Állomás kereső:
Állomások listája
Vasútvonalak listája


1 Budapest - Hegyeshalom - Bruck-Királyhida

Budapest-Keleti (120, 150, 273, 80)
Budapest-Déli (30, 40)
Kelenföld (30, 40)
Kőérberek
Budaörs
Törökbálint
Biatorbágy
Biatorbágy régi
Herceghalom
Bicske alsó
Bicske (906)
Szár régi
Szár
Szárliget
Alsógalla
Felsőgalla (12)
Tatabánya (12, 13)
Vértesszőlős
Tóvároskert
Tata
Almásfüzitő (4)
Almásfüzitő felső (4)
Szőny (4)
Komárom (4, 5, 635)
Ács
Nagyszentjános
Győrszentiván (201G)
Győri ipartelepek
Győr-Gyárváros (10, 11)
Győr
Abda
Öttevény
Lébény-Mosonszentmiklós
Kimle
Mosonmagyaróvár
Levél
Hegyeshalom (16)
— országhatár —
Miklóshalma
Zurány
Pándorfalu (503, 601)
Parndorf Ort (503)
Bruck-Királyhida

10 Győr-Celldömölk

Győr
Győr-Gyárváros (1, 11)
Győrszabadhegy (11)
Ménfőcsanak felső
Ménfőcsanak
Győrszemere (451)
Halipuszta
Gyömöre-Tét
Gyömöre
Szerecseny
Gecse-Gyarmat
Vaszar
Pápa (13, 14)
Mezőlak
Mihályháza
Vinár
Külsővat
Celldömölk (20, 25, 919)

11 Győr-Veszprém

Győr
Győr-Gyárváros (1, 10)
Győrszabadhegy (10)
Kismegyer
Nyúl
Écs
Pannonhalma
Ravazd
Tarjánpuszta
Győrasszonyfa
Bakonypéterd
Veszprémvarsány (13)
Bakonygyirót
Bakonyszentlászló
Vinye
Porva-Csesznek
Zirc (929)
Olaszfalu
Lókút
Eplény
Veszprém (20, 27, 911)

8 Győr-Sopron-Ebenfurth

Győr
Győr GySEV
Ikrény
Rábapatona
Enese
Kóny
Bágyogszovát
Dör
Csorna (14, 16)
Farád
Rábatamási
Szárföld
Veszkény
Kapuvár (450a, 450b)
Vitnyéd-Csermajor
Fertőendréd
Petőháza
Fertőszentmiklós (9, 919)
Hegykő
Pinnye
Nagycenk-Hidegség
Fertőboz (408)
Balffürdő
Sopron (15, 504, 508)
— országhatár —
Sopronkertes
Darufalva
Vulkapordány (503)
Szárazvám
Lajtaújfalu
Ebenfurth




Gyorsüzi
Minden jog fenntartva.
© 2017

Felhasználónév:

Jelszó:

Regisztráció




    Régi képekKéptárHozzászólások


Győr

állomás
1 Budapest - Hegyeshalom - Bruck-Királyhida
10 Győr-Celldömölk
11 Győr-Veszprém
8 Győr-Sopron-Ebenfurth

A mai felvételi épület 1953-1958 között épült [1], tervét Dianóczky János, Éhn József (UVATERV) készítették, a csatlakozó posta épületét Vas Dénes tervei alapján építették. [2] [1] MÁV Zrt. A magyar vasút krónikája a XX. században [2] [[http://moderngyor.wordpress.com/2012/10/20/vasutallomas/]]
2005.10.26.
Fotó: Tóth Márton [Pocok]


  Az állomás földrajzi koordinátái:
N47.682029° E17.634118° | N47° 40' 55.3" E17° 38' 2.82"
A koordinátákra kattintva a hely megtekinthető a Google Maps térképen.


Győr vasútállomás felvételi épületének története

Győr város virágzó kereskedelmének szállítási igényeit évszázadokon keresztül hagyományosan a Mosoni-Duna szolgálta ki. Ezért is tekintettek gyanakodva a kereskedelemben érdekelt városvezetők az 1836-ban érkezett hírre, miszerint báró Sina György egy Győrt Béccsel összekötő vasútvonal építését vette tervbe. Ugyanebben az időben került napirendre a várost érintő folyók árvízvédelmi szabályozásának kérdése is, ami kedvezőtlenül érintette volna a vízi szállítást. Mindezek alaposan megmozgatták a polgárságot és vezetőiket, s élénk egyeztetések kezdődtek az érdekeltek között. Azonban 1840-ben az építési előkészületek abbamaradtak, az Országgyűlés inkább a Dunai balparti vasutat támogatta, így Győr egyelőre fellélegezhetett. A szabadságharcot követően ismét fellendülés jött el a kereskedelemben és vízi szállításban.

A Bécs és Bruck közötti vasútvonal 1846-ban épült meg, majd 1853-ban a gloggnitzi vasúttársaság engedélyt nyert a Bruck–Győr–Újszőny között vasútvonal kiépítésére. A győriek a tervezett vasútállomást a hajóállomás közelében szorgalmazták felépíttetni, valamint a kereskedelmi csomópontokat szerették volna a vasút segítségével összekötni egymással, ezért a város még a Vásártérből is ingyen adott volna területet, ez azonban viták miatt meghiúsult

1855-ben az előző év októberében alakult osztrák Államvasút-társaság (ÁVT, németül: k. k. Privilegierte Österreichische Staatseisenbahn-Gesellschaft, StEG) megvette az építés alatt álló vasútvonalat a gloggnitzi vasúttársaságtól, befejezte a pályaépítést, és 1855. december 24-én megindult a forgalom Győr és Bruck, 1856. augusztus 10-én pedig Győr és Újszőny között. A folyón érkező gabonát ezután Győrben rakták át a vasútra, és így jutott el nyugatra az áru. Kezdetben nem is igen tervezték a Budával való összeköttetést, mert féltették Győr közvetítő kereskedelmi szerepét, a két város között később is éles versengés volt a gabonakereskedelem terén.

Az ÁVT főrészvényesei között részben francia tőkések álltak, így az állomási típusépületek építésének tapasztalatait is Franciaországból kölcsönözték. A győri felvételi épület az ÁVT akkori legnagyobb épülete volt, tervezésében és építésében feltehetőleg közreműködött a fiatal francia Auguste de Serres főmérnök és J. Manier igazgató is.

A valószínűsíthetően a vasútvonal átadásánál valamivel később épült, kétemeletes, téglalap alaprajzú, romantikus stílusú épület sűrűgyámos főpárkánnyal, erőteljes lizénákkal, füles ablakkeretekkel készült. A főhomlokzatok hét nyílástengelyét két oldalról egy-egy kettős ablakos, keskeny rizalit keretezte. A város felőli oldal középtengelyében órát tartalmazó, egyenes záródású, keskeny oromfal emelkedett a főpárkány fölé, az oldalhomlokzatok háromtengelyesek voltak.

Az említett kereskedelmi versengés miatt Budapesttel csak 1884. július 15-én létesült kapcsolat az Újszőny–Kelenföld vonalszakasz átadásával, ezt már a MÁV építette ki. Ezzel létrejött a mai 1. számú vasútvonal, amely az ország ma is egyik legfontosabb vonala.

Pfaff Ferenc 1894-ben kibővítette az állomásépületet. Ennek során az eredeti, romantikus felvételi épületet megtartotta és új, neoreneszánsz épületrészekkel egészítette ki. A kétemeletes régi épület mindkét oldalához szimmetrikusan földszintes szárnyakat épített, így az továbbra is központi helyzetű maradt. A Budapest felőli fölszintes szárny végéhez azonban egy újabb, egyemeletes utasforgalmi pavilont emelt, amelynek túloldalához is földszintes szárny csatlakozott, tehát önmagában ez is szimmetrikus volt. Ezzel egy 215 méter hosszú, érdekes, kettős központú, egymásba úsztatott kompozíció alakult ki, amelyben a központi helyzetű régi épület, valamint a szintén központi helyzetű, kisebb új pavilon egy közös oldalszárnyon osztozott.

