három kategória közül Csengerben a keserű lemondást lehetett a levegőben érezni. A határ menti településen a lakosok a télhez készülődtek, a környék kihalt volt. Jó pár utas utazott vissza Mátészalka felé. Elgondolkoztató tény, hogy az utasszámlálást miért nem ilyenkor hajtották végre, miért pont éjszaka kellett…ekkorra már eldöntött tény volt ez a két vonal és a többi 22 és fél leradírozása a vasúti térképről. Zajta felé utazott velünk egy mérnök aki Budapestről jött ,hogy utazhasson a vonalon. Megtudtam tőle, hogy a parlamenti választások után hatalomra kerülő párt (gondolom nem kell magyarázni melyik pártról van szó) célja, hogy a lehető legtöbb vonalon visszaállítsa a személyszállítást, ahol ezt műszakilag kivitelezhetőnek tartják. Ez a sokadszorra hallott hír valahogy már nem tudott megnyugtatni. Leszálltunk Zajtában a mérnököt elkísértem a határhoz, mert kíváncsi volt rá. Ismertem az utat, de nem volt sok időnk, mert ő még aznap utazott vissza Pestre. Megnéztük a határt, visszafelé történt egy kis baj, a telefonom a visszafelé rohanás közben kiesett az állomás melletti szántóföldön a mélyszántásra. Visszaérve az állomásra konstatáltam, hogy nincsen meg a telefonom, akkor azt gondoltam, hogy valahol útközben eshetett ki, ezért én is visszaszálltam a Bz-re, az eredeti tervektől eltérően. Számtalanszor megtapasztaltam, hogy vidéken egész másak az emberek mint Pesten, ez ezúttal is így volt . A vonatszemélyzet készségesen segített, de a készülék nem lett meg. Felértünk Fehérgyarmatra ahol több mint 2 órás várakozás után indultunk csak vissza Zajtába. A fejemben visszajátszottam az eseményeket és sikerült arra az időre lekorlátoznom a telefonom eltűnését ameddig a határnál és a gáton voltunk a mérnökkel. Közben barátomat is értesítettem a történtekről és mire vissza érkeztünk ő már ott várt felkészülten, jó pár darab zseblámpával. A vonatról is segítettek keresni, nagy élmény volt koromsötétben a háttérben kutyaugatással és motorhanggal fülelni a csengőhangomat. Körülbelül 20 perc keresés után meglett a telefonom. Megköszöntem a segítőimnek a segítségüket, barátommal elköszöntünk és otthonuk felé vettük az irányt. Vacsora után jól esett a pihenés a hosszú, de korántsem unalmas nap után.
Másnap tettem még egy kanyart Gyarmatra. Visszafelé jött egy kisebb vasútbarát csapat le Zajtába. Készítettek ők is képeket az állomásról. Miután lefilmeztem a Bz motorkocsi indulását és kijárását, azután hozzáláttam az állomás lehető legteljesebb megörökítéséhez. Változatos szögekből és beállításokból készültek a fotóim, törekedtem arra, hogy a képeim ne tucatfotók legyenek, hanem érdekesebb szemszögből mutassák be a helyet. Miután ezzel végeztem visszamentem ebédelni és összepakoltam. Zajtából volt közvetlen vonat Pestre (!), barátom kikísért az állomásra. Alig hittem a szememnek amikor a szóló IP Bz motorkocsi mellett megláttam egy 6 kocsis elővárosi szerelvényt. Korántsem tűnt úgy, mintha egy halálra ítélt vonalon járnék, a megszüntetés előtt egy héttel. Kiderült ezzel a vonattal járnak be a diákok a környékről Debrecenbe és Pestre tanulni. Elbúcsúztam vendéglátómtól, hamarosan kigördült a hosszú vonat Zajtáról. Mátészalkáig az összes megállóban és állomáson filmeztem a le és felszálló utasokat, a vonal újranyitásának érdekében, vagy ha másnak nem is: emléknek. A vonat Fehérgyarmatig szinte megtelt, és Szalkán is hatalmas tömeg várta a nagy szerelvényt. Az út Pestig 6 és fél óra volt. Akadt beszélgetőtársam is egy nyugdíjas vasutas személyében, tőle is sok mindent megtudtam. Leszállva a Nyugatiban édesapám várt, én pedig egy utolsó pillantást vetettem a szerelvényre és a vágány végén lévő kijelzőre: ’’Érkezett: Zajta’’
