Celldömölk - Magyarország vasútállomásai és vasúti megállóhelyei

A vasút megjelenése és kiépülése a kezdetektől napjainkig

A dunántúli vasúthálózat kialakulás során több terv született a nyugat-magyarországi térség közlekedésének fejlesztésére. A hosszú viták és egyeztetések eredményeként 1870. május 18-án megalakult Magyar Nyugati Vasúr Rt. magántársaságként jött létre.
Az 1869. évi V. törvény által adott felhatalmazás alapján a Magyar Nyugati Vasút Rt. 1870 és 1873 között megépítette és megnyitotta a Székesfehérvár – Szombathely – Gyanafalva országhatár közötti fővonalát és az ebből kiágazó Kiss-Czell – Győr közötti szárnyvonalat. Kis-Czell, a későbbi Celldömölk, a Magyar Nyugati Vasút Rt. egyetlen elágazó, s egyben a legnagyobb magyarországi állomás, csomópontja volt. A Győr – Kis-Czell – Szombathely közötti vonalszakasz 1871. szeptember 1-i megnyitásával egy időben nyílt meg a hatvágányos vasútállomás és I. osztályú vízállomás, amely az 1872. október 2-án megnyitott Kis-Czell – Székesfehérvár közti vonalszakasszal és a Kis-Czellben épült fűtőházzal vált vasúti csomóponttá. A Magyar Nyugati Vasút Rt. engedélyokmányában előírták, hogy a „Kis-Czelli elágazási állomás az utazó közönség szükségeinek megfelelőleg étkezésre berendezendő”. Ennek érdekében a felvételi épülettől nyugatra egy különálló épületben nyert elhelyezést a resti, melynek középső emeletes részének földszintjén volt a söntés és a konyha, az emeleti részen pedig a resti mindenkori bérlőjének lakása. Ebben a lakásban született Németh Andor költő. 1889. január 1-vel a Magyar Nyugati Vasút Rt. magyarországi vonalait átvette a magyar állam és a MÁV kezelésébe adta azokat. Közel ezzel egy időben megnyílt a Boba – Csáktornyai HÉV vonal, melynek forgalmi végpontja is Kis-Czell lett. 1897. decemberében megnyílt a Fertővidéki HÉV Kis-Czell – Nezsider közötti vonala. 1904-ben Kis-Czell Celldömölk néven egyesült a szomszédos Dömölkkel. Ezt követően az állomás neve is Celldömölk lett. A századforduló idején nagyarányú építkezések, bővítések folytak az állomáson és a fűtőháznál. Mindkettő ekkor nyerte el végleges formáját. A vonatforgalom további növekedése azonban indokolttá tette egy rendező pályaudvar, a teherkocsi mosó-fertőtlenítő telep, valamint egy új anyagraktár megépítését, melyekkel 1912-re készültek el. Közben 1907-ben megnyílt a Ság-hegyi bazaltbánya melynek kiszolgáláshoz az állomásból kiágazóan átadó pályaudvar és iparvágány létesült. 1909-ben az állomás villanyvilágítást és korszerű biztosítóberendezést kapott. A trianoni békediktátumot követően a vonatforgalom lényegesen lecsökkent,
a rendező pályaudvart bezárták és csak a II. világháború idején nyitották meg ismét. 1945. február 13-án egy angolszász légi kötelék a vasúti csomópontot próbálta elpusztítani a bombák azonban a településre hullottak ahol 38 emberéletet követelve igen súlyos anyagi károkat okoztak. 1945. március 27-én a visszavonuló németek robbantásai szerencsére csak kisebb károk keletkeztek. A forgalom szovjet katonai irányítás mellett rövid időn belül újra megindulhatott. 1959-ben az állomás épületét tovább bővítették, részben átépítették, a vágányhálózatot felújították a korábbi blokkrendszerű biztosítóberendezést 1963-ban korszerű Integra-Domino55 típusú berendezésre cserélték. 1970-ben a csomópont dolgozói számára új kétemeletes öltöző-fürdő épület létesült. 1971. szeptember 1-én a vasútállomás fennállásának 100 éves évfordulója alkalmából emlékművet avattak az állomás területén. 1979. január 1-vel Celldömölk városi rangra emelkedett, s a város első címerébe bekerült a szárnyaskerék. 1979. május 26-án a Fertővidéki HÉV Celldömölk – Fertőszentmiklós közötti vonalán megszűnt a vonatforgalom. 1983-ban megszűnt a gőzvontatás a fűtőháznál. 1986 október 21-én pedig megkezdte működését a padló alatti kerékeszterga gép, mely azóta is hálózati szintű feladatokat lát el. 1987. július 9-én lerakták a B típusú teherkocsi javító alapkövét. Ugyanekkor a MÁV V63-017 pályaszámú mozdonya a Celldömölk nevet kapta. Az 1989. évi vasutasnap alkalmából felavatták az állomás területén létrehozott emlékparkot és megnyitották a teherkocsi javító műhelyt is. 1993. május 16-án újraszentelték az egykori mozdonyvezetők celldömölki otthona díszes selyemzászlaját és felavatták az állomásépület újjáépített perontetejét. 1995. december 11-én átadták az állomás új utasperonját. 2001-ben villamosították a Székesfehérvár – Szombathely közötti vasútvonalat, s ezzel együtt a celldömölki vasútállomást és a rendező pályaudvart is. (A szöveget Fehér Tamás nyugalmazott MÁV mérnök-főtanácsos kéziratának felhasználásával összeállította Sándor Antal 2011. május.)

Mozdonyszobor

275.052

gőzmozdony

Mozdonyszobor

424.129

gőzmozdony

Szelvénykő

704

Győr-Celldömölk-Szombathely-Graz vonal

Szelvénykő

Az egykori Fertővidéki HÉV kezdőpontja.

Szelvénykő

1228

Székesfehérvár-Celldömölk vonal

Megnyitás dátuma

1871.10.01.

Felvételi épület típusa

Magyar Királyi Állam-Vasutak, Első rendű vasutak, I. rendű indóház

Étterem szabványépülettel kiegészítve