Azonban ezek a központoknak semmilyen kapcsolatuk nem volt a környezetükkel.
A korai építési dátuma miatt a régi épület a Honvéd térhez képest még el volt csúszva, a Szent István úti fő nézetéből csak a földszintes végszárny látszott, a teret hátulról ez nem zárta le. Kevésbé érthető, hogy Pfaff Ferenc új pavilonja pedig a Városháza épületéhez képest lötyögött ugyanígy, mert bár a „tornyos ház” csak hat évvel később, 1900-ban készült el teljesen, de már 1893-ben kiírták az országos tervpályázatot rá, ezenkívül a helyén állott Vágóhídi fióklaktanya éppen úgy az állomás felé nyíló, szimmetrikus, „U” alakú épület volt. Mindössze néhány méter hiányzott ahhoz, hogy pavilon a későbbi Városháza tornyának tengelyébe kerüljön, miközben ugyanez a pár méter emiatt a Hegyeshalom felőli földszintes szárny hosszából is hiányzott: a vágányok felőli homlokzat előtt végigfutó, vasszerkezetű félperontető itt túlfutott az épületen, ezért ott a homlokzat folytatásaként egy fallal zárták le hátulról.

Az új utasforgalmi épület egyemeletes pavilonja tehát nagyjából a Városháza Hegyeshalom felőli oldalszárnyával szemben épült fel. A vágányok felőli oldalán négytengelyes, csaknem teljesen dísztelen homlokzata volt. A város felőli homlokzat öttengelyes volt, a két szélső tengely keskeny rizaliként volt kiképezve, és kisméretű timpanonok koronázták. A földszinten nyílt a félköríves hármas kapuzat, felette előtető készült.

A győri állomás hosszú ideig úttörőnek számító utasforgalmi megoldása volt a korabeli kifejezéssel terrasse-rendszernek nevezett szigetperonos elrendezés. Az állomásokon addig általában csak a felvételi épülethez legközelebbi I. vágány mellé épült emelt szintű peron és tető, a többi vágányon álló vonatokat a sínek között botorkálva, talajszintről lehetett elérni. Győrben azonban a II.–III. és IV.–V. vágányok között emelt magasságú szigetperonok épültek, ezek fölé szintén egy-egy önálló, vasszerkezetű perontető került. (A második világháborút túlélő vasszerkezetből egy darab ma is megtalálható Bezenye megállóhelyen.) Emellett évtizedekig egyedülálló újdonsága volt még az állomásnak, hogy a fedett szigetperonokat a vágányok szintbeli keresztezése nélkül, aluljárón át lehetett megközelíteni az új utasforgalmi pavilon tengelyében. Érdekesség, hogy már korábban is létezett az állomáson faszerkezetű perontető, de erről ábrázolás nem ismert.

Az első világháborút követően az épületegyüttes nyugati szárnyának földszintes, kontytetős végéhez egy újabb kétemeletes épületrészt építettek, de ez sem volt megfelelő viszonyban a Honvéd tér szerkezetével, és csak fokozta az épületegyüttes additív, inkoherens jellegét.

Az állomásépület utolsó állapotában az Pfaff-féle szárny középrésze és keleti szárnya foglalta magában az utasforgalmi helyiségeket, a nyugati szárnyban a zöldvevényes áruraktár volt. A kétemeletes régi épületben működött a posta, valamint az irodai rész, míg a nyugati végszárnyban az Osztálymérnökség kapott helyet.

A második világháború folyamán Győr fontos hadi célponttá vált, hiszen Budapest után az ország második legnagyobb iparvárosa volt, légterét is kiemelten védték. Fontos vasútvonala mellett a kockázatot növelte többek között az, hogy a Waggon- és Gépgyárban 1939 óta repülőgépeket is gyártottak.
A legelső és egyben legtragikusabb légitámadást 1944. április 13-án hajtotta végre az USA légiereje Győr-Gyárváros ellen 177 darab B-17-es bombázóval. A negyedóra alatt ledobott 350 tonna bomba következtében több mint 800 ember lelte halálát a gyárakban és a városban, 1100-nál is többen sebesültek meg. Július 2-án, a Magyarország elleni legnagyobb Szövetséges légicsapás során a győri ipartelepekre is újra sok bomba hullt. Augusztus 9-én a fegyvergyárat és a repülőgépgyárat bombázták. Szeptember 12-én a Budapest–Győr–Hegyeshalom vasútvonal létesítményeit támadták 160 darab alacsonyan repülő P-51 Mustang géppel, október 21-én pedig a vasútállomást bombázták. A háború végéig több mint 20 alkalommal támadták a várost.
Győr állomást nem bombázták annyira tönkre, mint például Hegyeshalmot, mert a Bécs elleni hadműveletek vasúti kirakóhelyeként számoltak vele. Ám amit addig nem romboltak le a bombák, azt elpusztította a visszavonuló német hadsereg. 1945. március 28-án az oroszok már a rendezőpályaudvaron voltak, amikor fél 12-kor a fűtőházat felrobbantották. Szintén a levegőbe repítették a víztornyot és a szivattyúházat, így víz sem volt az oltáshoz, valamint úgyszintén a fordítókorongokat, a kazánházat és annak kéményét is. A Baross hidat a vágányokra és a vasúti kocsikra robbantották.

A Pfaff-féle egyemeletes pavilon és az ahhoz keletről csatlakozó földszintes szárny addig épen maradt teteje március 27-éről 28-ára virradó éjszaka égett le, a másik szárny épen maradt. Ugyancsak épségben maradt a Hegyeshalom felőli földszintes szárny fele és az ahhoz csatlakozó kétemeletes épületrész. A perontetők fedését helyenként megszaggatták a bombák, de a szerkezetük épségben volt, az aluljárót viszont fekália öntötte el.

Az eredeti, kétemeletes felvételi épület jórészt épen maradt, de a délnyugati sarkán leomlott a fal, feltehetőleg belövés következtében. Ennek a főhomlokzat nyugati szélső rizalitja és az oldalhomlokzat ehhez közelebbi, két ablaktengelynyi szakasza esett áldozatul.

A háború utáni első állomásfőnök Németh László volt, 1945. április 12-én nevezte ki Győr Város Nemzeti Bizottsága, az osztálymérnök Kapolyi István lett. A megszálló szovjet hadsereg számára létfontosságú volt a forgalom mielőbbi megindítása és a felvételi épület használhatóvá tétele. Az újjáépítéshez bőven állt rendelkezésre anyag, másfelé is tudtak belőle küldeni, később a nyugatról visszaszállított anyagok átvételét is Győrben végezték. 1945. májusában már újra közlekedtek a vonatok Győr és Budapest között, naponta egy szerelvény. 23-án megindult a személyforgalom Győr és Veszprém között. 1945 októberében Josif Grabovszkij, az állomás orosz parancsnoka egy Ausztriából érkező rönkfa szállító vonat egy kocsiját – annak hibára hivatkozva – kisoroztatta a szerelvényből, ebből a faanyagból épült újjá karácsony napjára a váróterem tetőzete.

1945. május 3-án a felrobbantott Baross híd első elemét emelték rá a helyreállított pillérekre, de júliustól anyag- és pénzhiány miatt egy ideig szüneteltek a munkálatok, végül a tervezett rohammunkában nem sikerült újjáépíteni a hidat, s csak 1947-ben adhatták át.

A közállapotok normalizálódásával és az életnek a régi kerékvágásba történő visszatérésével szembeszökővé váltak a romos épület funkcionális korlátai.