Alig egy hét múlva, 2009. december 12-én este ütött az utolsó órája a személyszállító vonatoknak Zajtán. Az utolsó napon nagy tömegek gyűltek össze, hogy búcsút vegyenek a vicinálistól. Sok beszéd hangzott el amelyek szinte kivétel nélkül az újraindítás jogossága mellett érveltek. Az utolsó vonatot a tömeg körbeállta és egymás kezét fogva a Himnuszt énekelte…este fél tíz előtt nem sokkal a 36151 számú utolsó vonat hangos kürtszóval elhagyta a gyertyafények által megvilágított zajtai állomást…
Másnaptól a helybeliek kaptak a 8 pár vonat helyett, 4 pár buszt, ez már önmagában is szánalomra méltó. Barátom mesélte, hogy nem tud időre beérni a busszal Kocsord alsóra és a többi helybéli is elégedetlen a Volán szolgáltatásaival. A buszokat véleményük szerint szándékosan rossz időben közlekedtetik, hogy a vidékieket még jobban leszoktassák a közösségi közlekedésről.
Hogy szándékos és előre megfontolt csonkítás történt-e amellyel a meglévőt romboltuk le? A válasz igen. Azt pedig, hogy visszakerül-e valaha a vasúti térképre a vékony 25 km-es vonal Fehérgyarmattól keletre azt senki sem tudja…
Sereg János
Törökbálint, 2010. március 19.
*= Zirc-Veszprém között hétvégére megmaradt a személyszállítás, ezért csak ’’félig” szűnt meg.
|
|
|
Tarcal
k66zsolt, 2010.07.17 22:59.36 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
Az állomásépület a régi képeslapon viszont már megegyezik a mai épülettel.
Az épület alatt a két világháború alatt óvóhely is működött-amelyet a "Trachit" ipartelep illetve az újhelyi deltavágány bombázása miatt használni is voltak kénytelenek a helyiek.(Nagyszüleim visszaemlékezése)
Látható, hogy a hatvanas években a kor ízlésének megfelelő átalakítás után (lapos tető, stb,) az eredeti típusépületre már nem lehet ráismerni-egyedül a kereszt alakú alaprajz sejteti, hogy ugyanaz az épület.
Az állomásépületet a kétezres években ismét felújították, a munkálatok közben, a levert vakolat alatt a falon jól kivehetőek voltak az épület eredeti ablakai fölött a régi képeslapon is látható boltívben rakott téglák.
Trianon előtt Tarcal állomásról is el lehetett közvetlenül jutni átszállás nélkül Bp. Nyugati-Szolnok-Debrecen-Nyíregyháza-Tarcal érintésével Sárospatakra, illetve Sátoraljaújhelyre.
A deltavágány Szerencs felé ma is megvan, azonban Trianon óta Nyíregyháza felől érkezve be kell menni Szerencsre, majd átszállással eljutni Sátoraljaújhelyre.
|
|
|
Gyökérkút
ricsi15, 2010.07.17 19:44.54 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
|
Gyökérkút állomása kissé leharcolt állapotban.
|
|
|
|
Palotabozsok
nnagy, 2010.07.16 16:52.05 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
Ez valóban tragikus. Mikor én utoljára jártam itt 2002-ben még járt vonat innen Bátaszékre. Ezt a vonalat tudatosan tették tönkre!
|
|
|
József Szanatórium
Landsmann, 2010.07.15 22:30.35 (elfogadott hozzászólás)
Válasz írása
|
|
2010 júlis 15. Az érvényes menetrend nemes egyszerűséggel az egyik oszlopra van tűzve.
|
|
|
|
|
