Szolnok - Magyarország vasútállomásai és vasúti megállóhelyei

A vasút kiépülése és a korábbi állomásépületek

A Pest-Szolnok vasútvonalat 1847. szeptember 1-jén adták át a forgalomnak. Szolnok első vasútállomásának épületét a Magyar Középponti Vasút építtette Wilhelm Paul Sprenger tervei alapján, klasszicista stílusban, s ma is áll a régi pályaudvar helyén, a Tisza partján.
Az 1857-ben épült második vasútállomást a Tiszavidéki Vasút építtette megközelítőleg a mai helyén. Az épület kiegészült egy különálló, díszes, favázas vonatfogadó csarnokkal is. Ilyeneket akkoriban csak az igazán jelentős állomásokon emeltek. Sajnos ezekből mára egy sem maradt meg az országban.
Az 1908-ban Pfaff Ferenc tervei alapján épült egyedi architektúrájú, harmadik vasútállomás épületét már az Államvasutak építtette, ami 1944-ben egy bombatámadás során súlyosan megrongálódott és később elbontották.

A mai állomás

A mai állomásépület Schneller Vilmos Ybl-díjas építész tervei alapján épült és 1975-ben [1], Szolnok város alapításának 900. évében adták át. Alapterülete 13.000 m2. Ekkor Szolnok, Közép-Európa legmodernebb vasúti csomópontja volt. Személypályaudvar, rendezőpályaudvar, konténerterminál, magasfogadó, gurítódomb és „A” típusú teherkocsi javító is épült. Forgalmi szolgálat, menetjegykiadás, információ van és az áruforgalom is jelentős. Az állomáson több büfé, söröző, újságos és egyéb kisbolt is található.
A személypályaudvar vonatfogadó vágányai között, kivéve a két átmenő (V. és VI.) fővágányt, részben fedett, magasperonok vannak, melyeket aluljárón keresztül lehet megközelíteni. A peronokon vízcsapok és padok szolgálják az utazók kényelmét. Mindkét végüket ún. kiszolgáló alagutak kötik össze. Ezeket régen a darabáru és a postaküldemények szállítására szolgáltak, az utasforgalom számára nem használhatóak.
Az épület előtti téren (Jubileum tér) találjuk az autóbusz pályaudvart és taxiba is ülhetünk. A tér látképének meghatározó épülete a vasútállomáson kívül a 24 emeletes toronyház (lakóház), ami a város legmagasabb épülete, valamint a jubileumi emlékmű. A személypályaudvar két vége felett egy-egy felüljáró ível át. A kezdőponti oldalon a 4-es számú főút (Kolozsvári híd), a végponton pedig a 32-es út (Rékasi felüljáró) halad át rajtuk.

Váltóállító torony

A személypályaudvar és a rendező pályaudvar forgalmának irányítását az irányítótorony VI. emeletén lévő, légkondicionált teremből végzik. Itt aztán nincs megállás! Szinte egyetlen percet sem pihenhetnek az itt dolgozók. A vonatok jönnek-mennek, a tolatás folyamatos, nincs idő a lazításra. A váltóállító torony szintén 1975-ben épült Perskó Gyula tervei alapján.

Vágányhálózat és vonatforgalom

A II. vágányt vonatfogadásra nem használják, körüljáró vágány. Érdekes, hogy nincs IX. és XIV. vágány, de a vágányszámozás követi, így a VIII. után a X., a XIII. vágány után például a XV. vágány következik. A személyvonatok célállomásaik szerint meghatározott vágányról indulnak, illetve érkeznek. A rendszer könnyen kiismerhető. Ugyancsak a személypályaudvaron fogadják a forgalmi okból megálló, de egyébként menetrend szerint áthaladó tehervonatokat. A felvételi épülettől távol eső nyolc vágány használatos erre a célra. Tehervonatokat indítanak innen is. Elég csak a helyi vasutasok által „LEHEL” expressz névre keresztelt vonatot megemlíteni, ami rendszeresen szállítja a jászberényi Electrolux gyár termékeit a bécsújhelyi raktárbázisra.
A konténerterminált, ami a személypályaudvar és a rendező pályaudvar közötti területen található, szinte csak a jászfényszarui Samsung Kft. konténerei foglalják el. A személypályaudvar többi vágányán személykocsikat tárolnak, illetve takarítanak. Indulás előtt pedig betolják őket megfelelő vágányra.