Az állomás korszerűsítése már a II. világháború előtt szükséges lett volna, mivel a vonatokat csupán öt, perontetővel ellátott vágányra lehetett fogadni, amelyek hossza sem volt megfelelő. Ezért a peronok meghosszabbítása mellett VI. és VII. vágányt is terveztek építeni, és az így kialakuló harmadik szigetperonhoz a két régi aluljárót meghosszabbítani, valamint teljesen új aluljárórendszert építeni.

Noha a felvételi épület viszonylag kevéssé volt sérült, a kisebb javítgatásokon kívül a végleges helyreállítás sokáig mégsem indult meg, mert az újjáépítés előtt mérlegelték az új felvételi épület és az egész állomás teljes kitelepítését Nádorvárosba, amit városrendezési szempontból tartottak volna előnyösnek, de az anyagiak hiánya meghiúsította ezt. A felvételi és postaépület elhelyezésénél is sok szempontot elemeztek. A vasútüzemi terület bővíthetősége miatt a postaépület az eredeti, Hegyeshalom felőli vég helyett a Baross híd felőli oldalra került, így a felvételi épület került súlyponti szerepbe a Honvéd téren. Ez forgalmi szempontból is kedvezőbb volt a Városháza előtti elhelyezésnél, mert több hely áll rendelkezése a parkolók, valamint a gépjárműforgalom részére. A Honvéd tér szélessége lehetőséget adott, a városháza nyugtalan tömegének ellenpontjaként, nyugodt, monumentális hatású felvételi épület elhelyezésére. Az egyetlen hátrány az volt, hogy nem volt rávezető út.

A Minisztertanács 1955. február 19-én jóváhagyta Győr állomás bővítésének és a felvételi épület újjáépítésének beruházási programtervét. A beruházó a MÁV Vezérigazgatóság, a generáltervező a MÁV Vasúttervező Üzemi Vállalat, a beruházás felelőse a közlekedés- és postaügyi miniszter lett. Az előirányzott keretösszeg 27 millió forint volt, a teljes tervdokumentációnak 1955. május 10-re kellett elkészülnie, az építkezést pedig az 1955. és 1956. években tervezték megvalósítani.

A MÁV Vasúttervező Üzemi Vállalat mint generálkivitelező, 1954. december 21-én megbízta az Út- Vasúttervező Vállalatot (UVATERV) a régi felvételi épület romjainak bontásával, és az új felvételi- és postaépület terveinek elkészítésével. A terveket 1955. június 30-ig kérték leszállítani, a munka díjazására 120 ezer forintot irányoztak elő. Közben 1954. december 15-re elkészült a talajmechanikai szakvélemény az alapozáshoz szükséges talajfeltárások nyomán.

1955. február 18-án az UVATERV által készített előtervet a közlekedés- és postaügyi miniszter, az érintett szakosztályok jelenlétében tartott előzetes tervbírálaton, módosításokkal elfogadta. Az állomás előterének közlekedési tervezését és az új MÁVAUT autóbuszpályaudvar kialakításának feladatát az É. M: Győri Tervező Iroda végezte. 1955. április 22-én közigazgatási bejárást pótló helyszíni szemlét tartottak.

Ideiglenes üzemi épület, váróterem és utasellátó épült közvetlenül a Városháza állomás felőli homlokzata elé, a Honvéd tér felőli oldala mellé pedig ideiglenes jegypénztár és poggyászfeladó, a peronaluljárót is idáig meghosszabbították. Az átmeneti postaépület a Lenin úttól - ma Aradi vértanúk útja - keletre, a raktárak mellett kapott helyet.

A kivitelezés a postaépület építésével kezdődött (I.a ütem), azután a Hegyeshalom felőli toldaléka, a konyhaszárny készült el (I.b. ütem). Az ideiglenes utasellátó, váróterem és jegypénztárak elkészülte után a régi épület utasforgalmi részét bontották le, helyére a II. ütemben új váróterem épült meg. Az ideiglenes postaforgalmi épület elkészülte után, utolsóként bontották le a romantikus stílusú régi épületrészt, innen nyolc lakó elhelyezéséről is kellett gondoskodni, helyére a III. ütem épületrésze került (az indulási csarnok és az éttermi szárny).

Az 1955. április 27-én kelt sávos ütemterv szerint 1955 januárjában a felvonulással és bontási munkákkal indult volna az építkezés, a régi felvételi épület bontásával májusig végezni akartak, közben április elejével már folytak volna az új felvételi épület magasépítési munkái, amiket december végére reméltek befejezni. Ezzel párhuzamosan már augusztus elejétől folyt volna az épület berendezése, ez a következő év áprilisának végéig tartott volna.

Az új felvételi épület részben a régi helyére került, de annál hosszabb lett, a vágányok felőli oldalon lényegében a korábbi épület vonalában maradt. A régi alapok és pincefalak egy részét az új épülethez megtartották, a postaszárny nagyrészt a régi felmenő falakra épült, a romos épületből kibontott téglákat pedig az új pincefalakhoz használták fel. A felvételi épületszárny teljes egészében új építésű lett. A homok és kavics helybeli bányákból érkezett, de a helyi téglagyár csekély kapacitása miatt a falazóanyagot vasúton és részben uszályon szállították a helyszínre. A városháza és az építendő postaszárny közé keletről egy ideiglenes rakodóvágányt is fektettek. Az építkezést 1955. december 31-re tervezték befejezni, a következő évre csak a homlokzati munkákat és a berendezést kívánták halasztani. Mivel a felvételi épülettől nyugatra tervezett kazánház építése is 1956-ra maradt, ezért a remélt 1956. január 1-jei átadást követően ideiglenesen gőzmozdonyokkal (fűtőgépekkel) tervezték a fűtést megoldani. A kocsik előfűtésére is méretezett, széntüzeléssel működő kazánházat a felvételi épület pincéjében szándékoztak eredetileg elhelyezni, de esztétikai okokból nem lehetett a szükséges magasságú kéményt megépíteni, valamint a szén- és salakszállítás sem volt összeegyeztethető a felvételi épület helyével. A Honvéd tér rendezését 1956. április 30-ra tervezték befejezni Az építkezés rövid határideje miatt a felvonulási létesítményeket átlagosan 400, maximálisan 630 főnyi építőmunkásra tervezték. Komoly építésszervezési feladatot jelentett a bontás, törmelék- és építőanyag-tárolás, vágányépítés az állomás forgalmának fenntartása mellett. A kibontott tégla és faanyag deponálására a Honvéd tér szolgált. A törmelékkel részben a vasutas sporttelepet töltötték fel.

A részben alápincézett, egyemeletes postaépület túlnyomórészt falazott teherhordó szerkezettel, az alaprajz által indokolt helyeken vasbeton pillérkiváltással épült. A posta felvételi terme felett és a vizesblokkok alatt monolit vasbeton födém, egyebütt előregyártott téglatálcás födém készült 6,20 m és 4,80 m fesztávval. A teljesen alápincézett, egyemeletes, részben kétemeletes felvételi épület, a nagyobb fesztávok és magassági méretek miatt, vasbeton pillérvázzal épült.

Az új épület alkalmazkodni kívánt a meglevőkhöz. A kétemeletes rész 15 méteres párkánymagassága 2 méterrel volt alacsonyabb a szemközti épületekénél. A felvételi épület középrészének kihangsúlyozása a középület jelleget volt hivatott megjeleníteni a 20 méteres magasságával. Ugyancsak az alkalmazkodást volt hivatva szolgálni a palafedésű magastető használata. Ezek fedélszékének anyaga teljes egészében a bontott épületekből származott.

