| |
Állomás kereső:
Állomások listája
Vasútvonalak listája
120 Budapest-Szolnok- Békéscsaba-Lőkösháza-Arad
Budapest-Keleti (1, 150, 273, 80)
Budapest-Józsefváros (150)
Kőbánya felső (273, 80)
Rákos (80)
Rákoshegy
Rákoskert
Ecser
Maglód
Maglódi Nyaraló
Gyömrő
Gyömrő-Tófürdő
Mende
Pusztaszentistván
Sülysáp
Szőlősnyaraló régi
Szőlősnyaraló
Magdolnatelep
Tápiószecső
Szentmártonkáta
Nagykáta
Tápiószentmárton
Farmos
Tápiószele
Tápiógyörgye
Pokoltanya
Újszász (82, 86)
Zagyvarékas (82, 86)
Abonyi út (82, 86)
Szolnok (100, 130, 145, 82, 86)
Szolnok-Alcsi régi (100)
Szajol (100, 130)
Tenyőszállás (130)
Tiszatenyő (130)
Pusztapó
Kétpó
Csugar
Mezőtúr (125, 974)
Nagylapos
Gyomai elágazás (127)
Gyoma (127)
Csárdaszállás
Mezőberény
Murony (129)
Mezőmegyer
Békéscsaba (121, 128, 135, 420, 422)
Szabadkígyós (121)
Kétegyházi tanyák (121)
Kétegyháza (121, 953)
Országút
Bánhidymajor
Lőkösháza (492)
— országhatár —
Mácsa kitérő
Kürtös
Sofronya
Arad (710, 711, 715, 716, 720, 733)
|
|
|
|
Képtár
Hozzászólások
Szentmártonkáta
A megállóhely 2022 októberben.
2022.10.18.
Fotó: Iváncsics Roland [IRHZ]
A megálló a település délnyugati szélén helyezkedik el. Középen fél- és fénysorompóval biztosított útátjáró osztja ketté. Váróterem és korlátozott időtartamú menetjegykiadás van. A peronok emelt szintűek, térkővel burkoltak. A biztonsági sáv a szokott vöröses színű. A Rákos-Újszász vonalat a MÁV építtette a Pest-Hatvan és a Hatvan-Szolnok vonalainak összekötésére. Építését az 1880. évi XXXVIII. tc. alapján rendelték el, legfőbb célja az Osztrák Államvasút Társaság tulajdonában lévő Budapest-Cegléd vonal elkerülése volt. Az elsőrendű állami vonal kiépítése egy vágányra történt, de a pálya nyomvonalát két vágány építésére kellett kijelölni. A vonalat 1882. március 12-én adták át a forgalomnak. A második vágány építését 1907-ben kezdték el, s 1911-ben fejezték be. Ezzel Budapest és Szolnok között két útirányon is lehetővé vált a vonatok közlekedése. A II. világháború után a forgalom mihamarabbi megindítása érdekében egyes részeken a második vágányt elbontották, s az így nyert anyagból állították helyre a megrongálódott állomási és vonali szakaszokat.
A második vágány hiányzó részeit 1970-71 között fektették le ismét. A vasútvonal villamosítása 1973 szeptemberében kezdődött meg. A korszerűsítéséhez az Európai Beruházási Bank (EIB) nyújtott hitelt mintegy 60 millió Euró összegben. A beruházás 2005-ben kezdődött, első ütemben a Tápiószecső-Nagykáta szakasz bal vágánya épül át, a második ütemben pedig az állomásköz jobb vágánya és a megállóhely is. 2008. december 11-én adták át a Tápiószecső és Nagykáta közötti felújított vonalszakaszt. A munkálatok összköltsége 4,5 milliárd Forint volt. (képek és szöveg: Sándor Antal)
|
|
|