Fűtőház

A személypályaudvartól nem messze, az állomás kezdőponti (Budapest felőli) végében találjuk a Gépészeti Főnökség épületeit, köztük a mozdonyjavító csarnokot, népszerű nevén a fűtőházat. Itt a mozdonyok napivizsgálatát, illetve kisebb-nagyobb javítási munkáit végzik el.
A fűtőház tároló vágányain áll a baleseti segélyszerelvény és a daru is. Ugyancsak itt kaptak helyet a hőlégsugaras hóolvasztó gépek (süsük), melyeket nagy havazás esetén lehet bevetni a vágányok és váltók gyors megtisztítása érdekében. Van egy fordítókorong is, de használaton kívül.

Teherforgalom, kocsirendezés - egykor

A teherforgalom egykor igen bonyolult rendszerben folyt. Az ide befutó és rendezendő tehervonatok minden irányból az ún. magasfogadóra érkeztek. Miután a mozdony lejárt a vonatról és a gurítási jegyzék is elkészült, a kocsikat egy másik mozdony tolta fel a gurítódombra, ahol a kocsirendező egy hosszú rúddal, a hangosbemondón kapott utasítások szerint, a csavarkapocs megemelésével szétkapcsolta a vagonokat. Munkájának megkönnyítése érdekében a gurítódomb tetőpontja előtt egy erre a célra kialakított emelkedő részen a vagonok egy pillanatra összetorlódtak.
A gurítódombon átjutva a lejtőn felgyorsult kocsikat, a sűrített levegővel működtetett vágányfékeken lefékezték, majd azok továbbgurultak a rendező pályaudvar számukra meghatározott vágányra. A vágányfékeket a vágányféktoronyból működtették. Kezelésük nagy odafigyelést és gyakorlatot kívánt. A lefékezett és lassan guruló teherkocsikat a sarusok feladata volt megállítani a megfelelő helyen, mielőtt azok ráütköztek volna a vágányon álló többi kocsira. Munkájuk a szó szoros értelmében véve életveszélyes volt, hisz egy sarusnak folyamatosan figyelemmel kellett kísérnie több vágányt is, miközben megállás nélkül gurultak a teherkocsik feléje. Erről a munkáról Moldova György: Akit a mozdony füstje megcsapott… című könyvében olvashatunk részletesen.
Miután a továbbítandó vonat összeállt, a csavarkapcsokat a kocsirendezők összeakasztották, majd a kész elegyet útirányától függően átállították a keleti vagy a nyugati indítócsoport vágányaira. Eközben kisorozták a javítandó kocsikat, amiket a teherkocsi javító vágányaira továbbítottak. Az indítócsoporton álló szerelvényekre a fűtőházból érkeztek mozdonyok, majd egy féklakatos közreműködésével lebonyolított sikeres fékpróba után indulhattak tovább célállomásuk felé.
Sajnos ma már mindez a múlté. A vasúti teherszállítás rohamos csökkenésével együtt Szolnokon is megszűnt a rendező pályaudvar, s vele együtt a magasfogadó működése. Egykor a napi 3000 teherkocsi feldolgozása rutinszerűen folyt.
A mai csökkent forgalmat viszont már síktolatással is meg tudják oldani. Manapság a magasfogadó vágányain selejtezett, a lángvágót váró kocsikat tárolnak. A vágányfékek működésképtelenek, a rendező egyik vágánylíráját teljesen felszedték, s a többi vágányt is benőtte a gyom.
A teherkocsi javítón legtöbbször személykocsik futójavítását végzik. Mindent gaz lep el és rozsda mar. Csupán néhány vasútőr próbálja meg fenntartani a rendet és távol tartani a kocsikat, berendezéseket fosztogatókat, a graffitiseket több-kevesebb sikerrel. Az ember szíve elfacsarodik, amikor erre jár, ahol az egykor nyüzsgő, lüktető élet nyomait láthatja, amerre csak néz, s közben azon gondolkodik vajon valóban ez a vasút jövője? (képek és szöveg: Sándor Antal, 2009.03.06.)

Tervek a jövőben

A távolabbi, 2012 utáni tervek szerint komolyabb rekonstrukció veszi kezdetét. Felújítják a felvételi épületet, az aluljárót, lefestik a perontetőket és a peronok is díszkő burkolatot kapnak. Talán megépül a hiányzó IX. és XIV. vágány is, illetve új kitérők kerülnek beépítésre, valamint korszerű biztosítóberendezés telepítését is tervezik.

Linkek

A képeslapok régi állomásépületről
Lásd még: Szolnok-Teher

Irodalom

[1] MÁV Zrt. A magyar vasút krónikája a XX. században

Mozdonyszobor

424.320

gőzmozdony

Szelvénykő

1009