Az épületegyüttes Budapest felőli része a postaépület, a Hegyeshalom felőli, Honvéd térre néző rész pedig a felvételi épület. A kisebb emeletmagasságú, 10 m párkánymagasságú postaépület bejárata a Városháza tornyával szemben nyílt, amit csupán egy kisebb rizalit jelez, mivel nem kívánt versengeni vele, az üzemi udvar pedig a Baross híd mellé és alá került. Az üzemi helyiségek a híd és a vasút felőli traktusokban, a közönségforgalmiak a város felőli oldalon foglaltak helyet.

A felvételi épület bejárata a Honvéd tér tengelyébe került. A légfüggönnyel és padlófűtéssel ellátott indulási csarnokba lépve, szemben a peronaluljáróhoz vezető lépcsősor ötlött szembe, kétoldalt megosztva pedig a 8 pénztárhelyiség. Az utazóközönség a jegyváltást követően folytathatta útját az aluljáróba, vagy, hosszabb várakozás esetén, a várócsarnokba, étterembe, söntésbe. A központosan elhelyezett indulási csarnok Budapest felőli oldalára tették a nagyobb forgalmat feltételező, 6 m széles várócsarnokot, és utána a várótermet és a söntést, míg a Hegyeshalmi oldalra került a csendesebb fekvést igénylő étterem, és az anyák váróhelyiségei. Ezen az oldalon volt található a kormányzati váró is. A Budapest felőli várócsarnok egyenes folytatásából nyílt a kijárati (érkezési) csarnokkal összekötő alsó csarnok. Az első emeleten a kultúrvárót, valamint a tanulók várótermét helyezték el, ezeket az előcsarnokból induló lépcsőkön és 4 m széles galérián át érhették el, ez utóbbi alkalmas volt a várakozók részére ülőbútorok elhelyezésére is. A kultúrváróban az utazóközönséget a várakozás üres perceire sakkasztalok és könyvtár várták. A poggyászfeladás nem a csarnokból, hanem – a Szovjetunióban használatos megoldás szerint – a csarnok melletti, gyorsáruraktárral közös helyről volt lehetséges, ezt a csomagalagút (a régi utasaluljáró) helyzete is indokolta.

Az üzemi helyiségek a posta és várótermi épületrészek között, a földszinten és az I. emeleten kaptak helyet. A Hegyeshalom felőli kétemeletes épületrész földszintjére a konyhaüzemet, az I. emeletére a konyha szociális helyiségeit, valamint lakásokat, a II. emeletre úgyszintén lakásokat, a tetőtérbe pedig vendégszobákat terveztek. A Budapest felőli kétemeletes épületrész földszintjén és I. emeletén vasútüzemi helyiségek, a II. emeleten és a tetőtérben vendégszobák nyertek elhelyezést. A várótermi és éttermi szűrnyak felett a nagyobb területi igényű üzemi helyiségek, oktatóterem, orvosi szobák kaptak helyet.

A vágányok felőli homlokzat csaknem teljes hosszában, a régi épülethez hasonlóan, 220 m hosszú, felülvilágítós előtető húzódott. A város felőli oldalon, a kijárati csarnok előtt, előtető helyett fedett várakozó loggia épült volna, azonban ez nem valósult meg.

1955 októberében készültek el a peronaluljáró tervei, ezeket az Építőipari Műszaki Egyetem I. sz. Hídépítéstani Tanszékén Dr. Csellár Ödön készítette. A 4,1 m széles aluljáró az indulási csarnokból a három szigetperonra vezetett. A meglevő aluljárók közül a Pfaff-épület középrésze elől indulót csomagszállító alagúttá alakították át, az új szigetperonig hosszabbították meg, és minden kijáratához teherfelvonót létesítettek, hiszen erre a helyre az új postaszárny épült fel. A másik régi aluljárót, amely a kétemeletes romantikus tömb előtt húzódott, megtartották kijáratnak, mivel ide az új felvételi épület érkezési csarnoka került.

Az építkezés erőltetett üteme már a kezdet kezdetén is kétségessé tette a tervezett befejezés határidejének betartását. 1956. július 15-én az Országos Építésügyi Hivatalnál megtartott tervfeladat-bírálaton módosításokat fogadtak el. Az építkezés jelentősen elhúzódott, az új felvételi épületet csak 1958. augusztus 10-én, a VIII. Vasutas Napon adta át ünnepélyesen Kassa István közlekedési- és postaügyi miniszter.
Hamarosan kisebb gondok akadtak az elkészült munkákkal is. A 220 m hosszú félperontető eredetileg előregyártott panel elemekkel épült, amelyek a felvételi épülettel való csatlakozásuknál 3 m széles drótüveges felülvilágítókkal voltak ellátva. Ezek a vonatok keltette rezonancia hatására eltörtek, a víz befolyt a tető alá, ezért már 1963-ban át kellett alakítani, ki kellett cserélni a tető borítását vasbeton panelekre, valamint új lefolyószerkezetet kellett kialakítani. Ugyancsak 1962–63-ban épültek a perontetők alá az utasellátó és trafik pavilonok.

Az indulási csarnok város felőli homlokzatát Kerényi Jenő Újjáépítés című kő domborműve díszíti, amely 1958-ban készült, de az épület ünnepélyes átadásakor még nem állt a helyén. A vágányok felőli homlokzat, az alacsonyabb földszinti üvegfal miatt, nagyobb felületet kínált a képzőművészeti alkotások számra, azonban ez sokáig üresen maradt. Makrisz Agamemnon görög származású szobrászművész 1958-1962 között készítette el a Vízicsikó című vörösréz domborítását. A homlokzaton való rögzítéshez utólag meg kellett bontani a már elkészült kőburkolatot. Ehhez 1960-ban részletes és gondos beemelési terv készült. Az 5,0 x 2,0 x 3,5 m terjedelmű fémszobor az I. vágányra érkezett vasúti kocsin. Az emeléshez a padlástéri ablakokból dugták ki építési csiga pipafáját, a csörlő a földön helyezkedett el. Az előtető szigetelését nádterítéssel védték, e fölé épült a fából készült nehézállványzat, első ütemben erre emelték rá a szobrot. Ezután emelték tovább a mintegy 7 m magasan a homlokzatba betonozott, méretezett acélkonzolra. A beemeléshez teljes vágányzár és feszültségmentesítés, valamint a felsővezeték elhúzása volt szükséges, a fémszobrot végig földelni kellett.

A szobor nem sokáig maradt a helyén. A hatalmas homlokzatfelület közepén a kompozíció szinte elveszett, a témaválasztása sem kapcsolódott szorosan az állomás életéhez, valamint feltehetően a mozdonyok füstje – a kőburkolat mellett – a szobor fémlemezének sem tett jót. Ezért 1981-ben leemelték a helyéről, és restaurálást követően a Mosoni-Duna és a Rába torkolatánál fekvő Strandszigeten állították fel. Ez sokkal jobb környezetet biztosít a szobor számára, ám a felvételi épület nagyméretű homlokzatfelülete azóta is üresen meredezik.

1985. augusztus 15-én reggel 6 óra 29 perckor 4,9-es magnitúdójú, VII-es intenzitású földrengés rázta meg Berhida térségét. A földmozgás következtében megsérült a győri felvételi épület is. A kőburkolatú középső rész város felőli oldalának északnyugati részén több kőelem kifordult, elmozdult a helyéből, ezeket biztonsági okokból el is kellett távolítani a főhomlokzatról. A burkolat állapotáról november 20-án szakvélemény készítésére kérték fel a Közlekedési és Távközlési Főiskolát. Ez megállapította, hogy a hagyományos, fémkapcsos rögzítésű kőburkolat horgai elrozsdásodtak, a gipszfészkek tönkrementek, a fal több helyen kifagyott, pikkelyesen kitöredezett, ezen kívül a kőelemek felülete is igen elhasználódott, kormos, főként a vágányok felőli oldalon. Ezért az összes kőelem felülvizsgálatára, és rögzítéseiknek kicserélésére tettek javaslatot.

A Győr Városi Tanáccsal 1986. december 22-én történt hatósági egyeztetést követően 1987. márciusra észültek el az engedélyezési tervek. Az építésztervezők F. Hersiczki Ágnes és Harangi Lívia voltak.

A helyreállítás több ütemben készült el. 1987-ben kezdték el a város felőli homlokzat, 1988-ra a vágányok felőli, valamint az oldalhomlokzatok rekonstrukciójával is végeztek.

A munka során 196 m2-nyi kőburkolatot bontottak le és építettek vissza, 600 m2 kőfelületet csiszoltak fel és konzerváltak. Megtisztították és vegyszeresen konzerválták a 90 m2-es homlokzati domborművet is, elbontották és újraépítették a bejárati gránitlépcsőt és 80 m2 gránitpadlót, újrafaragták az oszlopfőket süttői kemény mészkőből. A költségek 2,7 millió forintra rúgtak.

A felújítás során hátrányára változott az épület megjelenése, mivel a korábban teljesen kőburkolatú indulási csarnok vágányok felőli és oldalhomlokzatairól a kőlapokat eltávolították, és a helyüket törtfehér színű nemesvakolattal látták el. Csupán a párkányok, a nyíláskeretek és a lábazat kőelemeit tartották meg, valamint a homlokzatok szélein maradt meg egy-egy keskeny függőleges sáv.

A Budapest–Hegyeshalom vasútvonal a IV. számú páneurópai korridor része, a pályakorszerűsítések révén helyenként 160 km/h sebesség engedélyezett. Az európai szintű vasútvonal jövője biztos, ám a győri állomás „szocreál” felvételi épületének megítélése nem ilyen egyértelmű.

2006-ban a Győri Építész Műhely a Baross híd gyalogoshíddá történő átalakítását, a felvételi épület áthelyezését, valamint az állomás vágányai fölé kereskedelmi központ építését javasolta. A terv, amely a jelenlegi felvételi épület sorsát bizonytalanná tenné, a polgármester támogatását is elnyerte.

2008-ban jelentős költséggel, 10 milliárd forint ráfordításával korszerűsítették az állomás közlekedési létesítményeit és berendezéseit, de a felvételi épület felújítására nem került sor, az továbbra is elhanyagolt állapotú, jövője nem rendezett. (Szöveg: Angyal Tibor.)


Szelvénykő 1416 Budapest - Hegyeshalom - Bruck-Királyhida vonal
Szelvénykő 0 A Győr-Sopron-Ebenfurth vonal kezdőpontja
Szelvénykő 0 A Győr-Celldömölk-Szombathely-Graz vonal kezdőpontja
Szelvénykő 0 A Győr-Veszprém vonal kezdőpontja.
Megnyitás dátuma 1855.12.24.




Régi képek - Győr

Győr II. világháború előtti állomásépülete.
  Feltöltötte: Kovács Viktor

Ezen a régi képeslapon jól látható, hogy a győri vasútállomáson már nagyon régóta aluljárón keresztül közelíthetők meg a peronok.
  Feltöltötte: Kovács Viktor

Győr pályaudvar 1899-ben. (küldő: Ophoven Jenő)
 
Győr pályaudvar épülete az utcafelől 1930-ban.
(küldő: Ophoven Jenő)
 
Győr állomás egy régi képeslapon.
Forrás: Almási Zoltán gyűjteménye.
 

  Feltöltötte: Czuczor Péter

Győr pályaudvari rész. Forrás: korabeli képeslap.
  Feltöltötte: Kővári Balázs

A régi győri pályaudvar felvételi épülete és vágányai. Forrás: korabeli képeslap.
  Feltöltötte: Kővári Balázs

A győri vasútállomás felvételi épületének vágányok felőli képe egykor. Forrás: korabeli képeslap.
  Feltöltötte: Kővári Balázs

A pályaudvar fedett peronja hajdan. Forrás: korabeli képeslap.
  Feltöltötte: Kővári Balázs

Győr Nádorváros a vasútállomás részletével. Forrás: profila.hu korabeli képeslap.
  Feltöltötte: Kővári Balázs

A pályaudvar látképe régen. Forrás: profila.hu korabeli képeslap.
  Feltöltötte: Kővári Balázs

A pályaudvar előtti tér egykor. a régi felvételi épülettel. Forrás: korabeli képeslap.
  Feltöltötte: Kővári Balázs

Képeslap 1936-ból. Forrás: www.antikkonyv.hu
  Feltöltötte: Kozma Róbert

A győri vasútállomás felvételi épületének vágányok felőli képe egykor. Forrás: profila.hu korabeli képeslap.
  Feltöltötte: Kővári Balázs

Az állomás régi épülete.Forrás:korabeli képeslap
  Feltöltötte: Kebelei György

Győr. Pályaudvar. Utcafronti kép egy korabeli képeslapon. Forrás: http://muzeumantikvarium.hu
  Feltöltötte: Sándor Antal

Győr pályaudvar.Forrás:post-card.hu korabeli képeslap
  Feltöltötte: Kővári Balázs

Győr pályaudvar.Forrás:korabeli képeslap.
  Feltöltötte: Kővári Balázs

A lebombázott állomás épület a háború után.
  Forrás: http://www.fortepan.hu/_photo/display/10591.jpg
Feltöltötte: Faltusz Csaba

Győr egy korabeli utánszinezett képeslapom. Forrás: http://3.bp.blogspot.com
  Feltöltötte: Sándor Antal

Győr vasútállomás.Forrás:post-card.hu
  Feltöltötte: Kővári Balázs

Győr.Pályaudvar.Forrás:post-card.hu
  Feltöltötte: Kővári Balázs

Győr.Pályaudvar rész.Forrás:post-card.hu
  Feltöltötte: Kővári Balázs

Győr.Pályaudvar.Forrás:post-card.hu
  Feltöltötte: Kővári Balázs

Győr.Pályaudvar.Forrás:post-card.hu
  Feltöltötte: Kővári Balázs

Győr.Állomás.Forrás:post-card.hu
  Feltöltötte: Kővári Balázs

Győr.Pályaudvar.Forrás:post-card.hu
  Feltöltötte: Kővári Balázs

Győr.Pályaudvar.Forrás:post-card.hu
  Feltöltötte: Kővári Balázs

Győr.Pályaudvar.Forrás:post-card.hu
  Feltöltötte: Kővári Balázs

Győr.Pályaudvar.Forrás:post-card.hu
  Feltöltötte: Kővári Balázs

Győr.Pályaudvar.Forrás:post-card.hu
  Feltöltötte: Kővári Balázs

Győr.Pályaudvar.Forrás:post-card.hu
  Feltöltötte: Kővári Balázs

Győr.Pályaudvar.Forrás:post-card.hu
  Feltöltötte: Kővári Balázs

Győr.Pályaudvar.Forrás:post-card.hu
  Feltöltötte: Kővári Balázs

Győr.Pályaudvar.Forrás:korabeli képeslap
  Feltöltötte: Kővári Balázs

Győr.Vasútállomás.Forrás:korabeli képeslap
  Feltöltötte: Kővári Balázs

A győri fűtőház előtt.
  Forrás: http://www.fortepan.hu/_photo/display/42952.jpg
Feltöltötte: Faltusz Csaba
Dátum: 1940.

Még a bombatámadás előtti évekből.
  http://www.fortepan.hu/_photo/display/43512.jpg
Feltöltötte: Faltusz Csaba
Dátum: 1943.

Távolban a régi fűtőházakat, előtérben a városháza egy részletét láthatjuk.
  Forrás: http://www.fortepan.hu/_photo/display/43511.jpg
Feltöltötte: Faltusz Csaba
Dátum: 1943.

A pályaudvar Nádorváros felől nézve.Forrás:korabeli képeslap
  Feltöltötte: Kővári Balázs

Győr. A pályaudvar peronja várakozó utasokkal.1930 -as évek.
  Forrás: http://www.fortepan.hu/?view=query&lang=hu&img=32054
Feltöltötte: Kővári Balázs

Épül a forgalomirányító központ.
  http://www.fortepan.hu/?view=query&lang=hu&img=50601
Feltöltötte: Sándor Antal
Dátum: 1963.


  Forrás: http://pctrs.network.hu/clubpicture/1/1/_/gyor_1920_vasuta...
Feltöltötte: Sándor Antal
Dátum: 1920.

Forrás: http://optomi.blog.hu
  Feltöltötte: Sándor Antal

Forrás: http://dka.oszk.hu
  Feltöltötte: Sándor Antal

1892 – 94-ben készült el a peron és a két szigetperon az aluljáróval együtt, ami a történelmi Magyarországon az első ilyen megoldás volt. Tervrajz: Győr Város Levéltárának Műszaki Levéltára.
  https://regigyor.hu/wp-content/uploads/2017/05/...
Feltöltötte: Sándor Antal



Képtár - Győr

A régi, neoncsöves "Győr" az állomás első peronjának végében (február óta már elrakták valahova).
Fotó: Kéri Petya
Dátum: 2009.02.13.
Az állomás felvételi épületének vágányok felőli képe a végponti oldal felől.
Fotó: Kebelei György
Dátum: 2010.08.06.
A pályaudvar főbejáratának ünnepi fényei.
Fotó: Kebelei György
Dátum: 2010.12.16.
A Győr-Szombathely közötti vasútvonal átadásának 100. évfordulóján 1971. október 1-jén leleplezett emléktáblája a pályaudvar nagy utascsarnokában.
Fotó: Kebelei György
Dátum: 2010.12.16.
A Hegyeshalom felőli váltókörzet.
Fotó: Kókai Erik
Dátum: 2011.02.19.
Győr rendező pályaudvar
Fotó: Hegedűs Ákos
Győr fűtőházi életkép
Fotó: Hegedűs Ákos
Intercity érkezik Győr 3. vágányára
Fotó: Hegedűs Ákos
A főbejárat felett lévő dombormű.
Fotó: Kebelei György
Dátum: 2012.05.26.
A Győr-Újszőny közötti vasútvonal 140 éves évfordulóján,1996-ban leleplezett emléktábla,a felvételi épület vágányok felőli oldalán.
Fotó: Kebelei György
Dátum: 2012.05.26.
A pénztárcsarnokból kiágazó bal oldali folyosó végén lévő lépcsőlejáratnál található,Konecsni György festő, grafikus művész által készített mozaikkép.
Fotó: Kebelei György
Dátum: 2012.05.26.
A Baross híd gyalogos feljárójánál lévő Baross Gábor emléktábla.
Fotó: Kebelei György
Dátum: 2012.06.23.
Letekintés a pályaudvarra a Baross hídról.
Fotó: Kebelei György
Dátum: 2012.06.23.
Letekintés a pályaudvarra a Baross hídról.
Fotó: Kebelei György
Dátum: 2012.06.23.
Letekintés a pályaudvarra a Baross hídról.
Fotó: Kebelei György
Dátum: 2012.06.23.
Letekintés a pályaudvarra a Baross hídról.
Fotó: Kebelei György
Dátum: 2012.06.23.
A mai felvételi épület 1953-1958 között épült [1], tervét Dianóczky János, Éhn József (UVATERV) készítették, a csatlakozó posta épületét Vas Dénes tervei alapján építették. [2]
[1] MÁV Zrt. A magyar vasút krónikája a XX. században
[2] http://moderngyor.wordpress.com/2012/10/20/vasutallomas/
Fotó: Tóth Márton
Dátum: 2005.10.26.
Az I.számú vágány mellett lévő peron a kezdőpont felé nézve.
Fotó: Kebelei György
Dátum: 2013.04.11.
Betekintés az állomásra a végponti oldalon lévő vasúti átjáró irányából.
Fotó: Kebelei György
Dátum: 2013.04.11.
Az állomás felvételi épületének,vágányok felőli képe a kezdőponti oldal felől.
Fotó: Kebelei György
Dátum: 2013.04.11.
A pénztárcsarnokból kiágazó bal oldali folyosó.
Fotó: Kebelei György
Dátum: 2013.04.11.
Kitekintés az állomás kezdőponti oldalára.
Fotó: Kebelei György
Dátum: 2013.04.11.
A resti,az oldalsó aluljáró lejáratával.
Fotó: Kebelei György
Dátum: 2013.04.11.
A felvételi épület,kisebb várócsarnoka az aluljáró lejáratával.
Fotó: Kebelei György
Dátum: 2013.04.11.
Villamos kapcsolókert az I.számú vágány mellett.
Fotó: Kebelei György
Dátum: 2013.04.11.
A végponti oldalon lévő vasúti átjárón állva,balról jobbra:Győr Gysev,Ikrény(Sopron),Öttevény(Bruck-Királyhida)
Fotó: Kebelei György
Dátum: 2013.04.11.
A fedett peronok a kezdőpont irányából nézve.
Fotó: Kebelei György
Dátum: 2013.04.11.
A nagy várócsarnokban lévő központi óra,és a szárnyaskerék.
Fotó: Kebelei György
Dátum: 2013.05.10.
Kitekintés az állomás végponti oldalára.
Fotó: Kebelei György
Dátum: 2013.05.10.
A vasútállomás mögött lévő távolsági autóbusz pályaudvar.
Fotó: Kebelei György
Dátum: 2013.07.12.
Közvetlenül a belépés előtt felpillantva ezt láthatjuk. Fotó: Fűzy-Molnár Zoltán.
Dátum: 2014.04.01.

Fotó: Majlinger Zoltán
Dátum: 2014.

 
Hozzászólások:
 
Ha te is szeretnél hozzászólást küldeni az állomáshoz, kattints ide: hozzászólás küldése
Az elküldött hozzászólás kizárólag ennél az állomásnál jelenik majd meg.
Az oldal szerkesztőjének küldendő üzeneted ne ide írd, azt továbbra is Gyorsüzi formájában
egyenesen a szerkesztőnek címezd.
Hozzászólások


Sanya
e-mail: Lorincz5.kukac.invitel.hu
elfogadott hozzászólás 28518
2014.08.15. 06:40.30
Mérővonatot továbbító NOHAB Győr állomáson 2014 08 14.

Balazs177
e-mail: balazs177.kukac.citromail.hu
elfogadott hozzászólás 28273
2014.05.26. 19:18.22
Győr,Révai Miklós utca a Jókai utcától a vasútállomás felé nézve.Forrás:http://www.fortepan.hu/_photo/display/2928.jpg

Balazs177
e-mail: balazs177.kukac.citromail.hu
elfogadott hozzászólás 28264
2014.05.26. 18:51.29
Győr,vasútállomás, előtérben egy DRB 5634-es gőzmozdony.Forrás:http://www.fortepan.hu/_photo/display/42953.jpg

Balazs177
e-mail: balazs177.kukac.citromail.hu
elfogadott hozzászólás 28262
2014.05.26. 18:49.27
Győr,látkép a városháza tornyából nyugat felé fényképezve, balra a Révai Miklós utca és a vasútállomás.Forrás:
http://www.fortepan.hu/_photo/display/10594.jpg


KeriPetya
e-mail: keripetyaa.kukac.gmail.com
elfogadott hozzászólás 25605
2012.12.16. 18:37.04
tomikatatra: köszönöm az infót. A korongot észre se vettem, majd legközelebb jobban megnézem...
És a fővonali vágányokra hogyan helyezték a sínautókat, arról lehet tudni?
Köszönöm: Oldalborda.

Tomikatatra
e-mail: tomikatatr.kukac.freemail.hu
elfogadott hozzászólás 25604
2012.12.16. 13:48.54
Oldalborda : A képeden látható épület volt a sínautók garázsa , egy kocsi alatti fordító segítségével oldották meg a merőleges sínpárokra az átfordítást! A képen is látható a sínpár közepén egy bebetonozott kör alakú forma, azon fordították el az autókat és tolták a garázsba ! Én legalábbis így emlékszem ! Sajnos nem tudom van-e ott még vágánygépkocsi , de régen az egyikben még volt !

Petrás Bence
e-mail: petrbence.kukac.freemail.hu
elfogadott hozzászólás 25291
2012.11.09. 18:03.29
Itt forgatták 2000-ben a "Komédiások - Színház az egész" című magyar sorozat 3. részének az elejét.

elefant
e-mail: elefant0120..kukac..freemail.hu
elfogadott hozzászólás 25212
2012.10.28. 08:17.15
Köszi!

ROCOman
e-mail: antal.sandor.kukac.pr.hu
elfogadott hozzászólás 25206
2012.10.27. 16:56.35
A hivatkozás megtörtént mégpedig a felkínált oldalon mindjárt a második képnél!

elefant
e-mail: elefant0120.kukac.freemail.hu
elfogadott hozzászólás 25198
2012.10.27. 14:24.21
Ezt lenne érdemes a szerkesztőknek az oldalhoz belinkelni! http://moderngyor.wordpress.com/2012/10/20/vasutallomas/

kerala
e-mail: pilosz.kukac.citromail.hu
elfogadott hozzászólás 22564
2011.11.27. 17:25.22
A győri állomás első felvételi épülete, melyet 1855-ben adtak át. Ezt az épületet az állomás 1898-as kibővítésekor belevonták az új felvételi épületbe, ami a későbbi képeken jól megfigyelhető. Ekkor készült el a háziperon, és a két szigetperon az aluljáróval együtt, ami a történelmi magyarországon az első ilyen megoldás volt! (A jelenlegi "kijárati" aluljáró tulajdonképpen az eredeti átépítése.) Az állomás kibővítésének terveit a MÁV hírneves mérnöke, Pfaff Ferenc készítette.

kerala
e-mail: pilosz.kukac.citromail.hu
elfogadott hozzászólás 22527
2011.11.20. 21:18.36
A lebombázott győri pályaudvar a felette átívelő szintén lebombázott Baross híd:
(facebook Régi győr)

kerala
e-mail: pilosz.kukac.citromail.hu
elfogadott hozzászólás 22526
2011.11.20. 21:16.50
A lebombázott régi győri állomás:
(facebook Régi győr)

kerala
e-mail: pilosz.kukac.citromail.hu
elfogadott hozzászólás 22525
2011.11.20. 21:15.50
A lebombázott régi győri állomás:
(facebook Régi győr)

kerala
e-mail: pilosz.kukac.citromail.hu
elfogadott hozzászólás 22524
2011.11.20. 21:14.51
A lebombázott régi győri állomás:
(facebook Régi győr)

kerala
e-mail: pilosz.kukac.citromail.hu
elfogadott hozzászólás 22523
2011.11.20. 21:13.27
A lebombázott régi győri állomás:
(facebook Régi győr)

kerala
e-mail: pilosz.kukac.citromail.hu
elfogadott hozzászólás 22522
2011.11.20. 21:11.43
A lebombázott régi győri állmoás:
(facebook Régi győr)

Balazs177
e-mail: balazs177.kukac.citromail.hu
elfogadott hozzászólás 22479
2011.11.11. 23:48.16
Egy kis érdekesség:http://www.szoborlap.hu/16348_mozaik_gyor_konecsni_gyorgy_1955.html?f=photo&id=98021

kerala
e-mail: pilosz.kukac.citromail.hu
elfogadott hozzászólás 21608
2011.08.29. 16:37.30
A régi győri perontetőből van egy darab Bezenye megállóhelyen is. Az ottani képen látszik is.

ROCOman
e-mail: antal.sandor.kukac.pr.hu
elfogadott hozzászólás 21606
2011.08.29. 16:23.56
Van arra lehetőséged, hogy egy képet is készíts róla? Örömmel vennénk!

PeteGabu
e-mail: petegabi.kukac.gmail.com
elfogadott hozzászólás 21605
2011.08.29. 13:31.49
Sziasztok!
A régi képek közül a másodikon látható csodálatos öntöttvas perontető egy részlete tudtommal megvan. A rendezőben a PFT telephelyén tárolóként használják.

KériPetya
e-mail: keripetyaa.kukac.gmail.com
elfogadott hozzászólás 21082
2011.05.28. 10:14.30
Köszi...!
Nekem nem sikerült még használat közben látnom, túl közel pedig nem tudtam menni, hogy megnézzem a sínek fényességét.

Rácz Gergely
e-mail: gbeatle.kukac.citromail.hu
elfogadott hozzászólás 21081
2011.05.28. 01:48.59
Kéri Petya: bő egy hónappal ezelőtt itt fordítottak meg egy 324-es gőzöst, úgyhogy működik a fordító.

KériPetya
e-mail: keripetyaa.kukac.gmail.com
elfogadott hozzászólás 21079
2011.05.28. 01:12.15
Nem tudom, használják - e ezt még.
Kíváncsiskodó szemek miatt vonattakarás alatt kellett berohanni és fotózni, így nem fért rá az egész.

KériPetya
e-mail: keripetyaa.kukac.gmail.com
elfogadott hozzászólás 21078
2011.05.28. 01:08.37
Motorkocsi áthelyezve... 2011. május 26.

kerala
e-mail: pilosz.kukac.citromail.hu
elfogadott hozzászólás 20833
2011.04.13. 18:50.44
A megszűnt győri D55 rendelkezőkészüélke. (Elnézést a nem túl jó képért.)

Lennon15
e-mail: kispiros093.kukac.citromail.hu
elfogadott hozzászólás 20776
2011.04.02. 22:09.31
Az a motorkocsi már lassan egy éve ott van, sorsáról nem tudni semmit, csak remélhetjük, hogy nem megy el a selejtmenettel.:(

KériPetya
e-mail: keripetyaa.kukac.gmail.com
elfogadott hozzászólás 20762
2011.03.28. 10:57.07
És azt lehet tudni, mi lesz vele? És mióta áll itt? S meddig?
Ma reggel még itt volt, az biztos...

dezso
e-mail: baranyaid.kukac.mav.hu
elfogadott hozzászólás 20761
2011.03.28. 08:44.07
az A125 különlegessége, hogy szombathelyi honállomású, "nyugdíjba" vonulása előtt Sopronban szolgált, majd most Győrben várja sorsa jobbra fordulását

dezso
e-mail: baranyaid.kukac.mav.hu
elfogadott hozzászólás 20760
2011.03.28. 08:39.36
Sajnos a "vagon" közelebbről még szomorúbb látványt nyújt

KériPetya
e-mail: keripetyaa.kukac.gmail.com
elfogadott hozzászólás 20742
2011.03.26. 22:26.13
A pontos típusmegnevezésben nem voltam biztos, ezért "vagon"...

Németh János
e-mail: jeffline.kukac.vipmail.hu
elfogadott hozzászólás 20741
2011.03.26. 20:23.41
Bocs, ez nem vagon, hanem egy ABmot (korábban BCmot) sorozatú motorkocsi (lásd tetőhűtő), pontosabban annak maradványa, s csak remélem, hogy szorgos kezek nyomán egyszer megint az lesz.

KériPetya
e-mail: keripetyaa.kukac.gmail.com
elfogadott hozzászólás 20740
2011.03.26. 19:49.53
Legalább február eleje óta itt áll ez a kis vagon, kissé ütött - kopott állapotban...

siofok35
e-mail: siofok35.kukac.c2.hu
elfogadott hozzászólás 18588
2010.08.23. 14:55.40
Régi képek:
http://www.fortepan.hu/_photo/display/2941.jpg

http://www.fortepan.hu/_photo/display/2942.jpg

Oldalborda
e-mail: oldalborda.kukac.yahoo.de
elfogadott hozzászólás 17836
2010.06.23. 08:22.11
Szia,
én erre a létesítményre gondolok. Azt hiszem három sínpár vezet be ebbe a garázs-szerűségbe, balra van az állomás, majdnem a fűtőház vonalában vagyunk. Jobbra még néhány méter megmaradt, egy udvarra vezethettek be anno a sínek.

kiskopi99
e-mail: kopter22.kukac.citromail.hu
elfogadott hozzászólás 17808
2010.06.21. 13:13.11
az a fűtőház,oldalborda

kiskopi99
e-mail: kopter22.kukac.citromail.hu
elfogadott hozzászólás 17807
2010.06.21. 13:12.31
az a fűtőház,oldalborda

Oldalborda
e-mail: oldalborda.kukac.yahoo.de
elfogadott hozzászólás 17470
2010.05.26. 22:39.05
Az állomás végén, a vontatási telepnél a vágányokra merőlegesen vezet egy sínpár, arra merőlegesen pedig (azaz a fővonallal párhuzamosan) egy garázsféleségbe három vágányszerűség fut be. Erről mit lehet tudni?

horvatics
e-mail: horvaticscs.kukac.gmail.com
elfogadott hozzászólás 14576
2009.12.03. 16:20.25
Győr állomás biztosítóberendezése 2

horvatics
e-mail: horvaticscs.kukac.gmail.com
elfogadott hozzászólás 14575
2009.12.03. 16:18.33
Győr állomás biztosítóberendezése 1

horvatics
e-mail: horvaticscs.kukac.gmail.com
elfogadott hozzászólás 14574
2009.12.03. 16:15.37
Győr ipartelepek működik, Győr-Rendező néven. A másik két állomást már nem használják tudomásom szerint.

spf1
e-mail: spf1.kukac.freemail.hu
elfogadott hozzászólás 12931
2009.08.14. 01:54.00
A bakonyszentlászlói személyvonat végén a 2108-as Csörgő.

spf1
e-mail: spf1.kukac.freemail.hu
elfogadott hozzászólás 12929
2009.08.14. 01:52.18
a Győri Vontatási Telep

spf1
e-mail: spf1.kukac.freemail.hu
elfogadott hozzászólás 12927
2009.08.14. 01:50.25
Flirt, Dácsia, Gigant és a többiek.

matteo
e-mail: mate.97.kukac.t-online.hu
elfogadott hozzászólás 11876
2009.06.07. 13:45.50
Tükörvilág(2009.04.06 A veszprémi vonatból készítettem.)

raps
e-mail: blau13.kukac.freemail.hu
elfogadott hozzászólás 11482
2009.05.18. 21:04.18
Szevasztok győriek!!!!!!

Kérdés: A Balla féle térképen az alábbi állomások találhatók győrött:
- Győr vagongyár,
- Győr Dunapart,
- Győr Ipartelepek,

Működnek még, illetve valami infótok van???

Central
e-mail: kebelei.gyorgy.kukac.chello.hu
elfogadott hozzászólás 9087
2009.01.10. 20:26.17
Kár,hogy még nem történt meg az épület teljes körű felújítása,hiszen kevés ilyen stílusú,és nagyságú állomási épületet emeltek.

Central
e-mail: kebelei.gyorgy.kukac.chello.hu
elfogadott hozzászólás 9086
2009.01.10. 20:22.10
Ez az építési irányzat,első fázisában a klasszicizmust tekintette mintának.Ha az épületbe lépünk,még ma is mintha visszatérnénk e korszakba.

Central
e-mail: kebelei.gyorgy.kukac.chello.hu
elfogadott hozzászólás 9085
2009.01.10. 20:17.18
Az épület a múlt század,ötvenes éveire jellemző ún.Szocialista realista stílusban épült.

Central
e-mail: kebelei.gyorgy.kukac.chello.hu
elfogadott hozzászólás 9084
2009.01.10. 20:13.08
Az épületet,Éhn József,és Dianóczky János építészek tervezték.A csatlakozó postaépület tömbje Vass Dénes építész munkája.

Central
e-mail: kebelei.gyorgy.kukac.chello.hu
elfogadott hozzászólás 9083
2009.01.10. 20:07.47
Győr,második világháborúban elpusztult felvételi épületének elbontása után, 1953-1958 között,új felvételi épületet emeltek annak helyén.

csaba
e-mail: csabesz8908.kukac.hotmail.com
elfogadott hozzászólás 8587
2008.12.28. 20:38.54
érdekesség hogy az állomásépület falfűtéssel van ellátva

CzuPe
e-mail: czuczorp.kukac.gmail.com
elfogadott hozzászólás 3534
2008.03.30. 21:43.57
és még egy 3. új szerelvénytípus. Az emeletes Bombardier 2006 novemberből. Bár csak bemutatólátogatást tett Magyarországon.

Albisi-Pánczél Zoltán
e-mail: alpazo73.kukac.gmail.com
elfogadott hozzászólás 3527
2008.03.30. 16:03.33
A néhai konkurenciák egymás "tükrében", Győr állomáson 2008. március 27-én.

Albisi-Pánczél Zoltán
e-mail: alpazo73.kukac.gmail.com
elfogadott hozzászólás 3526
2008.03.30. 16:00.28
Indulásra készen Győr I. vágányán a 4911 sz. vonattal, 2008. március 5-én.

Peron
e-mail: attos.kukac.freemail.hu
elfogadott hozzászólás 2938
2008.02.20. 16:57.38
Nagyon jó kép...gratula:DD

Albisi-Pánczél Zoltán
e-mail: alpazo73.kukac.freemail.hu
elfogadott hozzászólás 2935
2008.02.20. 12:04.54
Győr 2008. február 19.

Albisi-Pánczél Zoltán
e-mail: alpazo73.kukac.freemail.hu
elfogadott hozzászólás 2934
2008.02.20. 12:02.49
Győr 2008. február 19.

Albisi-Pánczél Zoltán
e-mail: alpazo73.kukac.freemail.hu
elfogadott hozzászólás 2933
2008.02.20. 12:01.39
Győr 2008. február 19.

Márk
e-mail: mark22.kukac.freemail.hu
elfogadott hozzászólás 1713
2007.11.14. 20:45.23
Még valami???
Patkányok? Rablógyilkosok? Esetleg más egyéb???
Tényleg eléggé elhanyagolt az épület de azért túlzásba nem kell esni!

Csoma Bence László
e-mail: davijones.kukac.citromail.hu
elfogadott hozzászólás 321
2007.02.10. 20:57.04
ezt az állomást senki se tartja karban! például az utasok között bicikliznek be az állomásra! ilyen a Gysevnél nincs!!!!! az állomás le van pusztulva nagyon! tönkretették. nem kicsit,nagyon:)
akár le is bonthatnák! nem hiányozna! főleg a galambok a fejünk fölött repülnek az épületben
és lepottyantják az embereket, bejutnak a büfébe, könyvekre szállnak, és ami durva még az újságoshoz is bemennek! de biztos nem olvasnivalót venni:)rosszabbak mint a zuhanó bombázók! kóbor kutyák mászkálnak az épületben!
[...]

Hozzászólás küldése ehhez az állomáshoz
Hozzászólások





Gyopárosfürdő

Gyón

Gyömöre

Gyömrő

Gyömrő-Tófürdő